Andrij Andrijenko / AP
Élő Nagyvilág

Az oroszok már Lengyelország nácitlanításáról beszélnek

Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háborúról.
  • Az ukrán csapatok visszavonulásra kényszerítették az orosz egységeket Harkiv városából.
  • Az orosz erők más területeken lassan nyomulnak előre, az ukránok ellentámadásai folyamatosak. A háborús felek egy hosszú háborúval számolnak.
  • Az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza azt javasolja, vegyék fel Lengyelországot is a „nácitlanításra” szoruló országok listájára.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok már vereséget szenvedtek, csak gyávák beismerni.
  • Oroszország szombattól leállítja az áramexportot Finnországba.
  • Pénteken több mint 12 ezer menekült érkezett Magyarországra.

16:06

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette Sauli Niinistö finn államfőt szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakozni a NATO-hoz, és ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna – közölte a Kreml.

A moszkvai közleményben az is szerepel, hogy Putyin kiemelte: Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát. A finn elnöki hivatal közleménye szerint Niinistö arról beszélt Putyinnak, hogy alapvetően átalakította Finnország biztonsági helyzetét az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve Moszkvának azok a törekvései, hogy megakadályozza újabb országok NATO-csatlakozását. Az államfő hangsúlyozta: Finnország korrekt és professzionális módon kívánja alakítani kapcsolatait Oroszországgal.

A telefonbeszélgetést a finn elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy magyarázatot adjon arra, miért készül Finnország a NATO-hoz csatlakozni – közölte a finn elnöki hivatal.

Sauli Niinistö és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz, és reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.

Szombaton pedig a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) is bejelentette egy rendkívüli tanácskozást követően, hogy támogatja az ország NATO-csatlakozását. Helsinkiben akár már vasárnap bejelenthetik, hogy beadják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez, Svédország pedig várhatóan rövid időn belül követi majd a finnek példáját.

Recep Tayyip Erdogan török államfő külpolitikai főtanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, Törökország nem zárja be a kaput Finnország és Svédország NATO-tagsága előtt, de tárgyalásokat szeretne az észak-európai országokkal, és azt akarja látni, hogy ott szigorúbban kezelik az Ankara által terrorista tevékenységnek tekintett ügyeket, különösen Stockholmban.

Ibrahim Kalin kiemelte, hogy ez a kérdés nemzetbiztonsági ügy Törökországnak. A Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) pénzt gyűjt és embereket toboroz Európában, jelenléte különösen Svédországban „erős, nyílt és köztudott” – állította Kalin. Hozzátette: Törökország azt akarja elérni, hogy ezekben az országokban ne engedjék tovább a PKK működését.

A NATO-tagság mindig egy folyamat eredménye. (A PKK ügye) az első szempont, amelyre fel akarjuk hívni NATO-beli szövetségeseink és a svéd hatóságok figyelmét – fogalmazott a török elnök tanácsadója.

Erdogan pénteken némi meglepetést okozott azzal, hogy kijelentette: nem lehetséges, hogy Törökország pozitívan tekintsen Finnország és Svédország NATO-csatlakozási terveire, és Ankara adott esetben arra használhatja saját NATO-tagságát, hogy megvétózza a két skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. Ankara ugyanis terrorista csoportként tekint a PKK-ra, Erdogan elnök pedig azzal vádolta meg Helsinkit és Stockholmot, hogy “terrorista szervezeteknek ad otthont”, amikor befogadja a PKK és más szervezetek tagjait.

Ibrahim Kalin az interjúban kitért arra is, hogy Törökország elítélte az orosz inváziót, segített Ukrajna felfegyverzésében, és igyekezett elősegíteni a Moszkva és Kijev közötti párbeszédet is, viszont ellenzi a Moszkva ellen hozott szankciókat. Ankara azt szeretné, hogy a NATO valamennyi tagállamának aggodalmait figyelembe vegye, ne csak bizonyos országokét – jegyezte meg Kalin.

(MTI)

Boris Johnson szerint sok értelme nincs tárgyalni Putyinnal

Johnson a Daily Mail című konzervatív brit tömeglapnak adott, az újság szombati kiadásában megjelent interjúban kijelentette: az, hogy Nagy-Britannia fegyvereket szállít Ukrajnának, nem azt jelenti, hogy akár közvetett módon Oroszországgal állna harcban.

A brit fegyverszállításokra utalva úgy fogalmazott, hogy „ha a szomszédot fegyveres rabló támadja meg, az ember adhat a szomszédjának fegyvert, hogy azzal megvédhesse magát. Ez nem azt jelenti, hogy személyesen vesszük fel a harcot a betörővel”.

A brit kormányfő szerint teljesen másról van szó: erkölcsi, emberiességi cselekedet Ukrajna támogatása az “abszolút barbár, kiprovokálatlan, felesleges” orosz támadás visszaverésében.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz invázió február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.

Johnson a kijevi parlament képviselőinek videókapcsolaton mondott minapi beszédében bejelentette azt is, hogy London további 300 millió font értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az orosz invázió elleni védelemhez.

Az új csomagban az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok, több ezer éjjellátó berendezés és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek szerepelnek.

A Daily Mailnek adott szombati interjúban Boris Johnson úgy fogalmazott, hogy Putyin „katasztrofálisan elszámolta magát” az Ukrajna ellen indított invázióval. Hozzátette: ha az orosz elnök úgy gondolta, hogy ezzel elérheti a NATO kisebb mértékű jelenlétét Oroszország környezetében, ez az elképzelése valószínűleg száz százalékig tévesnek bizonyul.

A brit miniszterelnök egyenes utalást tett arra is, hogy más nyugati vezetőkkel ellentétben nem készül közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyinnal.

(MTI)

Legutóbb, pénteken Olaf Scholz német kancellár tartott több mint egyórás telefonos megbeszélést az orosz államfővel.
Boris Johnson azonban a szombati lapinterjúban kijelentette: jelenleg egyáltalán nem látja, hogy mi értelme lenne a beszélgetésnek Putyinnal. Az orosz elnök megsértette a nemzetközi jogot, az orosz fegyveres erők módszeresen követnek el háborús bűncselekményeket – tette hozzá.

A brit kormányfő szerint az orosz elnök egyre mélyebben belegabalyodik a maga kreálta katasztrófába. Johnson szerint Putyinnak most arra kellene törekednie, hogy az orosz lakosság részéről tapasztalható “meglepő mértékű támogatottságát” kihasználva megpróbáljon kiutat találni a helyzetből.

A G7 országai nem fogják elismerni a területeket, amelyeket Oroszország megszerzett

A G7-országok soha nem fogják elismerni az Oroszország által ukrajnai háborúja révén, erővel megváltoztatni akart határokat – jelentette ki az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő csoport a háromnapos németországi találkozóját lezáró, szombati nyilatkozatában.

A külügyminiszterek, akik az észak-németországi Wangelsben tanácskoztak, leszögezték, hogy folytatják Ukrajna megsegítését fegyverekkel és más hadi eszközökkel „mindaddig, amíg szükséges”.

Továbbra is elkötelezetten támogatjuk Ukrajna – és annak részeként a Krím – szuverenitását és területi egységét

– hangsúlyozták.

A csoport soros elnökségét betöltő Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock hozzátette, hogy a határkérdésekről csak maga Ukrajna dönthet, mivel a saját területéről van szó.

Támogatjuk azokat a döntéseket, amelyeket Ukrajna meghoz az ország biztonságának és békéjének szavatolására

– jelentette ki a tanácskozást lezáró sajtóértekezletén.

A miniszterek megismételték Moszkvának szóló követelésüket, miszerint „vessen véget a háborúnak, amelyet Ukrajna nem provokált ki, valamint annak a szörnyű szenvedésnek és emberéletben eső kárnak, amelyet előidéz”. Ismét felszólították Fehéroroszországot, hogy „ne könnyítse meg Oroszországnak az ukrajnai intervenciót, és tartsa tiszteletben nemzetközi kötelezettségeit”.

A hét ország (Németország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia) elítélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „felelőtlenül fenyeget vegyi- biológiai és atomfegyverek bevetésével”.

Felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját. A német külügyminiszter a találkozó után azt mondta, hogy tanulmányozzák az ukrán gabonaexport lehetőségét a balti kikötőkön keresztül, mivel a romániai tranzit a vasúti nyomtáv eltérő szélessége miatt nehézségekbe ütközik. Mint elmondta, az ukrajnai kikötőkben 25 millió tonna gabona vár elszállításra, amelyre égetően szüksége lenne a világnak, mert hónapokon belül éhségkatasztrófa alakulhat ki. A Hetek az ENSZ-szel, az Európai Unióval és Ukrajnával közösen keresik a megoldást – mondta Baerbock.

A Hetek fogadkoztak, hogy szigorítani fogják a Moszkva ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket, olyan szektorokra fogják kiterjeszteni, amelyek nagyon kényesen érintik majd. Felszólították Kínát, hogy ne ássa alá ezeket a szankciókat, ne segítse Oroszországot az Ukrajna elleni agressziójában, ne is igazolja azt semmi módon, például az információk manipulálásával.

A G7-es találkozóra Ukrajnát és Moldovát is meghívták. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken felszólította az országcsoportot, hogy fogadjanak el olyan jogszabályokat és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az orosz vagyon elkobzását és Ukrajnának történő átadását.

(MTI)

Scholz tárgyalt Putyinnal, az orosz elnök hozzáállása nem látszik változni

Olaf Scholz német kancellár nem észlel semmilyen változást Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállásában az Ukrajna ellen indított háborúhoz, amely szerinte „esztelen” és „az egész világnak árt”. Erről Scholz egy szombaton megjelent interjúban beszélt, amelyet az MTI szemlézett.

A politikus pénteken több mint egy órán át telefonon tárgyalt Putyinnal. Előtte hat hete beszéltek. A kancellár szerint egyértelmű, hogy Oroszország az elmúlt 11 hétben nem érte el semmilyen deklarált célját, amelyek egyike volt, hogy Ukrajnából az Oroszország és a terjeszkedő NATO közötti ütközőövezetet csináljon. Sőt, szerinte éppen ellenkezőleg: a háború új életet lehelt a nyugati védelmi szövetségbe.

A NATO nem visszahúzódott, hanem megerősítette erőit a keleti szárnyán, és a szövetség még erősebb lesz, miután Finnország és Svédország csatlakozik hozzá – jelentette ki Scholz a t-online című hírportálnak nyilatkozva. Szerinte az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett már el ebben a háborúban, sokkal többet, mint a Szovjetunió az egy évtizedig tartó afganisztáni hadjáratában. Putyinnak fel kellene ismernie, hogy ebből a helyzetből csak úgy kerülhet ki Oroszország, ha megállapodik Ukrajnával, viszont a béke feltételeit nem diktálhatja – tette hozzá.

Scholz közölte, hogy a berlini kormány továbbra is támogatni fogja az Ukrajnának történő fegyverszállításokat. „Putyin azon őrült elképzeléséért, hogy kiterjeszti az orosz birodalmat, az egész világ, benne Oroszország óriási árat fizet most” – hangsúlyozta, emlékeztetve például a globális gabonahiányra, amely különösen a fejlődő országokat sújtja.

Ukrajna visszaküldené az orosz katonák holttesteit

Az Euronews idézte a polgári-katonai együttműködés vezetőjét, aki szerint az ukrán hatóságok összegyűjtik a háborúban elesett orosz katonák holttesteit, azokat vasúti hűtőkocsikba helyezik. Volodimir Ljamzin ezredes mondta, a szerelvény alkalmas a szállításra, tárolásra, míg nem születik meg az államközi döntés. Az ukrán fél készen áll az átadásra, de orosz részről még nem érkezett erről jelzés. A Reueters korábban azt írta, a nemzetközi humanitárius törvények alapján a harcok után át kell adni az elesett katonák holttestét. A háborús veszteségekről eltérőek az adatok. Az ukrán elnök pénteken 27 ezer elesett orosz katonáról beszélt, Moszkva még márciusban 1350 orosz katona halálát erősítette meg, azóta friss összesítést nem közölt.

Rigában lebontják az utolsó szovjet győzelmi emlékművet is

A Vörös Hadsereg dicsőségét hirdető, a szovjet korszakból származó és heves viták tárgyát képező monumentális rigai emlékű lebontásáról határozott pénteki ülésén a városi tanács. A lett főváros önkormányzata egyben utasította a helyi műemlékeket gondozó hivatalt, hogy szervezze meg a 79 méter magas obeliszk elbontását.

A bontás nem lesz olcsó, mert a gigantikus emlékművet vasbetonból emelték és az több óriási bronzszobrot is magába foglal – mondta a városi tanács vitájában Martins Stakis rigai polgármester – írja az MTI.

Az obeliszket 1979 és 1985 között emelték, hogy így örökítsék meg a szovjet hadseregnek a náci Németország fölött aratott győzelmét. Évről évre lettországi oroszok ezrei gyűltek össze az emlékműnél május 9-én, hogy megemlékezzenek a második világháborúban aratott győzelemről. Ez a dátum ugyanakkor a lettek többsége számára a csaknem 50 évig tartó szovjet megszállás kezdetét jelenti. Lettország lakosságának 30 százalékát oroszok teszik ki.

A függetlenné válás után, 1991-ben csaknem az összes szovjet emlékművet és emléktáblát eltüntették Lettországban, kivéve a szovjet hősi temetőkben lévőket. A monumentális rigai emlékművet egy 1994-es lett-orosz kormányközi szerződés védte eddig, a lett parlament azonban csütörtökön megszavazta a szerződés módosítását, így az nem biztosít többé jogi védelmet a vitatott emlékműnek.

A rigai orosz nagykövetség csütörtökön Twitter-üzenetben fejezte ki felháborodását az „áruló és igazolhatatlan” lépés miatt, amely – mint hangsúlyozták – nélkülöz minden erkölcsi vagy jogi alapot. 1997-ben önkéntesek egy csoportja dinamittal megpróbálta lerombolni a szovjet emlékművet, a robbanás azonban idő előtt bekövetkezett és megölt két önkéntest. Később több, a szükséges 10 ezres aláírásszámot tartalmazó petíció is kérte az elbontást, de a hatóságok mindeddig elutasították a kérelmet.

A szovjet hősi emlékmű lebontásáról közvetlenül azután újult ki a vita, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és az különösen fellángolt a bucsai tömegsírok felfedezése után.

A magyar kormány 25 ezer vérvételi zsákrendszert adományoz Ukrajnának

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszeterelnök által aláírt határozat szerint a kormány orvostechnikai eszközöket adományoz az ukrán egészségügyi minisztériumnak. A 25 ezer darab 3 részes vérvételi zsákrendszer átadás-átvétele ügyében még – az ötödik Orbán-kormányból kimaradó – Kásler Miklósnak kell eljárnia. Az emberi erőforrások miniszterének kell gondoskodnia arról, hogy az Országos Vérellátó Szolgálattól a zsákok eljussanak Ukrajnába.

Az oroszok már Lengyelország nácitlanításáról beszélnek

Az orosz állami hírügynökség nyomán ír arról a 444, hogy az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza azt javasolja, vegyék fel Lengyelországot is a „nácitlanításra” szoruló országok listájára, ezzel reagálva a lengyel vezetők Putyint kritizáló kijelentéseire.

Mateusz Morawiecki a Telegraphnak írt publicisztikájában hasonlította egész Európára fenyegetést jelentő rákos tumorhoz a háború mögött álló putyini ideológiát, a lengyel elnök, Andrzej Duda pedig arról beszélt, hogy az oroszok kénytelenek lesznek kártérítést fizetni Ukrajnának.

Oleg Morozov, az Állami Duma ellenőrző bizottságának elnöke szerint az ilyen kijelentésekkel a lengyel vezetés arra készteti az Oroszországi Föderációt, hogy Ukrajna után rögtön az első helyre vegye fel Lengyelországot a nácítlanításra váró országok sorában.

A BBC szerint a harkivi csatát megnyerték az ukránok

Az ukrán csapatok visszavonulásra kényszerítették az orosz egységeket Harkiv városából. A BBC tudósítása szerint az ukrán vezérkari közlések arról szólnak, hogy az ellenséges csapatmozgások fő iránya a kivonulás támogatása.

Egy amerikai elemző intézet úgy írta le az események, hogy úgy tűnik, a városért folyó csatát az ukrán erők megnyerték.

Pénteken több mint 12 ezer menekült érkezett

Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határon 5928 ember lépett be, a román-magyar határon belépők közül pedig 6546-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.  A beléptetettek közül a rendőrség 502 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől Budapestre 280 ember, köztük 66 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Sokkal több embert veszítenek az ukránok, mint a háború elején

Az Egyesült Államokban járt egy ukrán törvényhozó, Alekszandra Usztinova, aki szerint Amerikának légvédelmi rendszereket és vadászgépeket kellene adnia Ukrajnának. A CNN beszámolója szerint arról beszélt, hogy sokkal nagyobb veszteségeket szenvednek a csatatéren, mint korábban. Elmondása szerint pokoli a helyzet a fronton, sokkal több katonát veszítenek, mint a háború első szakaszában. Usztinova szerint a háború megváltozott, így immár nem MIG-ekre, sokkal inkább F-16-osokra lenne szükségük, hogy hatékonyan szembe tudjanak szállni Oroszországgal.

Egy civil aktivista is jelen volt az ukrán küldöttségben, aki arról beszélt az amerikai újságíróknak és döntéshozóknak, hogy az ukránok nem nyerhetik meg ezt a háborút szovjet felszereléssel, mert

  • Oroszországnak több szovjet felszerelése van
  • Nem tudnak hol lőszert szerezni az ilyen fegyverekhez
  • Oroszországnak egyszerűen több fegyvere és katonája van.

Az ukrán hírszerzés szerint Putyin nagyon beteg

Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint a háború az év végére Ukrajna győzelmével zárul. Kirilo Budanov vezérőrnagy a Sky News brit hírtévének azt mondta, Ukrajna visszaszerzi az ellenőrzést határai felett, az összes elvesztett területen helyreáll fennhatósága, beleértve a Krímet és a Donyeck-medencét.

Szerinte a háborús kudarc miatt Moszkvában vezetőváltás lesz, a folyamat elkezdődött, már nem lehet leállítani. Az állami hírügynökség szerint az interjúban a tábornok megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin nagyon rossz állapotban van lélektanilag, fizikailag, egyszerre több betegséggel, köztük rákkal küzd.

Részletes adatok említése nélkül kijelentette azt is, hogy Oroszországnak hatalmasak a veszteségei.   Hozzátette: nem tartja meglepőnek a háború kezdete óta elszenvedett orosz kudarcokat, Ukrajna

mindent tud az ellenségről,

minden tervét ismeri, szinte már megszületésük pillanatában. Budanov úgy fogalmazott: jóllehet Európa komoly fenyegetésnek tartja Oroszországot, fél az orosz agressziótól, de ők tudják, hogy Oroszország széles körben emlegetett ereje csak mítosz, az orosz hadsereg csak egy fegyveres horda, tette hozzá.

Oroszország leállítja az áramexportot Finnországba

Szombaton nulla órától az orosz Inter RAO leányvállalata felfüggeszti az áramszállítást Finnországba. A finn villamosenergia-hálózat üzemeltetője közölte, ennek oka a piacon értékesített áram fizetési elfogadásának nehézsége. Közölték a finn villamosenergia-piac nincs veszélyben, a kieső orosz áramot svéd szállítás és a finn termelés növelése fogja kompenzálni. Csütörtökön a finn államfő és a finn miniszterelnök közös közleményben jelentette be, hogy Finnországnak haladéktalanul be kell adnia felvételi kérelmét a NATO-hoz. Moszkva erre úgy reagált, hogy meg fogja hozni a szükséges ellenlépéseket, írta az MTI.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.