Kurd fegyvereseket vádolt Törökország hétfőn az Isztambuli robbantással, amely a hírek szerint hat ember halálát és további nyocvanegy ember sérülését okozta. A rendőrség az ügyben 47 embert vett őrizetbe, köztük egy szíriai nőt, akit a bomba elhelyezésével gyanúsítanak. Mint arról korábban beszámoltunk, a török hatóságok nagyon hamar el is fogták a robbantás feltételezett elkövetőjét.
A PKK a honlapján kiadott közleményben tagadta, hogy érintett lenne, és közölték, hogy soha nem támadnának meg civileket. Mazloum Abdi, az SDF parancsnoka a Twitteren tagadta, hogy a szervezetnek köze lenne a robbantáshoz.
Az Al Jazeera erről szóló vasárnapi hírfolyama szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök már vasárnap kora este említetést tett arról, hogy az incidens fő gyanúsítottja egy nő lehet, török illetékesek pedig már ekkor annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az elkövető a PKK tagja.
A Reuters azt írja, hogy Süleyman Soylu török belügyminiszter közlése szerint a PKK és a szíriai kurd Népi Védelmi Egységek (YPG) a felelős a robbantásért. Ankara szerint a YPG a PKK egyik szárnya. Fontos körülmény azonban, hogy az Egyesült Államok a szíriai háborúban támogatta az YPG-t, akik harcoló félként jelentősen hozzájárultak az Iszlám Állam legyőzéséhez. Leegyszerűsítve: a nyugati világ részint a YPG-nek köszönheti, hogy – ha csak időlegesen is, de – megszabadult az Iszlám Állam által jelentett fenyegetéstől.
Törökország május közepén kezdett fenyegetőzni azzal, hogy megvétózza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, amely az ukraknai orosz invázió szempontjából nemzetközi szereplők szerint kulfontosságú lépés lenne. Törökország a vétót arra az esetre helyezte kilátásba, ha a két északi ország nem tesz eleget Ankara legfőbb követelésének, a kurd politikai menekültek kiadatásának. A helyzet azért is okozott komoly feszültséget, mert sem Svédország, sem Finnország nem ért egyet Törökországgal abban, hogy pontosan mely kurd politikai csoportok számítanak terrorszervezeteknek.
Egy június végén megkötött háromoldalú megállapodás azonban a többi között lehetővé tenné, hogy Svédország és Finnország a törökök által terroristáknak tartott kurd politikai menekülteket adjanak ki Törökországnak, cserébe azért, hogy Ankara nem akadályozza NATO-csatlakozásukat. Törökország azóta többször is erélyesen utalt arra, hogy elvárja a megállapodásban rögzítettek pontos végrehajtását.
