A svéd kormány nem hajlandó kiadni négy, Törökország által körözött személyt, akiket azért keresnek, mert állítólag kapcsolatba hozhatók a 2016-os puccskísérletért felelőssé tett, muszlim vallástudóssal, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülennel.
A svéd TT hírügynökség szerint a kiadatási kérelmeket Törökország még 2019-ben, illetve 2020-ban terjesztette elő, vagyis még Svédország, Finnország és Törökország háromoldalú megállapodása előtt, amely a két észak-európai ország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török aggályokat volt hivatott orvosolni.
A svéd legfelsőbb bíróság tavaly nyáron döntött arról, hogy ezt a négy személyt nem adhatják ki, így a stockholmi vezetésnek nem maradt más választása, mint ezt a döntést követni.
A svéd külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az ügyet.
A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és szintén Gülen támogatójának tart.
A török külügyminisztériumba a nap folyamán bekérették Svédország ankarai nagykövetét, miután egy stockholmi tüntetésen lábbal felfelé felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A török kormányzati sajtóban megjelent felvételek szerint a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai tüntettek a stockholmi városháza előtt, de csak kevés embert látni a videón.
Elvárjuk, hogy a történtek elkövetőit azonosítsák, lefolytassák a szükséges eljárásokat és Svédország megtartsa ígéreteit
– közölte egy török diplomáciai forrás.
Tobias Billström svéd külügyminiszter erre úgy reagált a Twitteren, hogy
A kormány védelmezi a politikai döntésekkel kapcsolatos nyílt vitát, de határozottan elhatárolódik a politikai élet szereplőivel szembeni fenyegetésektől és gyűlöletkeltéstől
Fahrettin Altun török elnöki szóvivő szerint „az, hogy PKK-terroristák kihívást intézhetnek Stockholm szívében a svéd kormányhoz, bizonyítéka annak, hogy a svéd hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a terrorizmussal szemben”.
Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország – a NATO-tagok között Magyarország mellett egyedüliként – egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam olyan „terrorszervezeteket” támogat, mint például a PKK-t.
Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Törökország állítólagos kurd terroristák kiadatását követeli a NATO-tagságra való jelentkezés ratifikálásáért cserébe.
(MTI)
