Két esemény mutatja meg igazán, mekkora hatása volt a katari korrupciós botránynak az Európai Parlament működésére.
Az egyik esemény közvetlenül kapcsolódik Eva Kailihoz, az Európai Parlament egyik korábbi alelnökéhez, akit most azzal vádolnak, hogy olyan bűnszervezetben vett részt, amelynek célja Katar népszerűsítése volt az Európai Parlamentben. Eva Kaili egyik felszólalásában például arról beszélt: Katar a munkavállalói jogok élvonalában jár annak ellenére, hogy több ember haláláról szóltak a vádak a focivébé stadionjainak építése közben. Mindez közvetlenül azután történt, hogy Kaili találkozott a katari munkaügyi miniszterrel.
A másik dolog inkább a szervezeti részét mutatja meg annak, mit érhettek el azok a nemzetállamok, amelyek EP-képviselőket fizethettek le. Hannah Neumann, az EP emberi jogokkal foglalkozó DROI albizottságának tagja arról beszélt a Politicónak, hogy gyakran kellemetlen volt nézni, ahogyan a bizottságot arra használják, hogy minél keményebben támadják Katar politikai ellenfeleit, például az Egyesült Arab Emirátusokat vagy Szaúd-Arábiát. Ezeket az államokat az ügyben érintett civil szervezetek keményen támadták, de maguk az érintett államok nem szólalhattak meg. A lap ír egy olyan panelről is, amelyben különböző civil szervezetek arról beszéltek, hogy az Emirátusok miként lobbizik azért, hogy Brüsszelben úgy ugráljanak, ahogy ők fütyülnek. Az viszont nem derült ki, ki fizette pontosan a jelentéseket, amelyeket ők maguk felolvastak. Természetesen ez a civil szervezet is érintett volt a katari botrányban, ami nem teljesen meglepő. A panelt fél évvel a focivébé előtt tartották, és a vádak szerint Katar arra használhatta, hogy a politikai ellenfeleivel foglalkozzanak.
December elején szűkszavú közleményeket kezdett kiadni a belga rendőrség, ezekben azt írták, hogy az Európai Parlament egy vagy több korábbi és jelenlegi munkatársa, illetve tagja ellen nyomozást indítottak, és akadt, akit le is tartóztattak.
Mára azt is tudni, hogy december kilencedikén rendkívül komoly rendőri akció történt. A belga rendőrség összesen 19 helyszínen tartott húsz rajtaütést Brüsszel különböző részein, többek között az Európai Parlament épületében is. Mivel az EP szabályai és a belga alkotmány csak így engedi meg, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét vissza kellett rángatni a máltai otthonából, hogy jelen legyen, miközben átkutatják két EP-képviselő, Eva Kaili és Marc Tarabella irodáit, hiszen EP-képviselőként mindketten mentelmi joggal rendelkeztek.
Az első letartóztatás az EP épületétől nem messze, a Place Jourdan melletti Sofitel hotelben történt. A rendőrök itt kapták el Eva Kaili édesapját, Alexandrost, akinél több százezer euró készpénzt találtak egy bőröndben. A rendőröknek ezzel tulajdonképpen szerencséjük is volt, mert a nyomozóbíró szerint így tulajdonképpen rajta is kapták a Kaili családot akció közben, amelynek következtében Eva Kaili azonnal elvesztette a mentelmi jogát, tehát át lehetett kutatni a lakását és az ingatlanjait. A rendőrség nemcsak a házkutatást tartotta meg, hanem egyből le is tartóztatta Kailit, aki minden leírás szerint szinte sokkos állapotba került.
Szintén sok pénzt találtak Antonio Panzerinél, egy volt olasz EP-képviselőnél. Ő vezette az egyik olyan civil szervezetet, amely belekeveredett a botrányba. A rendőrség a Fight Impunity nevű szervezet irodáit is átkutatta.
Viszonylag sokan keveredtek bele az ügybe, már az is bonyolult, ha csak megnézzük, hány embert tartóztattak le egyetlen nap alatt. Az ügy két legfontosabb szereplője mindenképp Eva Kaili és Pier Antonio Panzeri.
- Őket viszont Kaili élettársa, Francesco Giorgi köti össze, aki szintén olasz,
- egy másik EP-képviselő, az ügybe szintén belekeveredő Andrea Cozzolino tanácsadója volt a parlamentben.
- Szintén érintett a botrányban Luca Visentini, az ITUC nevű szakszervezet főtitkára,
- és Niccolo Figo-Talamanca, aki egy másik civil szervezet, a No Peace Without Justice vezetője volt.
Panzerinél a rendőrök 600 ezer eurót találtak, de ha azokat a pénzeket is beleszámoljuk, amelyeket Kaili hotelszobájában, az édesapjánál és a Giorgival közös ingatlanában találtak, összesen másfél millió euróról van szó. A fent felsorolt embereket a rendőrség mind letartóztatta, de nem mindegyikük ellen emelt vádat. Ez csak négy emberrel szemben történt meg: Kaili, Giorgi, Panzeri és Figo-Talamanca még mindig börtönben vannak.
A legfontosabb vád ezek közül a Panzeri elleninek tűnik, az esetében már az is felmerült, hogy nemzetállamok fizethették le a civil szervezet vezetőjét, hogy lobbizzon az érdekükben. A Panzerivel kapcsolatos vádnál merült fel először Katar mellett Marokkó neve is.
Panzeri személye azért idegesítheti a többieket, mert szinte azonnal belement a vádalkuba. A belga rendőrök egy törvénymódosításnak köszönhetően most először alkalmazhatták az eszközt, Panzeri pedig hajlandó a csökkentett büntetésért – a mostani hírek szerint öt év börtönt kaphat, amelyből négy évet felfüggesztenek, egyet pedig börtönben vagy házi őrizetben kell töltenie. Ezért cserébe bevallotta, hogy bűnszervezetben vett részt, és rögzítette, együttműködik a rendőrséggel a többiek ügyében. Bevallotta például, hogy részt vett korrupcióban, és hogy 120 ezer eurót adott át egy belga szocialista EP-képviselőnek. Sőt, olyan pletykák is terjednek, hogy francia, német, görög és belga EP-képviselőket kíván megnevezni, akik szintén érintettek az ügyben. Panzeri egyébként furcsa figura, a belga rendőrség videóval figyelte meg a lakását, ahol pénzt adott át Visentininek. A pénz átadása közben viszont azzal kezdett viccelődni, hogy
Olyanok vagyunk, mint az Ocean’s 11.
Az, hogy az egyes szereplők pontosan kiről mit tudtak, egyelőre nem tisztázott. Kaili ugyan vallomást tett, de a legtöbb nyilatkozata zavaros vagy szinte hisztérikus. A letartóztatása után nem sokkal sírva gyanúsította a rendőrséget azzal, hogy nem árulják el neki, mi történt a kisbabájával, és miért nem láthatja őt. Nem sokkal később találkozhatott vele.
Arról viszont tudhatott, hogy a pénznek valami köze van Panzerihez, mert arról is beszélt, hogy nem kérdezősködött a kettejük dolgairól, de szerinte Panzeri őt használta fel a pénz elrejtésére, mert mentelmi joga van, márpedig azzal tisztában volt, hogy Panzeri tulajdonát rejtegetik a lakásukban. Egyelőre nagyon valószínűnek tűnik az is, hogy pánikból kérte meg az apját a pénz elrejtésére a rajtaütések után, de a perből sok minden még nem derült ki. Az Euractiv szerint viszont Kaili nagyon nehezen tudja majd meggyőzni a bíróságot arról, hogy nem vett részt a pénzmosásban.
Elég komoly botrány kerekedett az Európai Parlamentben abból is, hogy világossá vált, mennyire könnyen lehet EP-képviselőket megvesztegetni. A kérdés persze, hogy mi lesz ezután. Eva Kailit szinte azonnal kizárta a saját görög pártja és a Szocialisták és Demokraták frakciója is, valamint leváltották az Európai Parlament alelnöki posztjáról. A másik két, nyomozásban érintett képviselő szintén kikerült a szocialista frakcióból, Marc Tarabellát a pártcsaládja zárta ki, Andrea Cozzolino pedig saját maga lépett ki.
The S&D Group unanimously decided to exclude Marc Tarabella as member, in accordance with Article 2.6 of our Rules of Procedure. Andrea Cozzolino previously excluded himself.
Thus, for the time of the ongoing investigation, both members will move to Non-Attached. pic.twitter.com/eA1VR7PQQg
— S&D Group (@TheProgressives) January 18, 2023
Az alelnöki posztot azóta be is töltötték, ám az, hogy kit választottak meg és hogyan: hagy némi kétséget afelől, hogy az EP komolyan veszi a botrány következményeit.
Az Európai Parlament 14 alelnöke együtt dönt arról, hogyan működjön a szervezet. A hatalmuk leginkább erre terjed ki, de nem elhanyagolható. A megüresedett posztot egy Marc Angel nevű luxemburgi képviselő töltötte be, miután kis többséggel megválasztották. A történetben az az érdekes, hogy annak ellenére is a szocialista Angel lett az új alelnök, hogy korábban ezen a poszton épp egy szocialista képviselő bukott bele a korrupciós botrányba. Az Európai Parlament képviselői viszont tartották magukat a 2019-es nagy megállapodáshoz, amelyben elosztották a parlament, a bizottság és a tanács vezető pozícióit, Angelt pedig a szocialisták mellett a Néppárt és a liberálisok is támogatták.
Az Európai Parlament emberi jogokkal foglalkozó albizottsága (DROI), amelyhez a botrány minden szereplője szorosan kötődött, bejelentette, hogy addig, amíg nem tisztázódik a helyzet, bizonyos típusú, emberi jogokkal és harmadik országokkal kapcsolatos állásfoglalásokkal kapcsolatban csak szűkszavú, 500 szóra korlátozott határozatokat fogadnak el. Ennek a döntésnek nem nagyon van értelme, hiszen az ominózus korrupciós ügyben nem a formával, hanem a megvesztegetett személyek közreműködésével létrejött tartalommal volt a probléma.
Roberta Metsola, a parlament elnöke szintén előkészített egy mostanra kiszivárgott, 14 pontból álló tervet, amellyel azt akarják megakadályozni, hogy a mostani botrányhoz hasonló a jövőben előfordulhasson. A terv nagy része gyorsjavításokból áll, ezt Matsola stábja is elismeri, szerintük ez inkább csak az első lépés a helyzet javítására. Olyan kitételek szerepelnek benne, minthogy egy képviselő nem lehet lobbista a parlamentből való távozása utáni két éven belül, és szigorúan kell vezetni, kik lépnek be a képviselőkhöz a brüsszeli vagy a strasbourgi székhelyekre.
A képviselőket arra is köteleznék, hogy minden olyan esetet rögzítsenek, amikor folyamatban lévő törvényalkotásról beszélnek, valamint azt is, hogy ezt a parlament területén teszik-e. Metsola terve egyelőre nem az, hogy teljesen atombiztos eljárásrendszert hoz létre, inkább az, hogy sok olyan apró elvárást fogadnak el, amely érdemben megnehezítheti a hasonló korrupciós ügyek kialakulását. A terv az lenne, hogy a rögzített találkozókat véletlenszerűen ellenőrizné a parlament.
A botrány nemzetközi megítélése is kifejezetten érdekes lett. Mivel az érintettek nagy része az olasz vagy a görög baloldalhoz tartozik, értelemszerűen nekik ártott legtöbbet az ügy. Talán az olasz baloldalnak fájdalmasabb az egész, ők ugyanis a legutóbbi választás óta egyébként is kifejezetten rossz állapotban vannak.
A magyar kormánynak viszont két ügyben is kifejezetten hasznos az, ami történik. Egyrészt támadni lehet vele magát az Európai Parlamentet, amely talán a legerőteljesebb szereplő volt a magyar kormány kritizálásában az elmúlt években, másrészt pedig, mivel a botrány legtöbb szereplője a szocialistákhoz tartozik, könnyedén lehet az egészet baloldali problémának beállítani.
Ezzel próbálkozott a Fidesz korábbi pártcsaládja, az Európai Néppárt is, amikor a botrány első napjaiban azt írták a Twitteren, hogy ez a Szocialisták és Demokraták botránya. Miután viszont egyre több néppárti név is előkerült az ügyben, ez a poszt nem öregedett túl jól, és az EPP le is állt ezzel a kommunikációval.
We need to discuss hypocrisy: The holier-than-thou S&D Group is at the epicenter of #Qatargate. It’s time they are held accountable. Their lecturing on rule of law has now been proven to be hypocritical. 1/ pic.twitter.com/QkNhax2sjM
— EPP (@EPP) December 15, 2022
Az Európai Parlament számára eközben a kihívás inkább az, hogy a botrány ne égjen rá magára az Európai Parlamentre. Elvileg ez a szervezet lenne a morális iránytű az emberi jogi kérdésekben az egész unió számára, kifejezetten rosszul jött tehát, hogy pont az emberi jogokkal foglalkozó politikusok, aktivisták keveredtek bele a botrányba.
