Új frontot nyithatnak az oroszok, Kijev megerősíti a fehérorosz határszakaszt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök haditanácsot hívott össze csütörtökön Kijevben, hogy megvitassák a Donyeck megyei Bahmut és a tőle mintegy 15 kilométere fekvő Szoledar városok körül kialakult helyzetet.

Megbeszéltük a front főbb irányaiban kialakult helyzetet. Különös figyelmet fordítottunk a bahmuti és a szoledari harcokra,

írta Zelenszkij a Facebookon. Kiemelte, hogy az említett városokat védő ukrán alakulatokat folyamatosan ellátják lőszerutánpótlással és „minden mással, ami szükséges”. Az elnök tájékoztatása szerint szót ejtettek az ukrán hadsereg megerősítéséről a partnerországoktól kapott felszerelésekkel és fegyverekkel.

Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy a nap folyamán az orosz erők 91 alkalommal lőtték Szoledart, és közölte, hogy több mint száz orosz katona halt meg a városért folyó harcokban.

Szoledarban folynak a harcok, az ellenség oda összpontosította fő erőfeszítéseit, beleértve a Wagner csoport legképzettebb katonáit és más alakulatokat. Rakétaegységünk és tüzérségünk azonban arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy amennyire csak lehet, kiszorítsa az ellenséget,

fogalmazott a szóvivő.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy csütörtökön az ukrán rakéta- és tüzérségi erők három parancsnoki állást, három ellenséges élőerő- és katonaifelszerelés-összpontosulást, egy orosz Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert és három lőszerraktárt találtak el. Az ukrán légierő a nap folyamán 15 csapást mért ellenséges területekre, valamint öt csapást mért orosz légvédelmi rakétarendszerek állásaira. Lelőttek egy orosz Szu-25-ös repülőgépet és egy Orlan-10 típusú drónt.

A nap folyamán az orosz erők öt rakétacsapást mértek Kosztyantinyivka, Kramatorszk és Zaporizzsja városokra, 12 légicsapást indítottak ukrajnai területek ellen, rakéta-sorozatvetőkkel pedig négy támadást hajtottak végre – írta jelentésében a kijevi vezérkar.

(MTI)

A svéd kormány nem hajlandó kiadni négy, Törökország által körözött személyt, akiket azért keresnek, mert állítólag kapcsolatba hozhatók a 2016-os puccskísérletért felelőssé tett, muszlim vallástudóssal, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülennel.

A svéd TT hírügynökség szerint a kiadatási kérelmeket Törökország még 2019-ben, illetve 2020-ban terjesztette elő, vagyis még Svédország, Finnország és Törökország háromoldalú megállapodása előtt, amely a két észak-európai ország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török aggályokat volt hivatott orvosolni.

A svéd legfelsőbb bíróság tavaly nyáron döntött arról, hogy ezt a négy személyt nem adhatják ki, így a stockholmi vezetésnek nem maradt más választása, mint ezt a döntést követni.

A svéd külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta az ügyet.

A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és szintén Gülen támogatójának tart.

A török külügyminisztériumba a nap folyamán bekérették Svédország ankarai nagykövetét, miután egy stockholmi tüntetésen lábbal felfelé felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A török kormányzati sajtóban megjelent felvételek szerint a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai tüntettek a stockholmi városháza előtt, de csak kevés embert látni a videón.

Elvárjuk, hogy a történtek elkövetőit azonosítsák, lefolytassák a szükséges eljárásokat és Svédország megtartsa ígéreteit

– közölte egy török diplomáciai forrás.

Tobias Billström svéd külügyminiszter erre úgy reagált a Twitteren, hogy

A kormány védelmezi a politikai döntésekkel kapcsolatos nyílt vitát, de határozottan elhatárolódik a politikai élet szereplőivel szembeni fenyegetésektől és gyűlöletkeltéstől

Fahrettin Altun török elnöki szóvivő szerint „az, hogy PKK-terroristák kihívást intézhetnek Stockholm szívében a svéd kormányhoz, bizonyítéka annak, hogy a svéd hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a terrorizmussal szemben”.

Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország – a NATO-tagok között Magyarország mellett egyedüliként – egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam olyan „terrorszervezeteket” támogat, mint például a PKK-t.

Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Törökország állítólagos kurd terroristák kiadatását követeli a NATO-tagságra való jelentkezés ratifikálásáért cserébe.

(MTI)

559 civil, köztük 15 gyerek ragadt az ostromlott Szoledar városában – mondta az ukrán köztelevíziónak Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója és hozzátette, hogy az érintetteket nem tudják evakuálni sem.

Szoledarban és környékén heves harcok dúlnak, az oroszok és az ukránok pedig rendre cáfolják, hogy a másik fél átvette volna az irányítást a település felett.

(Guardian)

A következő hónapok nagyon fontosak lesznek az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban, mindkét fél döntő csatára készül – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára egy csütörtöki tévéműsorban.

A következő két-három hónap nagyon fontos és szinte döntő lesz ebben az ütközetben, amelyre mi, és ellenségünk, az agresszor is készül,

fogalmazott a tisztségviselő. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt Danyilov azzal összefüggésben mondta, hogy Szergej Szurovikint az „orosz légierő atyjának” nevezett Valerij Geraszimov váltotta az ukrajnai orosz erők parancsnoki posztján.

Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján Geraszimov kinevezése kapcsán úgy vélekedett, hogy a megszálló csapatok vezetésében a gyakori személycserék az orosz csapatok irányításának problémáit jelzik.

Azt figyelhetjük meg, hogy a megszálló ország fegyveres erőinek vezetésében rendszeresen történnek személyi változások. Ha minden rendben lenne, akkor nem lennének ilyen gyakoriságú személycserék. A közelmúltban bekövetkezett személyi változások azt jelzik, hogy soraikban össze kell vonni a csapatok irányítását. Nem minden sikerül úgy, ahogy ők szeretnék,

fejtette ki véleményét Hromov.

A katonai vezető elmondta: az ukrán fegyveres erők vezérkara arra számít, hogy a közeljövőben az orosz csapatok igyekeznek elfoglalni a donyecki régió teljes területét, majd ezt követően a zaporizzsjai régióban folytatják az előrenyomulást.

Szavai szerint a vezérkar azt is előrevetíti, hogy az orosz erők változatlanul indítanak rakéta- és légicsapásokat Ukrajna-szerte a létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen. Hozzátette, hogy Ukrajna elfoglalására vonatkozó tervei megvalósítása érdekében Oroszország nagyszabású intézkedéseket jelentett be a fegyveres erők megreformálására, egyebek mellett a teljes létszám 1,5 millióra való növelését és legalább 20 új hadosztály felállítását.

A vezérkar úgy véli, hogy az Oroszországi Föderáció legutóbbi lépései a Kreml azon szándékáról tanúskodnak, hogy hosszú távú konfrontációra és nagyszabású harci cselekményekre készül. Az ellenség fő célja hazánk teljes területének elfoglalása és Ukrajna államiságának megsemmisítése

foglalta össze a dandártábornok.

Hromov szerint helytelen latolgatni, hogy a donyecki régióban lévő Szoledar városának – amelyért véres csaták zajlanak – hány százalékát ellenőrzik jelenleg az ukrán, és hány százalékát az orosz erők.

Szoledarral kapcsolatban: heves csaták dúlnak, kissé helytelen százalékosan megbecsülni, hogy a város mekkora részét ellenőrizzük mi, és mekkorát igyekszik ellenőrizni az ellenség. Folynak a harcok, amelyek hevesek. Egyelőre ennyi,

fogalmazott a katonai vezető.

Az ukrán különleges erők parancsnoksága csütörtökön közölte, hogy a Szoledarért vívott harcokban több mint száz orosz katona halt meg, az ukrán erők tüzérséget és Tocska-U taktikai rakétarendszert alkalmaztak a támadó orosz csapatok ellen.

(MTI)

Az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” feladatainak bővülése miatt nevezték ki Valerij Geraszimov vezérkari főnököt az egyesített hadseregcsoport parancsnokává – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal.

A védelmi minisztérium (Geraszimov kinevezését) az előttünk álló feladatok nagyságrendjének bővülésével magyarázta. Ehhez nincs mit hozzátennem,

mondta a Kreml szóvivője.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán nevezte ki Geraszimov hadseregtábornokot az egyesített haderőcsoport parancsnokává. Helyetteseinek Szergej Szurovikin hadseregtábornokot, a légi- és űrerők főparancsnokot, Oleg Szaljukov hadseregtábornokot, a szárazföldi erők főparancsnokát és Alekszej Kim vezérezredest, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettesét tette meg. A moszkvai katonai tárca indoklása szerint a „különleges hadművelet” parancsnoki szintjének megemelése azzal is összefügg, hogy szorosabb együttműködést kell létrehozni a haderőnemek között, valamint javítani kell a háttértámogatás minden típusának minőségét, és a haderőcsoportok irányításának hatékonyságát is.

Peszkov leszögezte, hogy a „hadművelet” minden korábban kitűzött célja, köztük a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság „felszabadítása” a 2014-es határok között továbbra is érvényben marad. Méltatta az orosz fegyveres erők Szoledarnál tanúsított hősiességét, de megjegyezte, hogy az offenzívában „a fő munka” még hátravan.

Közölte, hogy Moszkva kész lenne megvizsgálni annak a két brit állampolgárnak az ügyét, akinek Szoledar környékén nyoma veszett, de ilyen felkérés London részéról nem érkezett. Az orosz külügyminisztérium egyébként csütörtökön további 36 brit állampolgárnak tiltotta meg az oroszországi beutazást az ukrajnai háborúval kapcsolatban tanúsított, Moszkva által oroszellenesnek minősített magatartása miatt. Az érintettek között vannak miniszterek, biztonsági szervek képviselői és újságírók.

Kérdésre válaszolva Peszkov kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elvileg támogatja a sorkötelezettségi korhatár emelésének ötletét, a témával kapcsolatos részletek ismertetését ugyanakkor a védelmi minisztérium hatáskörébe utalta.

(MTI)

Öt év börtönbüntetésre ítéltek egy orosz katonát, mert megtagadta, hogy Ukrajnában harcoljon – írja a the Guardian háborús hírholyama hatósági értesülésre hivatkozva.

A 24 éves Marszel Kandarov 2022 májusában nem jelentkezett szolgálatra, mert „nem akart részt venni egy különleges katonai műveletben” – idézte a Moscow Times című lap a bíróság sajtószolgálatát a dél-urali Baskíria köztársaságból. A rendőrség a fiatalembert tavaly szeptemberben vette őrizetbe.

Az oroszországi Ufa város bírósága Kandarovot bűnösnek találta a katonai szolgálat megtagadása miatt, ezért öt év börtönbüntetésre ítélték.

A Patriot rakétákat a lengyel hadsereg parancsnoki rendszere alá rendelik – mondta Skurkiewicz. A fegyverekkel együtt német kezelőszemélyzet is érkezik, ugyanolyan szabályok szerint, mint amelyek alapján Lengyelország például a Litvániában vagy Romániában 2017 óta állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljakba saját katonai kontingensét vezényelte.

A németországi Patriotok ideiglenes lengyelországi telepítéséről Varsó és Berlin azt követően állapodott meg, hogy novemberben az ukrán légvédelem egyik szovjet gyártmányú rakétája véletlenül a kelet-lengyelországi Przewodów településen csapódott be, két lengyel állampolgár halálát okozva.

A rakétarendszerek befogadása kapcsán Andrzej Duda elnök az év elején jóváhagyta mintegy 400 német katona lengyelországi állomásozását. A Patriot-ütegeket a kelet-lengyelországi Lublini vajdaságba telepítik. Korábbi közlések szerint nyolc régebbi típusú rakétaindítóról van szó.

Lengyelország azt kérte, hogy a Patriotokat Nyugat-Ukrajnába telepítsék, Berlin azonban eredetileg elutasította ezt. December végén viszont Washington két rakétaüteg ukrajnai telepítéséről döntött: egyet a német, egyet pedig az amerikai készletekből adnak át.

Varsó egy lengyel-amerikai megállapodás értelmében két korszerű amerikai Patriot-üteget (16 rakétaindítót) is beszerez a lengyel hadsereg számára, melyek telepítése folyamatban van. Ezenkívül két üteget már Délkelet-Lengyelországba telepítettek az ukrajnai háború kitörése miatt megerősített amerikai katonai jelenlét keretében.

(MTI)

Többször beszámoltunk arról, hogy jelenleg igen heves harcok folynak a Donyeck megyei Szoledarban és környékén, amelyről az oroszok azt állítják, hogy elfoglalták, az ukránok azonban cáfolták ezt, mondván az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek a településen.

A Guardian most közzétett egy videót, amelyen nem csak az látszik, hogy az ukránok egy páncélozott egészségügyi járművel evakuálnak valakit egy épületből, hanem az is, hogy az elmúlt időszak támadásai során porig rombolták a várost.

Sokat romlott a magyar kormányfő megítélése, az ukránok 69 százaléka nem bízik benne.

A decemberi felmérés szerint az ukránoknál a külföldi vezetők közül Andrzej Duda lengyel államfő a legnépszerűbb, őt Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője követi – írja a hvg.hu a tvpworld.com alapján. A legtöbb negatív szavazatot Vlagyimir Putyin (97%) és fehérorosz szövetségese, Aljakszandr Lukasenka (94%) kapta, de nem bíznak a kínai Hszi Csin-pingben (73%) és Orbán Viktorban (69%) sem. Az utóbbi két politikus népszerűsége az elmúlt időben zuhant be, egy évvel korábban mindkettőjüket csak az ukránok 25 százaléka látta negatívan.

Kapcsolódó

„Azt gondolják az ukránok, hogy Orbán olyan őrült, mint Putyin”

Melitopol polgármesterét a háború elején elrabolták az oroszok, később fogolycserével szabadon engedték. A múlt héten az Európai Parlamentben vehette át a Szaharov-díjat, amelyet Ukrajna népe kapott. Szankciókról, Melitopolról és Orbán Viktorról is beszélgettünk vele.

Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek a Donyeck megyei Szoledar, és az utánpótlási vonalak elleni támadásaik során – állította az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett csütörtök reggeli jelentésében.

Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója szerint még 559 civil, köztük 15 gyermek tartózkodik Szoledarban, akiket a heves harcok miatt képtelenség evakuálni. A háború előtt több mint tízezren éltek a kelet-ukrajnai kisvárosban.

Szerdán kiéleződött a helyzet az ostromlott város körüli fronton. Kijev tagadja, hogy az oroszok elfoglalták volna a stratégiai fontosságú települést.

Az oroszok azt állítják, hogy Szoledar az ellenőrzésük alatt áll. Ez nem igaz

– szögezte le Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán alakulatok szóvivője.

Szerda esti videoüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is cáfolta azt az orosz állítást, hogy az orosz katonák már benyomultak volna Szoledarba.

Apti Alaudinov, az Ahmat csecsen különleges alakulat parancsnoka és a luhanszki népi milícia 2. hadtestének parancsnokhelyettese szerdán azt mondta, hogy legkésőbb csütörtökön a nap végére lehet majd Szoledar teljes felszabadításáról beszélni. Úgy vélekedett, hogy az ukrán fegyveres erőknek a városban maradt alegységei „már semmin sem fognak tudni változtatni”. Alaudinov szerint a Wagner csoport „az összes stratégiai útvonalat ellenőrzése alá vonta” a Szoledartól délre fekvő Artemivszkben.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor arra kérte az újságírókat szerdán, hogy várják meg Szoledar elfoglalásával kapcsolatban a hivatalos bejelentést.

(MTI)

Az ellenzéki párt szerint ezt az Országgyűlésnek is ki kellene mondania, ahogy ezt már számos európai állam parlamentje megtette.

A Momentum szerint Oroszország terrorista állam, vezetése háborús bűncselekmények elkövetésére adott utasítást a független Ukrajna területén. A párt által benyújtott politikai nyilatkozat hivatkozik Novák Katalin államfőre is, aki 2022 novemberében, kijevi látogatásán úgy fogalmazott, hogy „Vlagyimir Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta. Mi, magyarok a kezdetektől fogva kiálltunk a felesleges vérontás, fájdalom és szenvedés ellen”. A Momentum javaslata az Európa Tanács, illetve a NATO Parlamenti Közgyűlésének határozatai mellett idézi az Európai Parlament állásfoglalását is, amely Oroszországot terrorizmust támogató állammá nyilvánítja. Bár utóbbi elfogadását a Fidesz-KDNP EP-képviselői nem támogatták, a Momentum abban bízik, hogy a szuverén Magyarország Országgyűlésének politikai nyilatkozatát majd igen.

Rakétát lőttek az ukrán erők az orosz csapatokra – adta hírül az ukrán különleges műveleti erők parancsnoksága csütörtök kora reggel. A Szoledár környékén végrehajtott akcióban az ukránok szerint száz orosz katonát likvidáltak.

Az ukránok által közölt számokat független forrásból nem erősítették meg.

Понад сотню російських окупантів ліквідовано в районі Соледару.

Це сталося завдяки злагодженій роботі воїнів Сил спеціальних операцій, артилеристів та ракетників. pic.twitter.com/8t4SQMtn3P

— Генеральний штаб ЗСУ (@GeneralStaffUA) January 12, 2023

Január elején Makijivkában egy laktanyaként használt épületet bombáztak az ukránok. A támadásban az ukrán fél szerint négyszáz orosz katona halt meg, de az orosz védelmi tárca közleménye szerint is közel százan estek el.

Vlagyimir Putyin menesztette Szergej Szurovikint, az ukrajnai orosz haderők parancsnokát alig három hónappal azután, hogy kinevezte őt, írja a BBC.

Szurovikin helyét Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke veszi át.

Szurovikint belső körökben csak Armageddon tábornokként ismerték a korábbi háborúkban alkalmazott brutális taktikái miatt. Ő vezette Szíria ostromát is így ő felelt Aleppo bombázásáért is.

Októberben nevezték ki ki az ukrajnai orosz haderők parancsnokának. Moszkva ekkor kezdte el lerombolni az ukrán energetikai infrastruktúrát, aminek következtében több millió ukrán civil maradt áram és víz nélkül hosszabb időszakokra. De szintén ő volt már vezető pozícióban, amikor az oroszok kivonultak Herszonból, amit az ukránok nagy sikernek könyveltek el.

Utódja, Valerij Geraszimov a szovjet éra óta a leghosszabb ideje regnál vezérkari főnök Oroszországban, 2012 óta tölti be ezt a posztot.

Az orosz védelmi minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy a fegyveres erők különböző ágai között szorosabb kapcsolatot szerettek volna létesíteni a hatékonyság növelése érdekében. Mások viszont arra gyanakodnak, hogy Szurovikin túl nagy hatalomra tett szert, és a védelmi minisztert valamint a vezérkari főnököt megkerülve egyeztetett Putyinnal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai lvivi látogatása során megbeszélést tartott vezető tanácsadóival, melyen Ukrajna határvédelme és az ország északnyugati területének jelenlegi biztonsági helyzete volt a téma. Az ukrán elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint a Fehéroroszországgal közös határon kialakult operatív helyzetet vitatták meg.

Tisztában vagyunk vele, hogy erős nyilatkozatokon túl egyelőre semmi különöset nem látunk ott (az északnyugati térségben – a szerk.), de mind a határon, mind a határmenti megyékben készenlétben kell állnunk

– nyilatkozta Zelenszkij.

Kijev attól tart, hogy az ország északi részén új frontot nyitnak az oroszok. Úgy vélik, Oroszország közeli szövetségese, Fehéroroszország területén állíthat fel csapatokat, hogy aztán északnyugati irányból törhessen be az országba, és induljon meg Kijev felé, ahogy az 2022 február 24-én, az orosz invázió első napján történt.

Az északi front megnyitásával Oroszország ismét megoszthatja az ukrán erőket. Kijev ugyanis hónapok óta a keleten és délen dúló harcokra összpontosít, melynek köszönhetően szeptember eleje óta komoly harctéri sikereket tudott elkönyvelni. Így viszont kénytelenek volnának északra vezényelni csapatokat, amivel a többi fronton gyengülhet a jelenlétük.

Az is árulkodó lehet, hogy a kijevi csapatok szerdán városi hadgyakorlatokat tartottak, amelyben rohamlövegekkel lőttek, páncélozott járműveket vezettek és túszokat szabadítottak ki.

(Guardian)