Nagyvilág

Putyin „békefenntartókat” küld Kelet-Ukrajnába

EyePress News / EyePress via AFP
EyePress News / EyePress via AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elrendelte, hogy Oroszország „békefenntartókat” küldjön a Kelet-Ukrajnában található, oroszbarát szeparatista területekre – számolt be a Guardian moszkvai tudósítója, illetve több külföldi lap. Azt nem tudni, hogy ez pontosan mit jelent, de szakértők szerint valószínűleg azt, hogy az orosz csapatok hivatalosan megszállják Ukrajna egy részét.

A CNN egy amerikai kormánytisztviselőtől úgy értesült, hogy az első orosz csapatok akár már hétfő éjszaka vagy kedden bejuthatnak a Donyec-medencébe.

Amint arról korábban beszámoltunk, Putyin hétfőn este elismerte a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, és ezzel igen jelentős lépést tett afelé, hogy Oroszország támadást indítson Ukrajna ellen.

Kapcsolódó
Oroszország elismeri a szakadár luhanszki és donyecki köztársaságok függetlenségét
Ezzel Putyinék nagy lépést tettek az ukrajnai invázió felé.

Az Európai Unió néhány órával később már szankciókkal válaszolt, ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be. A Spiegel ismertetése szerint a korlátozó intézkedések azokat fogják sújtani, akiknek közük van az akcióhoz.

Az Amerikai Egyesült Államok ugyancsak bejelentette, hogy válaszlépéseket tesz: Joe Biden hamarosan aláírja azt az elnöki rendeletet, amely megtiltja az üzletelést a két kelet-ukrajnai szeparatista régióval. Ezzel együtt Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt is közölte, hogy újabb intézkedések is várhatók, amelyek függetlenek azoktól a lépésektől, amelyeket az USA és szövetségesei az esetleges orosz invázió miatt készítettek elő. Nagy-Britannia ugyancsak szankciókat tervez és Liz Truss külügyminiszter ismertetése szerint kedden fogják bejelenteni az intézkedéseket.

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte Oroszország illegális akciója miatt – közölte a Twitteren magyar idő szerint hétfőn éjfél előtt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Az erre vonatkozó kérelmet már el is küldték, tette hozzá a tárcavezető.

Ukrajna követelésére hamar, még hétfőn éjszaka reagált az USA.

„Az Egyesült Államok támogatja az ENSZ Biztonsági Tanács  ülésének sürgős összehívását Ukrajnával kapcsolatban”–  áll Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének nyilakozatában. Eszerint az ENSZ Biztonsági Tanácsnak meg kell követelnie Oroszországtól, hogy tiszteletben tartsa Ukrajna, az ENSZ tagállama szuverenitását és területi integritását.

Értelmezésük szerint a Kreml hétfői lépései a minszki megállapodások teljes elutasítását és az ENSZ Biztonsági Tanácsa idevonatkozó 2015-ös határozatának megsértését jelentik.

Oroszország bejelentése nem más, mint színház, nyilvánvalóan az a célja, hogy ürügyet teremtsen Ukrajna további inváziójára

– tette hozzá az amerikai ENSZ-diplomata.

Orbán Viktor hétfő este egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak,

közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. Az erről szóló bejegyzés később a kormányfő Facebook-oldalára is kikerült.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter a Twitteren közölte, hogy országa továbbra is Ukrajna nemzetközileg elismert határait támogatja és felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon bármilyen katonai lépéstől.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint sérti a világszervezet alapokmányát – közölte hétfőn este Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő.

Az ENSZ a vonatkozó közgyűlési határozatokkal összhangban, továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását, függetlenségét és területi épségét a nemzetközileg elismert határai között,

emelte ki Dujarric a világszervezet állásfoglalásában.

Guterres szerint Oroszország e lépésével megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Az ENSZ főtitkára egyben komoly aggodalmát fejezte ki, és a konfliktus békés rendezésére szólította fel a feleket.

Az ENSZ-főtitkár az ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt lemondta a Kongói Demokratikus Köztársaságba tervezett keddi útját.

Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte, amiért Oroszország „egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását” – írta hétfőn késő este az MTI párizsi tudósítója a francia elnöki hivatalra hivatkozva.

Macron eszerint elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és „célzott európai szankciókat” szorgalmazott Moszkvával szemben.

Az elnöki hivatal közleményében az áll, Macron az este még egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral azután, hogy összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését. Az Elysée-palota közleménye szerint az ukrajnai válság „új dimenzióba” jutott azzal, hogy Putyin elismerte az ukrajnai szakadár területek függetlenségét.

Macron, miután hírét vette, hogy Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, telefonon beszélt Putyinnal és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, emellett két alkalommal beszélt Olaf Scholz kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével – közölte korábban a francia elnöki palota.

Boris Johnson brit miniszterelnök szintén támogatását fejezték ki az ukrán elnöknek – írta meg hétfőn éjszaka a BBC. A Downing Street közlése szerint Johnson „súlyos aggodalmát” fejezte ki, és úgy vélte, hogy

valós az invázió lehetősége az elkövetkező órákban és napokban.

A brit kormányfő elítélte azt az orosz döntést, hogy Luhanszk és Donyeck szeparatista régióit független államként ismerjék el, és kijelentette, hogy kedden elindulnak az Egyesült Királyság szankciói azokkal szemben, akik „részesek Ukrajna területi integritásának megsértésében” – mondta a szóvivő. Johnson közölte, hogy az Egyesült Királyság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy további védelmi támogatást küldjön Ukrajnának, miután a múlt hónapban már rövid hatótávolságú páncéltörő rakétákat küldtek az ország védelmének megerősítésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik