STRINGER / AFP
Élő Nagyvilág

Légiriadók Ukrajna-szerte, újabb bombázásra készülnek az oroszok

Több mint 100 milliós támogatás érkezik Ukrajnának

Az Egyesült Államok 53 millió dollár (mintegy 2,6 milliárd forint) értékben az elektromos hálózat helyreállításához szükséges újabb eszközöket szállít Ukrajnába – közölte az amerikai külügyminisztérium kedden Washingtonban.

A bejelentés szerint a G7 csoport kibővített bukaresti találkozójának eredményeként született az amerikai felajánlás. Hozzátették: az eszközöket mielőbb eljuttatják Ukrajnába, hogy biztosítsák a hálózat működőképességének fenntartását a téli hónapokban. A szállítmány a többi között elektromos átalakítókat, szakaszolókat, árammegszakítókat, járműveket tartalmaz.

Ezentúl Franciaország is támogatja külön Ukrajnát. A távirati iroda szerint Franciaország újabb 100 millió eurós kétoldalú kölcsönt nyújt Ukrajnának a február 24-én kezdődött orosz offenzívával szembeni ellenállásra.

A francia kormány először márciusban nyújtott egy 300 millió eurós támogatást Ukrajnának.

“Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás meghatározó szerepet játszik az ország gazdasági stabilitásának támogatásában és a közszolgáltatások folytonosságában” – olvasható a közleményben. “Hozzájárul az alapvető infrastruktúrák működésének fenntartásához, miközben az Oroszország által kezdeményezett rombolások a tél közeledtével erősödnek, és súlyos következményekkel járnak az ukrán lakosság számra” – tette hozzá a tárca.

Az ukrán kormány adatai szerint az ország energetikai infrastruktúrájának 25-30 százaléka megrongálódott az orosz bombázások következtében.

(MTI)

Medvegyev atlanti impotenseknek bélyegezte a NATO-t

Ha a NATO Patriot-rendszereket szállít Ukrajnának, akkor ezek a személyzetükkel együtt az orosz hadsereg célpontjává válnak – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese kedd esti Telegram-bejegyzésében.

Ha a NATO, ahogy (Jens) Stoltenberg (főtitkár) utalt erre, Patriot-rendszerekkel látja el a kijevi fanatikusokat, NATO-személyzettel együtt, akkor ezek azonnal fegyveres erőink legitim célpontjává válnak. Remélem, hogy az atlanti impotensek megértik ezt

– fogalmazott a volt orosz államfő.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Bukarestben azt mondta, hogy a szövetség országai tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a Patriot légvédelmi rendszereket adjanak át az ukrán hadseregnek. Szerinte az Ukrajnát ért rakétatámadások által okozott kár óriási. Az orosz hadsereg november 23-án nagyszabású csapást mért Ukrajna katonai parancsnoki és irányítási rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre.

Medvegyev egyebek között hangot adott álláspontjának, miszerint „a civilizált világnak nincs szüksége” a NATO-ra; fogalmazása szerint a szövetségnek meg kell gyónnia az emberiség előtt, majd mint bűnöző szervezetet fel kell oszlatni. Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy szuverén államokban puccsokat támogatott, amelyekben „több tízezer civilt” öltek meg, ráadásul szélsőséges rezsimeknek szállít fegyvert.

Megalakulása óta a NATO többször is bizonyította eredendően zárt vállalati jellegét, mivel egy maroknyi angolszász ország és lakájaik érdekeit szolgálta. Ugyanakkor a világ lakosságának legfeljebb a 12 százaléka él a NATO-országokban

– írta a volt elnök.

Intenzív osztályra szállítottak egy bebörtönzött fehérorosz ellenzéki vezetőt

Intenzív osztályra kellett szállítani Marija Kalesznyikava bebörtönzött fehérorosz ellenzéki vezetőt – jelentették be kedden a szintén bebörtönzött Viktar Babarika ellenzéki vezető Telegram-csatornáján.

A politikus ismeretlen okból került hétfőn Homel városának kórházába. A fehérorosz ellenzék értesülései szerint a 40 éves Kalesznyikavát nemrég egy büntetőcellában tartották fogva.

Szörnyű hírek. Szeretett Masánk, mindannyian reméljük, hogy jobban leszel!

– olvasható a külföldre menekült Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető Telegram-oldalán.

Az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rendszere ellen indított tiltakozó mozgalomban vezető szerepet vállaló Kalesznyikavát tavaly szeptember elején tizenegy év börtönbüntetésre ítélték, az illetékes fehérorosz bíróság a hatalom megszerzése érdekében szervezett összeesküvéssel, az állambiztonságot veszélyeztető akciókra való felhívással és szélsőséges szervezet létrehozásával vádolta. A 2020. augusztusi elnökválasztás előtt Szvjatlana Cihanouszkaja, azt megelőzően pedig Viktar Babarika korábbi ellenzéki elnökjelölt kampánystábjához tartozott. Miután Babarikát még a kampány során korrupció gyanújával őrizetbe vették, Cihanouszkaja pedig emigrált a választási csalással vádolt Lukasenka megtorlása elől, Kalesznyikava volt az egyike azoknak, akik az új választás megszervezésére törekvő koordinációs tanács élére álltak.

Moszkva elárulta, miért maradt el az orosz-amerikai konzultáció a hadászati fegyverekről

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződéssel foglalkozó orosz-amerikai konzultatív bizottság kairói ülését az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokban kialakult “rendkívül negatív helyzet” miatt halasztotta el Moszkva – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegramon kedden megosztott kommentárjában.

“A döntést (…) politikai szinten hozták meg, tekintettel az orosz-amerikai kapcsolatokban kialakult rendkívül negatív helyzetre, amelyet Washington teremtett, és amely folyamatosan romlik” – közölte a szóvivő.

Zaharova szerint Washington részéről minden vonatkozásban “a legmagasabb szintű toxikusság” és ellenséges hozzáállás tapasztalható. A szóvivő által megfogalmazott álláspont szerint az Oroszországgal szembeni minden amerikai lépés annak a “beteges szándéknak van alárendelve”, hogy az Egyesült Államok, ahol csak lehet, ártson Oroszországnak. “Elvárjuk az Egyesült Államoktól, hogy tegyen jóhiszemű erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2023-ban létrejöjjenek a kétoldalú konzultatív bizottság ülésének és annak feltételei, hogy vissza lehessen térni a START-szerződés valamennyi rendelkezésének teljes körű végrehajtásához” – írta a szóvivő.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvában újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem volt hajlandó figyelembe venni Oroszország prioritásait és jelzéseit, sőt, ezekkel ellentétes lépéseket tett. Moszkva ezért a diplomata szerint nem tehetett mást, mint azt, hogy lemondja a hadászati fegyverzetek ügyében betervezett kétoldalú konzultációt. A diplomata szerint a felek a bizottság munkaprogramjáról sem jutottak teljes egyetértésre.

Zaharovával egybehangzóan azt mondta, hogy Moszkvában a tanácskozás elhalasztásáról szóló döntés politikai szinten született meg. Rjabkov szerint Washington kizárólag az Új START-szerződésben előírt ellenőrzések felújítására összpontosított, és nem szándékozott előbbre lépni az Oroszország számára prioritást jelentő területeken.

Két település elfoglalását jelentette be a donyecki területvédelem

Két település, Perse Travnya és Andrijivka elfoglalásáról tett bejelentést kedden az Oroszország által Ukrajnától önhatalmúlag elcsatolt donyecki régió területvédelmi parancsnoksága – írja az MTI.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság ügyvezető elöljárója a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Vuhledar település hamarosan “felszabadul”, ami megnyitja az orosz erők előtt az utat Kramatorszk és Szlovjanszk felé.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az orosz csapatok folytatják offenzívájukat Donyeck környékén, és az elmúlt nap folyamán ebben az irányban haladva megöltek több mint száz ukrán katonát, továbbá megsemmisítettek egy harckocsit, öt páncélozott járművet és öt egyéb járművet.

Hálózatot hoz létre a G7 az ukrajnai háborús bűnök nyomozásainak koordinálására

A G7-csoport kedden megállapodott egy hálózat létrehozásáról a háborús bűnök kivizsgálásának koordinálására.

„Az Ukrajnában elkövetett atrocitások bírósági vizsgálata éveket, esetleg évtizedeket vesz igénybe. De jól felkészültünk és kitartunk, ameddig kell” – mondta Marco Buschmann német igazságügyi miniszter közleményében, írja a Reuters.

Ez a G7 igazságügyi minisztereinek berlini találkozója után történt, amelyen a nemzetközi büntetőbíróság különleges ügyészei, Németország szövetségi ügyésze és Denys Maliuska ukrán igazságügyi miniszter is részt vett.

A miniszterek közös nyilatkozatukban kijelentették, hogy a G7-országok biztosítják, hogy minden államban legyen központi nemzeti kapcsolattartó pont a nemzetközi bűncselekmények üldözésére.

Buschmann azt mondta újságíróknak, hogy ez biztosítaná a jogi követelményekkel kapcsolatos információk megosztását az államok és a nemzetközi szervezetek között.

Hozzátette: a szexuális zaklatás áldozatainak vallomását úgy kell rögzíteni, hogy az a bíróságon is elfogadható legyen, hogy az áldozatoknak csak egyszer kelljen vallomást tenniük.

103 milliárd dollár fölött van Ukrajna államadóssága

Szeptemberhez képest Ukrajna államadóssága 5 milliárd dollárral, 103,1 milliárd dollárra nőtt októberben – az adatot Danyiil Getmancev a Verhovna Rada (parlament) pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának a vezetője ismertette a Telegram csatornáján.

Az illetékes arról számolt be, hogy idén október végén Ukrajna hrivnyában kifejezett államadóssága 3771 milliárd hrivnya, devizában számítva pedig 103,1 milliárd dollár volt. Októberben a hrivnyában kifejezett államadósság 183,5 milliárd hrivnyával, devizában pedig 5 milliárd dollárral emelkedett.

A parlamenti szakbizottság vezetője szerint az államadósság októberi növekedésének fő oka a költségvetési hiány fedezésére felvett külső hitelek voltak. A képviselő adatai szerint októberben Ukrajna egyebek között 2 milliárd eurós segélyt kapott az EU-tól, 550 millió eurót az Európai Beruházási Banktól (EIB), 1,3 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), 0,5 milliárd dollárt pedig a Világbanktól.

Ukrajna őrizetbe vette az orosz megszállókat segítő herszoni vezetőt

Ukrajna őrizetbe vette az újonnan felszabadult Herszon városi tanács helyettes elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy segítette az orosz megszálló erőket – közölte az ukrán államügyész.

A Reuters arról számolt be, hogy a közleményben meg nem nevezett herszoni tisztviselő az ügyész szerint együttműködött a megszálló hatóságokkal, és segítette az oroszok alatti közszolgáltatások működését.

A tisztviselő akár 12 év börtönt is kaphat, ha vádat emelnek ellene, és bűnösnek találják. A tisztviselő őrizetben volt, de óvadékot fizethetett – mondta az ügyész.

Ukrajna november 11-én hirdette ki Herszon felszabadítását, miután az Ukrajnát februárban megszálló orosz erők kivonultak az ország déli részén fekvő városból, és átkeltek a Dnyeper túlsó partjára.

Ukrajna-szerte légiriadó van, az oroszok újabb légicsapásokra készülnek

Egész Ukrajnában szólnak a légiriadók, beleértve a fővárost, Kijevet is, miután tisztviselők figyelmeztetést adtak ki, hogy Oroszország új rakétatámadási hullámra készül – írja a The Guardian. A lap szerint nem érkezett azonnali jelentés újabb csapásokról.

Vitalij Kim, a dél-ukrajnai Mikolajiv régió kormányzója elmondta: Nemrég az oroszok gyakorlórepülésnek álcázták a bombázást.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij vasárnap esti beszédében arra figyelmeztetett, hogy az orosz erők újabb rakétacsapásokat indítanak az ország ellen.

Zelenszkij mondta:

Tudjuk, hogy a terroristák új csapásokat terveznek. Amíg vannak rakétáik, sajnos nem fognak megnyugodni.

Az ukrán elnök szerint ez a hét is nehéz lehet, mint az előző, és a védelmi erőknek és a polgároknak fel kell készülniük arra, hogy újabb csapások lesznek.

A magyar vétót megkerülve szervezett a NATO-főtitkár külügyminiszteri találkozót Ukrajnával

Oleg Nikolenko ukrán külügyi szóvivő kedden délután a Facebookon reagált azokra a sajtóértesülésekre, miszerint Dmitro Kuleba a magyar kormány ellenállása miatt csak egy vacsora keretében tud találkozni a NATO külügyminisztereivel.

A posztban emlékeztetett, Magyarország 2017 óta blokkolja, hogy Ukrajna és a NATO képviselői nagyköveti szint felett találkozzanak egymással, így hivatalosan ebben a formában ezúttal sem ülhettek volna össze a külügyminiszterek.

A magyar vétó formális leküzdése érdekében ugyanakkor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár külön találkozót szervez a tagországok külügyminiszterei és Kuleba számára Bukarestben.

Nikolenko szerint ez egy teljes értékű miniszteri találkozó, de nem az Ukrajna-NATO meeting égisze alatt fut. Mint írta, a NATO-tagországok és Ukrajna védelmi minisztere korábban ugyanilyen formában tudtak tárgyalóasztalhoz ülni.

Kedden az főként az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekről és az energetikai infrastruktúra helyreállításáról lesz majd szó a külügyminiszteri összejövetelen.

Tiltott drónreptetés miatt áll bíróság előtt Norvégiában az orosz elnök egyik bizalmasának fia

Norvégiában kedden megkezdődött Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik politikai szövetségese fiának bírósági pere; Andrej Jakunyin tagadja az ellene felhozott vádat, amely szerint megsértette azt a norvég jogszabályt, amely megtiltja orosz állampolgárok számára, hogy drónokat reptessenek Norvégiában.

Az orosz-brit kettős állampolgársággal rendelkező Jakunyint az észak-norvégiai Hammerfestben tartóztatták le október 17-én, miután körülvitorlázta a jeges-tengeri Spitzbergák szigetcsoportot, majd ezután a norvég tengerpart mentén hajózott. A Spitzbergák több mint 800 kilométerre északra fekszik Norvégiától.

A norvég rendőrség drónokat és elektronikai felszerelést foglalt le, miután rajtaütöttek a vitorláson. A 47 éves Jakunyin ügyvédje, John Christian Elden szerint védence csak hegymászás, gleccsertúrázás és vitorlázás közben filmezett a drónnal, hozzátéve, hogy Jakunyint brit, nem pedig orosz állampolgárként kellene kezelniük a hatóságoknak.

Az NTB norvég hírügynökség szerint Jakunyint azzal vádolják, hogy számos alkalommal drónokat reptetett a Spitzbergák felett augusztus 3. és szeptember 6. között.

A vádlott édesapja Vlagyimir Jakunyin üzletember Vlagyimir Putyin orosz elnök régi ismerőse, akit az amerikai külügyminisztérium a Krím félsziget 2014-es orosz elcsatolását követően szankciós listájára helyezett.

Múlt héten Norvégiában egy 34 éves orosz állampolgárt 90 napos börtönbüntetésre ítéltek tiltott drónreptetés miatt. Az orosz férfit, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, azonban nem vádolták kémkedéssel, miután beismerte, hogy természetképek készítése közben valóban drónt reptetett Dél-Norvégiában, mert nem volt tisztában azzal, hogy ez tilos.

(MTI)

Szlovák miniszter: Ukrajna átvette a neki küldött 30 harcjárművet

Ukrajna már átvette azt a 30 páncélozott gyalogsági harcjárművet (BVP-1), amelyeket Szlovákia küldött számára – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszternek a közösségi hálón közzétett bejelentésére hivatkozva kedden.

A szlovák miniszter bejegyzésében emlékeztetett: Szlovákia a gyalogsági harcjárművek fejében 15 felújított Leopard 2 A4 típusú tankot és hozzájuk való muníciót kap Németországtól.

A miniszter kifejtette: Szlovákia az idén decemberben kapja meg az első tankot Németországtól, majd 2023 folyamán minden hónapban 1-2 darab érkezik az országba az ígért mennyiségből.

Ezek a tankok jelentősen megerősítik a harckocsizó egységünket,

állította Jaroslav Nad, aki szerint a csere minden részt vevő fél számára előnyös megoldás volt.

(MTI)

30 tonna segélyárut vitt Herszonba az Ökomenikus Segélyszervezet

Az elmúlt hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet az elsők között szállított két kamionnyi, azaz 30 tonna segélyárut a szolgáltatások szinte teljes hiányától szenvedő ukrán városba, Herszonba – közölték kedden.

Az Ökumenikus Segélyszervezet kijevi képviseletének vezetője, Szatmári Barnabás, aki a helyszínen személyesen irányította a segélyszállítmány átadását, hangsúlyozta, hogy Herszonban a helyzet kritikus: a városban maradó, nagyjából 80 ezer fős lakosság közszolgáltatások nélkül várja sorsa jobbra fordulását és pár kivétellel a boltok sem működnek – így a város lakóinak túlélése jelenleg is a humanitárius segítségtől függ. Eközben a várost a felszabadulás óta a 600 méterre, a folyó túlpartján fekvő orosz állásokból napi rendszerességgel érik tüzérségi támadások, amik számos civil áldozattal is jártak.

Herszon városát több mint fél éven keresztül elvágták a külvilágtól, sokan a felszabadulás után tudtak csak először kapcsolatba lépni szeretteikkel. Az ehhez szükséges elektronikai eszközöket melegedő sátrakban, aggregátorok működtette töltőpontokon töltik fel. A vízellátás hiányában a tisztálkodáshoz a vizet a Dnyeper folyóból merik, ivóvízhez pedig vagy humanitárius segélyeken keresztül, vagy ivóvízosztó pontokon jutnak hozzá – olvasható a közleményben.

A beszámoló szerint a segítség célba juttatása korántsem volt kihívásoktól mentes: a városba vezető utak és hidak romokban hevernek, az alsóbbrendű kerülőutakon pedig első igazi fagyok megérkeztéig a sár az úr. Emellett a harci cselekmények következtében rengeteg a feltáratlan aknamező, ami a városba bejutást és az azon belüli mozgást is tovább nehezíti.

Bár a város lakóépületeinek többsége ép és néha gázellátással is bír, a környező falvakról ez nem mondható el, ami a fagyok beköszöntével humanitárius katasztrófával fenyeget,

hívták fel a figyelmet.

Ökumenikus Segélyszervezet
Ökumenikus Segélyszervezet
Ökumenikus Segélyszervezet

Hszi: Peking kész szorosabb partnerséget kiépíteni Oroszországgal az energetika területén

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, Peking hajlandó szorosabb partnerséget kialakítani Oroszországgal az energetika területén – jelentette kedden a kínai állami média. A 4. Kína-Oroszág energiafórumra küldött üzenetében az elnök kifejtette, hogy a két ország közötti energiaügyi együttműködés hozzájárulás a globális energiabiztonsághoz.

Kína hajlandó együttműködni Oroszországgal a szorosabb energiaügyi partnerség, a tiszta és zöld energia fejlesztésének előmozdítása területén, így közösen tarthatjuk fenn a nemzetközi energiabiztonságot, teremthetjük meg az ellátási láncok stabilitását,

ismertette Hszi Csin-ping szavait a CCTV állami műsorszolgáltató.

Az orosz-kínai energiaügyi együttműködés szorosabbá tételének híre a G7-csoport által tervezett, december 5-től bevezetendő gázárplafon előkészületeinek időszakában érkezett. Utóbbival a nyilatkozatok szerint a gázárbevételek csökkentésén keresztül igyekeznek megfékezni Moszkva Ukrajna elleni háborúját.

(MTI)

FT: Magyarország nem akarta, hogy az ukrán külügyminiszter is ott legyen a NATO-ülésen

Budapest nem akarta, hogy az ukrán külügyminiszter formális ülésen is részt vegyen a kedden és szerdán Bukarestben tartandó, NATO külügyminiszteri értekezleten – állítja a Financial Times, amelyet a 444 idézett. A magyar kormány ellenállása miatt ezért Dmitro Kulebával egy vacsora keretében találkoznak majd a kollégái.

Ahogy megírtuk, a bukaresti találkozón a NATO-tagok mellett képviselteti magát Svédország, Finnország, Georgia (Grúzia), Moldova és Bosznia-Hercegovina is, és Antony Blinken amerikai külügyminiszter várhatóan bejelent majd egy amerikai pénzügyi segélycsomagot az ukrán energetikai infrastruktúrát ért támadások ellensúlyozására.

A külügyminiszteri értekezletre már elindult Szijjártó Péter, aki a Facebook-oldalán azt írta: „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy soha ne jöhessen létre közvetlen konfliktus Oroszország és a NATO között”. Novák Katalin a hétvégén Kijevben járt, ahol kijelentette, a háborúért Putyin felelőssége kristálytiszta.

Menczer: A válságkezeléssel kapcsolatban Orbán Viktornak mindig igaza lett

Kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában volt vendég Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, aki újfent elmondta a magyar kormány üzenetét, miszerint békét akarunk.

Menczer szerint azonban Brüsszelben a háborús álláspont jellemző, mert a belügyi biztos például arról beszélt, hogy akkor lesz béke, ha Oroszország elveszti a háborút. Ez pedig ki tudja, mikor lesz, ha lesz egyáltalán, mondta az államtitkár, aki hozzátette, hogy addig Ukrajnában százezrek halnak meg és milliók menekülnek, Európa pedig szenved az elhibázott szankcióktól és az annak következtében robbanásszerűen emelkedő energiaáraktól. Ezért a magyar kormány álláspontja az azonnali tűzszünet és tárgyalás.

Az az MTI összefoglalója alapján az államtitkár leszögezte:

magyarok vagyunk, magyar fejjel gondolkodunk,

ezért a magyar kormány számára a legfontosabb mindig a magyar érdek. Ezzel ellentétesek a szankciók, amelyek az egekbe emelték a gáz és az olaj árát és a magyar kormány szerint felárat fizetünk, ezért az energetikai szankciókat el kell törölni. Brüsszelben azonban már a következő, 9. szankciós csomagról tárgyalnak és felvetődik a nukleáris terület is, ami Magyarország számára egy újabb vörös vonal – tette hozzá.

Menczer Tamás azt állítja, hogy „a brüsszeli támadások” alapja az, hogy Magyarországon negyedszer szerzett kétharmadot kereszténydemokrata, konzervatív kormány, Brüsszel pedig nem hajlandó elfogadni a magyar emberek döntését. Megjegyezte, tavaly 7,1 százalékos volt Magyarországon a növekedés és 1886 milliárd forintnyi külföldi beruházás érkezett, ami nem történhetett volna meg – mondta –, ha itt nincs stabil politikai és gazdasági környezet.

Az államtitkár az M1 tévécsatornán kijelentette, hogy ha nem lennének szankciók, akkor azonnal, jelentősen csökkennének az energiaárak és az ezzel összefüggő infláció. Továbbá helytelen az az uniós célkitűzés, hogy kiszorítsák Európából az orosz gázt, hiszen ha az orosz függőséget például amerikaira cserélik, attól a függőség még megmarad. Ehelyett inkább arra kell törekedni, hogy Európa minél több forrásból szerezhessen be energiát. A nukleáris energiával kapcsolatos Oroszország elleni szankciókat pedig már csak azért sem lehet elfogadni, mert ez a legolcsóbb, legbiztonságosabb és legtisztább energia – magyarázta a politikus.

Menczer Tamás megjegyezte, hogy a válságok korát éljük és azt állította, hogy a válságkezeléssel kapcsolatban Orbán Viktornak mindig igaza lett. Így volt ez a migráns- és a koronavírus-válság idején és így van a háború, szankciók ügyében is – magyarázta.

Fények nélkül, de lesznek karácsonyfák Kijevben

A háború ellenére idén is tervezik, hogy karácsonyfákat állítanak fel Kijevben, igaz, a rendszeres áramkimaradások miatt fényfüzérek nélkül – írja a Guardian. Vitalij Klicsko polgármester az RBC-Ukrajna hírügynökségnek azt mondta, hogy senki sem fogja eltörölni a karácsonyt és az újévet.

Szergej Kovalenko, az ukrán főváros áramellátását biztosító JASZNO vezérigazgatója a Facebook-oldalán kijelentette:

Nem hagyhatjuk, hogy Putyin ellopja a karácsonyunkat.

Éppen ezért idén is lesznek feldíszített karácsonyfák Kijevben, csak fényfüzérek nem lesznek rajtuk. Klicsko ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az újévi hagyományokkal ellentétben most nem lesznek nagy tömegrendezvények és koncertek.

Orosz-kazah-üzbég gázunió létrehozásáról tárgyalt Putyin és Tokajev

Egy orosz-kazah-üzbég hármas gázunió létrehozásáról tárgyalt Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal hétfőn a Kremlben – idézte a TASZSZ orosz hírügynökség kedd reggel Ruszlan Zseldibajt, a kazah államfő szóvivőjét.

Zseldibaj a Facebook-oldalán azt írta, hogy a moszkvai orosz-kazah csúcson szó esett egy Oroszországból, Üzbegisztánból és Kazahsztánból álló hármas gázunió létrehozásáról, amelynek célja az orosz gáz Üzbegisztán és Kazahsztán területén keresztül történő szállításának koordinálása. A szóvivő szerint Putyin és Tokajev úgy vélekedett, hogy részletes tárgyalásokat kell kezdeni a három ország szakértőinek bevonásával, „hogy racionális megoldást találjanak erre a kérdésre, figyelembe véve az összes érdekelt fél érdekeit”.

Tokajev a Mihail Misustyin orosz miniszterelnökkel folytatott hétfői megbeszélésén tett először említést nyilvánosan arról, hogy Putyin javasolta a háromoldalú gázunió létrehozását. A kazah államfő megígérte, hogy fel fogja hívni az üzbég elnököt az ügyben.

Tokajev első külföldi útja Moszkvába vezetett, miután november 20-án újraválasztották egy újabb hétéves ciklusra. A vele folytatott megbeszélésen Putyin kijelentette, hogy Oroszország új piacokra összpontosítja exportját, a vendég pedig a maga részéről ígéretet tett arra, hogy megvédi az országa gazdaságába történő orosz befektetéseket. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország és Kazahsztán között vannak kérdések a gázszférával kapcsolatban, de Asztana nem dramatizálja őket.

A QazaqGaz és a Gazprom júniusban megállapodást írt alá a Kazahsztánból származó gáz oroszországi feldolgozásának növeléséről. Ennek eredményeként az orenburgi finomítóban feldolgozott mennyiség évi 11 milliárd köbméterre nő.

(MTI)

Csaknem 8000-en érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4335-en léptek be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3648-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 115 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 31 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Brit védelmi minisztérium: Taktikát válthattak az oroszok

Az elmúlt három hónapban az orosz haderők valószínűleg erőteljesen lecsökkentették a zászlóalj-taktikai csoportok (Battalion Tactical Group, BTG) bevetését Ukrajnában – írja kedd reggeli jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A BTG-k az elmúlt tíz évben fontos szerepet játszottak az orosz hadseregben és a zászlóaljakat a támogató alegységek teljes skálájával integrálták, beleértve a páncélosokat, a felderítőket és a tüzérséget – olvasható a bejegyzésben.

Ugyanakkor az ukrajnai háború során számos, a BTG-ket érintő gyengeségre derült fény, például elégtelennek bizonyult a BTG-k viszonylag kis létszámú harci gyalogságának elosztása, a tüzérség decentralizált elosztása miatt nem tudták kihasználni a fegyverek számában rejlő előnyöket, illetve csak kevés olyan BTG-parancsnok volt, akik felhatalmazást kaptak a rugalmasabb cselekvésre, pedig pont ez az ilyen csoportok előnye.

Bukarestben üléseznek a NATO külügyminiszterei

Kedden és szerdán Bukarestben üléseznek a NATO külügyminiszterei, a téma az ukrajnai háború lesz és az, hogy hogyan tudnak segítséget nyújtani az Oroszország által megtámadott országnak az előttünk álló kemény tél alatt – írja a New York Times.

A lap azt írja, hogy az amerikai külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője azt mondta, hogy a tervek szerint Antony Blinken tárcavezető bejelent majd egy pénzügyi segélycsomagot az ukrán energetikai infrastruktúrát ért támadások ellensúlyozására.

A bukaresti találkozón a NATO-tagok mellett képviselteti magát Svédország, Finnország, Ukrajna, Georgia, Moldova és Bosznia-Hercegovina is.

A brit alsóházban szólal fel Olena Zelenszka

Kedden a brit alsóházban szólal fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége – írja a Guardian. Olena Zelenszka a BBC Radio 4 műsorában azt mondta, az embereknek karácsonykor sem szabad elfelejteniük, hogy Ukrajnában háború zajlik.

Az AFP fotói szerint az ukrán first lady hétfőn ellátogatott a brit miniszterelnök hivatalának otthont adó Downing Street 10-be, ahol találkozott Rishi Sunak kormányfő feleségével, Akshata Murtyval. Sunak november 19-én látogatott el Kijevbe, először azóta, hogy megválasztották miniszterelnöknek.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!