Élő Nagyvilág

Az USA betiltotta az orosz energiaimportot, bezár az összes orosz McDonald’s

Leon Neal / AFP
Leon Neal / AFP
  • Boris Johnson Londonban fogadta a V4-ek miniszterelnökeit, így Orbán Viktort is.
  • „Gáz és olaj nélkül egyszerűen nem működik a magyar gazdaság” – nyilatkozta Orbán a V4-ek és az Egyesült Királyság tárgyalása után
  • Orosz gáz- és olajstopot rendelt el az Egyesült Államok.
  • Nem vesz több orosz olajat az Egyesült Királyság sem, az EU az év végéig harmadára csökkentené a keresletét.
  • Nem vesz több orosz olajat a Shell sem.
  • A McDonald’s bezárja az összes oroszországi éttermét.
  • Közben az oroszok brutálisan drága olajjal fenyegetőznek.
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek eszébe sincs elmenekülni az oroszok elől.
  • Egyes tagállamok gátolhatják Ukrajna EU-s tagjelöltségét.
  • Putyin nőnapi üzenetében a háborúról beszélt.
  • Újabb veterán tábornokot vesztettek az oroszok.
  • Az ukránok szerint lassult az orosz előrenyomulás.
  • Elhagyhatják a civilek Szumi városát.
  • Már több mint kétmillióan menekültek el Ukrajnából.

Az előző nap élő közvetítése.

Biden várhatóan kedden betiltja az orosz energiaimportot

Joe Biden amerikai elnök várhatóan kedden betiltja az orosz olaj-, földgáz- és szénimportot az Egyesült Államokba – írja a CNN forrásira hivatkozva. Mint írják, az Egyesült Államok egyoldalúan, európai szövetségesei nélkül fogja megtenni a radikális lépést, mivel az európai nemzetek nem értenek egyet az orosz energia betiltásával kapcsolatban. Megjegyzik, az EU országai lényegesen jobban ki vannak téve az orosz energiának, mint az Egyesült Államok.

Ukrán elnök: Ez a háború nem fog itt véget érni, világháború kirobbanásához fog vezetni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC amerikai hírcsatorna World News Tonight című műsorában kijelentette: készen áll a Krím félsziget és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok sorsának kompromisszumos rendezésére.

Egyúttal aláhúzta: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot.

„Készen állok a párbeszédre, de a kapitulációra nem”– szögezte le Zelenszkij a helyi idő szerint hétfőn sugárzott interjúban. Hozzátette: fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nem csak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok.

Ez a háború nem fog itt véget érni; a világháború kirobbanásához fog vezetni

– jelezte aggodalmát.

Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat. Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna. „Úgy vélem, hogy képes lenne megállítani a háborút, amelyet elkezdett” – hangoztatta Zelenszkij.

Műsorvezetői kérdésre felelve az ukrán elnök elmondta: Putyinnak párbeszédet kellene kezdenie, és fel kellene számolnia azt az információs buborékot, amelyben él. A NATO-val kapcsolatban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szövetség nem áll készen tagjai között fogadni Ukrajnát. „A szövetség tart a vitás kérdésektől és az összeütközéstől Oroszországgal” – mondta. Arra utalt: Ukrajna lemond a csatlakozásról, mert nem olyan ország, amely térden állva könyörög valamiért. Egy 2019-es alkotmánymódosításnak köszönhetően az egykori szovjet köztársaság deklarált célja csatlakozni a NATO-hoz.

Egy másik, a Telegram-csatornáján nyilvánosságra hozott felvételben Zelenszkij bírálta a nyugati országok be nem tartott ígéreteit. „Tizenhárom napja hallgatjuk az ígéreteket” – hangsúlyozta arra utalva, hogy Vlagyimir Putyin február 24-én adott parancsot Ukrajna megtámadására. „Tizenhárom napja mondják, hogy segítenek nekünk az égben, hogy lesznek repülőgépek, hogy leszállítják őket” – tette hozzá. Jelezte: felelősség terheli azokat, akik tizenhárom napja képtelenek döntést hozni a Nyugaton, és akik nem biztosították az ukrán légteret az orosz támadások láttán. Megjegyezte: az emberségességnek győzedelmeskednie kell a félelem felett.

Zelenszkij napok óta azt követeli, hogy a Nyugat hozzon létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Kérését eddig mind az Egyesült Államok, mind a NATO határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy az közvetlen katonai konfliktusba sodorná őket Oroszországgal. Putyin szombaton leszögezte: a zóna létrehozása felérne a fegyveres konfliktusban való részvétellel. Az ukrán hatóságok kedden bejelentették, hogy legalább huszonegyen vesztették életüket hétfőn orosz légicsapásokban az orosz-ukrán határ közelében található Szumiban.

Egyedül menekült el a háború elől egy 11 éves kisfiú, 1200 kilométert utazott

Épségben megérkezett Szlovákiába az a 11 éves kisfiú, aki 1200 kilométert tett meg Kelet-Ukrajnából egy hátizsákkal, egy zacskóval, egy útlevéllel és kezén rokonai telefonszámával. Hasszán azért ment el egyedül zaporizzsjai otthonából, mert édesanyja nem akarta a fiú nagymamáját magára hagyni. Hasszánt ezért vonatra ültette.

A határnál a vámosok segítettek neki, akik egyébként teljesen odavoltak a kisfiútól.

Ő egy hős, aki mosolyával mindenkit lenyűgözött

– mondták róla.

A határnál önkéntesek ételt és italt adtak neki, miközben a határőrök felvették a kapcsolatot a pozsonyi rokonaival. Édesanyja a szlovák rendőrség által közzétett videóban megköszönte mindenkinek, hogy gondoskodtak a fiáról. Elmondta azt is, hogy a lakóhelyük mellett van egy erőmű, amit az oroszok folyamatosan lőttek. De miután nem tudta édesanyját egyedül hagyni, ezért csak a fiát küldte el Szlovákiába.

Nagyon hideg lesz a következő napokban Ukrajnában

Eddig is nagyon hideg volt Ukrajnában, de a hét második felétől tovább csökken a hőmérséklet. Harkovban és Kijevben a következő napokban időnként -20 fok is lehet. Ez nagyon rossz hír a jelenlegi helyzetben, hiszen az orosz támadások miatt sok helyen már fűtés sincsen, sokan pedig aluljárókba, búvóhelyekre húzódtak be.

Mennyi menekült érkezik az Ukrajnával szomszédos országokba?

Az ENSZ kedden közzétette, hogy eddig több mint kétmillióan menekültek el Ukrajnából a háború elől. A legtöbben Lengyelország felé vették az irányt, de sokan jöttek Magyarországra is, és vannak, akik Oroszországban keresnek menedéket. Az ENSZ adatai szerint a menekültek országonként eloszlása így néz ki:

  • Lengyelország: 1,2 millió
  • Magyarország: 191 ezer
  • Szlovákia: 141 ezer
  • Moldova: 83 ezer
  • Románia: 82 ezer
  • Oroszország: 99,3 ezer
  • Fehéroroszország: 453

Az ENSZ szerint már több mint 183 ezer menekült utazott tovább ezekből az országokból Európa más államaiba.

(BBC)

Kijevet hamarosan lerohanhatják az oroszok

Egy a Guardian által idézett amerikai kutatóintézet előrejelzése szerint a következő 24-96 órában várható, hogy az orosz hadsereg jelentős támadást indít Kijev ellen. Az Institute for the Study of War elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az oroszokat eddig logisztikai problémák hátráltatták, de rakétatámadásokkal gyengítették az ukrán védelmet, valamint folyamatosan érkezett az utánpótlás és az erősítés. Az orosz haderő várhatóan Kijev keleti, északnyugati és nyugati külterületeit támadja hamarosan.

Megbüntetné az álhírterjesztőket az EU

Az EU javaslatot készít olyan új szabályokról, amely keményen bünteti a tudatos dezinformálást és álhírterjesztést, mint amit például  az orosz állami hírcsatorna, a Russia Today is folytatott.

“Vagyonbefagyasztás, utazási tilalom” – sorolta a lehetséges szankciókat Josep Borell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki szerint Moszkva tudatosan akarja aláásni az európai értékeket a dezinformációval. “Meg kell védenünk a demokráciánkat a külső befolyástól és a manipulációs kísérletektől” – írta Borell a Twitterjén.

Mint ismert, az orosz támadás első napjaiban az EU kitiltotta a két orosz propaganda adót a területéről, a Sputnik News-t és a Russia Today-t.

Az ukránok azt állítják, hogy az oroszok lőni kezdték a Mariupolból kivezető humanitárius folyosót

Az oroszok lőni kezdték azt a humanitárius folyosót, melyen keresztül Mariupol városát hagyja el a civil lakosság – erről ír a BBC. Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint nyolc teherautó és 30 autóbusz van úton, hogy humanitárius segélyt szállítsanak a városba, és evakuálják a civileket Zaporizzsjába. Mariupolban közel egy hete nincsen vezetékes víz és áram, és fogy az élelem. Az ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy kiszáradás okozta egy kisgyerek halálát a városban.

Kedden megkezdődött a civilek evakuálása az északkelet-ukrajnai Szumi városból és Ispin kijevi peremkerületből. Előtte az orosz és az ukrán tisztségviselők megállapodtak abban, hogy humanitárius folyosókat alakítanak ki a civilek menekülési lehetősége érdekében az orosz hadsereg által ostromlott városoknál.

Dmitro Zsivickij, a szumi régió kormányzója egy videoüzenetében közölte, hogy már több autóbusznyi civil elhagyta a várost, és a nyugatra lévő Poltava felé tart. Elsőbbséget élveznek a mozgáskorlátozottak, a terhes anyák és a gyerekek – tette hozzá. A szumi ügyészi hivatal egy friss közleménye szerint a hétfő esti légitámadásban legkevesebb 21 civil vesztette életét a városban.

Helyi idő szerint fél tízkor már több mint 150 ember elhagyta városát, és a kiürítés folyamatban van

– mondta Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.

Irpin kijevi peremkerületből is elindultak a menekülő civilek. A kerület vasárnap még ostrom alatt állt. Egy helyi lakos a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Irpinben nem maradt egy ép ház sem.

Wolfgang Schwan / ANADOLU AGENCY / AFP Civilek menekülnek Irpinből a folyamatban lévő orosz támadások miatt 2022. március 07-én.

A háborús helyzetben is stabil a magyar bankrendszer

Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter közölte Facebook-oldalán, miután délelőtt a hazai nagybankok vezetőivel tárgyalt. Azt írta, a magyar bankszektor tőkeerős, tavaly rekordnyereséget ért el, mérlegfőösszege 16%-kal emelkedett, likviditása továbbra is magas. A pénzügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a magyar bankokra a válság idején is számíthattak: rendkívüli befizetéssel, hitelmoratóriummal segítették a védekezést. A gazdaság gyors újraindításával a bankok is megerősödtek, ami a mostani háborús helyzetben is stabil alapot ad a működésükhöz.

Közleményt kellett kiadnia egy párizsi étteremnek, mert azt hiszik, hogy Putyinról nevezték el

A Le Maison de la Poutine természetesen nem azt jelenti, hogy Putyin háza, hanem egy kiváló étel otthonára utal. Az étteremnél bíznak benne, hogy erre az emberek is rájönnek, így ha a forgalmuk nem is fog nőni, legalább nem bojkottálja őket senki a jövőben.

Kapcsolódó

„Magyarország egy könnyen megbélyegezhető bűnbak"

Akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költhet Lengyelország a jelenleg már az egymillió főt is meghaladó ukrajnai menekültcsoport befogadására – mondta el Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes kedden a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak. A lengyel határőrség kedd reggeli adatai szerint 1,2 millió személy menekült át Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-i kitörése óta.

Előzetes becslések szerint a menekültek befogadása – beleértve az egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatásügyi ráfordításokat – akár 10 milliárd zlotyba (2 milliárd euró) is kerülhet – közölte Jablonski.

Ehhez képest alacsonynak minősítette az Európai Unió (EU) által az ukrajnai menekültek támogatására elkülönített 500 millió eurót. „Tudjuk, hogy ez az összeg nagyobb lesz, a jelenlegi azonban nem elegendő, ráadásul az összes (befogadó) államot érinti” – jelentette ki. Szükségesnek nevezte, hogy az EU határozottabb módon támogassa a befogadó országokat.

Az Oroszország ellen kivetett szankciók „beélesítésének” szükségességéről beszélve Jablonski hibának nevezte Olaf Scholz német kancellár előző napi kijelentését, miszerint Európa nem engedheti meg magának az orosz energiahordozók importjának leállítását.

Az ilyen hozzáállás „azon a mítoszon alapszik, mely szerint az Oroszországgal folytatott együttműködésnek nincs alternatívája” – fogalmazott a lengyel diplomata. Egyebek közt azzal érvelt, hogy Európának alternatív energiaforrásokat nyújthatnak például a Perzsa-öböl menti országok és az Egyesült Államok.

„Különösen a német partnereinkhez fordulok: ne akadályozzák a szankciókat!” – jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szankciók elmaradása végeredményben lényegesen magasabb költségekkel jár, mint a jelenleg vállalandó veszteségek.

Ha a szankciókat nem vetjük ki, Oroszország folytathatja a háborút, és megnyerheti

– mondta.

Arra a kérdésre, amely Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői, a szankciók kiterjesztését elutasító kijelentésére vonatkozott, Jablonski rámutatott: a magyar kormány eddig semmilyen uniós szankciót sem akadályozott meg.

Magyarország egy könnyen megbélyegezhető bűnbak

– fogalmazott, hozzátéve: Németország sokkal nagyobb és az EU irányítására is nagyobb hatással bíró állam, mint a 10 millió lakosú Magyarország. Aki ma

Magyarországra mutogat, az eltereli a figyelmet azon politikusoktól, akik valóban társfelelősséget viselnek a kialakult helyzetért

– jelentette ki Jablonski.

Zelenszkij: Kiszáradás okozta egy kisgyerek halálát Mariupolban

Zelenszkij ukrán elnök kedd reggeli videóüzenetében arról beszélt, hogy kiszáradás okozta egy kisgyerek halálát Mariupolban, miután a városban az orosz támadások miatt több napig nem volt víz.

2022-ben a kiszáradástól

– hangsúlyozta Zelenszkij, aki a II. világháború borzalmaihoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. Az ukrán elnök szerint Putyin pokollá változtatta az országot.

(via Independent)

Már közel 12 ezer orosz katona esett el az ukránok szerint

Közzétette az ukrán hadsereg, hogy mekkora veszteségeket okoztak eddig az oroszoknak. A tájékoztatás szerint közel 12 ezer orosz katona vesztette életét a háború első 12 napján. Emellett 303 tankot, 1036 páncélozott járművet, 120 tüzérségi egységet, 56 rakétakilövőt, 80 helikoptert, 40 harci gépet, három hajót semmisítettek meg közlésük szerint.

Az oroszok legutóbb múlt szerdán számoltak be saját veszteségeikről, amikor is 498 katonájuk elvesztését ismerték el, töredékét, mint amennyit az ukránok állítottak akkor.

„Putyinnak el kell buknia” – ezzel az üzenettel várja Boris Johnson Orbánékat

Boris Johnson Londonban fogadja a V4-ek miniszterelnökeit, így Orbán Viktort is. A téma természetesen az orosz-ukrán háború lesz. A brit miniszterelnök Twitteren méltatta a Visegrádi Négyeket, amiért „létfontosságú támogatást nyújtottak az ukrán népnek”, majd hozzátette, hogy:

Egyértelmű küldetésünk van: Putyinnak el kell buknia.

Szijjártó Péter visszafogottabb bejegyzésben írt a mai találkozóról:

A Gazprom tudott fizetni, a legnagyobb orosz olajcég viszont nem

A Gazprom időben, hétfőn visszafizette eurókötvényét, a Rosznyefty hitelezői viszont vasárnap óta várnak a pénzükre – írta a The Wall Street Journal.

A Gazprom az 1,3 milliárd dollár értékű eurókötvényt időre visszafizette, és a lap úgy tudja, hogy a befektetők dollárban kapták vissza a pénzüket, annak ellenére, hogy voltak olyan félelmek, miszerint az orosz hatóságok valutaszabályozási intézkedései nem teszik lehetővé, hogy a Gazprom devizában rendezze adósságát. Putyin orosz elnök szombaton kiadott rendelete értelmében ugyanis a külföldi hiteleket rubelben kell visszafizetni. A Gazpromnak júliusban egy 1 milliárd dollár és egy 500 millió svájci frankos kötvényt is vissza kell fizetnie.

A The Wall Street Journal úgy tudja, hogy a Rosznyeftynek, a legnagyobb orosz olajtermelőnek még vasárnap vissza kellett volna fizetnie 2 milliárd dolláros kötvényét, de erre egyelőre nem került sor. A lap szerint a hitelezők bizakodóak, úgy vélik, hogy megkapják pénzüket.

Múlt hét elején jelentette be a brit BP, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt a vállalat kilép a Rosznyeftyből, amelyben 19,75 százalékos részesedéssel rendelkezik 2013 óta.

Elhagyhatják a civilek Szumi városát, Ukrajna és Oroszország megállapodott a humanitárius folyosóról

Oroszország és Ukrajna megállapodott egy humanitárius folyosó megszervezéséről, amely lehetővé teszi a civilek kimentését az oroszok által bekerített és folyamatos támadás alatt álló Szumiból – írja a BBC. A megállapodás szerint a tűzszünet várhatóan reggel kilenc és este kilenc óra között tart majd ebben a városban. Az oroszok korábban azt próbálták elérni, hogy Szumiból Oroszországba evakuálják az ukrán lakosságot, de most úgy tűnik sikerült elérni azt, hogy az állampolgárok a saját országukban maradhassanak.


A városban az éjszakai támadások során kilenc civil vesztette életét, köztük két gyerek. A Reuters információi szerint közben folyamatosan evakuálják a civileket a Kijev melletti Irpinből.

Még nagyobb szolidaritásra lesz majd szükség

Az ENSZ menekültügyi szervezetének vezetője arra figyelmeztetett, ha a háború folytatódik, a források és kapcsolatok nélküli emberek is menekülésre kényszerülnek majd Ukrajnából. A menekültek második hulláma pedig komplexebb helyzetet eredményez majd a menekülthelyzet miatt érintett európai országok számára. Filippo Grandi hozzátette: még több szolidaritásra lesz szükség Európától és más országoktól is.

(Guardian)

Olvasói sztorik