Davut Ãolak / Anadolu Agency / Getty Images
Nagyvilág

Szélsőjobbos álmokat dédelgetnek a menekülttaszítóvá vált dán szocdemek

Miközben egy menekültügyi döntése miatt börtönre ítélték a volt dán bevándorlásügyi minisztert, az ország hozzáállása a migrációhoz jottányit sem puhult. Hiába van baloldali kormány, az már átvette a szélsőjobbos retorikát abban, hol lenne a muszlim bevándorlók helye. Sokakat fenyegeti a kitoloncolás veszélye, miután a szír fővárosi régiót biztonságossá nyilvánították a dánok – olyanokat is, akik az évek során munkát vállaltak, kitanulták a nyelvet, szakmát, eltartják a családjukat, és a gyerekeik sose látták Szíriát.

Magyarországról nézve egészen meglepő bírósági ítélet született Dániában decemberben: egy exminisztert, Inger Stojberget két hónap börtönbüntetésre ítélt egy bíróság pár miniszteri utasítás miatt.

A vád szerint Stojberg 2016-ban bevándorlásügyi miniszterként elrendelte azon menedékkérő párok szétválasztását, ahol az egyik fél (zömmel a nő) 18 éven aluli volt. Az illetékes különleges bíróság érvelése szerint a volt tárcavezető ezzel megsértette az Európai Emberi Jogi Konvenciót. A 60 napos börtönbüntetésről már akkor azt írta a Guardian, hogy valószínűleg nem kell leülnie, ilyen rövid elzárások esetén ugyanis lehetővé teszi a dán jog, hogy az elítélt elektromos nyomkövető viselésével, akár házi őrizetben töltse le büntetését.

A konkrét eset 23 olyan bevándorló párról szólt, akiknél csekély volt a korkülönbség, és egyedi vizsgálat nélkül, miniszteri utasításra elválasztották őket, a férfiakat és nőket pedig külön menekültügyi központokban helyezték el. A bíróság szerint azért is volt jogtalan az eljárás, mert nem vizsgálták meg az egyes eseteket, hogy jogos-e a szétválasztás. A Politico szerint a miniszter azzal érvelt, hogy Dániában 18 év alatt nem lehet házasodni, és csak a házasságba kényszerített gyerekfeleségeken akart segíteni. Így fogalmazott később, az ítélethirdetés után:

Nemcsak én vesztettem ma, hanem a dán értékek is. El szeretném mondani, ha azzal a ténnyel kellett volna együtt élnem, hogy nem védtem meg ezeket a lányokat, az rosszabb lett volna, mint ez [az ítélet].

Az eset azért is ritka, mert a miniszteri szintű visszaéléseket vizsgáló speciális bíróság 1910 óta íródó történetében Stojberg mindössze a harmadik vádlott volt. A legutóbbi, 1993-as eset is hasonló: Erik Ninn-Hansen konzervatív igazságügyi miniszter kapott négy hónap felfüggesztett börtönt, mert megakadályozta tamil menekültek családegyesítését.

Az egyre nacionalistábbá váló Dániában Stojberg a jobboldali kormány bevándorlásügyi minisztere volt 2015 és 2019 között. Kemény kézzel irányította a tárcát, mintegy 110, a menekültek és bevándorlók jogait csorbító jogszabály-módosítást fogadtak el regnálása alatt. A többi között egy olyat, ami a menekültek egyes értéktárgyainak elkobzásáról szólt annak fejében, hogy ezek fedezik az állam általi ellátásukat (ez volt az úgynevezett ékszertörvény).

A miniszter ügye ezzel nem ért véget, a dán parlament a bírósági döntést követő héten felfüggesztette a mentelmi jogát, majd megfosztotta képviselői pozíciójától. Volt pártja, a jobbközép Liberális Párt képviselői is ellene szavaztak, a populista jobboldal (a Dán Néppárt és az Új Jobboldal) képviselői álltak csak mellé. Régi pártjából ki is lépett azóta.

Valakit űznek Dániában

Akár különutasnak is mondhatnánk az egész befogadónak tartott Skandináviában azt, ahogy Dánia a bevándorlás kérdését kezeli. A stratégiai helyen, kvázi az Észak- és Közép-Európa közti folyosón lévő (fél)szigetország talán pont ebből fakadóan nem akart sem átjáróház, sem célpont se lenni.

Bevándorlási jogszabályai a 2015-ben kirobbant menekültválság óta példátlan módon szigorodtak. A dán társadalom befogadáshoz való hozzáállása is gyökeresen átalakult az utóbbi fél évtizedben.

Jellemző, hogy a multikulturalizmus az (Európában rekord arányban menekülteket befogadó) Svédországban semleges kifejezés, míg Dániában szinte szitokszónak számít.

Az Economist egy decemberi cikke konkrét példákat is sorol. Például a képzetlenebb, szegényebb, zömmel bevándorlók által lakott koppenhágai Mjolnerparken lakótelepet, aminek négy tömbjét is eladta a tulaja, ezeket várhatóan eldózerolják majd, több száz embert költözésre kényszerítve. Pedig a statisztikák szerint csökken a bűnözés, és a fiatalabb generációk már egymás közt is dánul beszélnek. Dánia közben Európában majdnem elsőként közölte 2019-ben, hogy Damaszkusz térsége már biztonságos, így az idevalósi szír menekülteknek haza kell térniük. Előtte már hoztak 2015-ben egy olyan jogszabályt, amely szerint ahogy egy hangyányit jobb lesz a biztonsági helyzet Szíriában, a menekülteknek (az állandó letelepedési engedéllyel rendelkezőknek is) vissza kell menniük.

Britta Pedersen / picture alliance / Getty Images A Mjolnerparken lakótelep

Erről az Al Jazeera is készített egy podcast-riportot, amiben a háromgyerekes Radvan Fúád Dzsoma beszél arról, hogy feleségével és gyerekeivel hogyan menekült el 2013-ban Basár el-Aszad szír diktátor csapatainak terrorja elől, és hogyan akarja most a dán állam hazapaterolni őket. Dacára annak, hogy Dzsoma harmadik gyereke már ott született, soha nem élt Szíriában, még arabul se tud igazán jól. Ráadásul a diktatúra – hála az orosz-iráni segítségnek – fennmaradt Szíriában, ugyanúgy mennek a bebörtönzések, kínzások, kivégzések. Ráadásul a Dzsomához hasonlók a kiutasításuk előtt deportálási központokba kerülnek, amik jogvédők szerint nem éppen humánus bánásmódjukról hírhedtek. Ezekből a kvázi börtönökből csak egy út van kifelé: Szíria irányába. A gyakorlat ellen petíció indult Dániában, amit december elejéig mintegy 50 ezren írtak alá, de rendszeresek a tüntetések is a koppenhágai parlament előtti téren.

Később kiderült, hogy Dzsoma két évre mégis dán menedékjogot kapott családjával mint politikai üldözött.

Bilal Alkale és családja is könnyen az egyik menekültközpontban találhatja magát, még ha el is tartotta famíliáját fuvaros cégével a 2014 óta Dániában élő férfi, akinek sztoriját a France24 dolgozta fel. Mivel Dániának nincs diplomáciai kapcsolata Szíriával, jelenleg nem tudják végrehajtani a deportálásokat. De az Alkaléhez hasonló, részben már beilleszkedett embereknek így is kínzó várakozás ez, hiszen a hazatérőket Szíriában nem fogadja tárt karokkal a rezsim.

Nadia Hardman a Human Rights Watch szervezettől kutatásai során 21 letartóztatás, 13 kínzás, három emberrablás, 5 gyilkosság, 17 erőszakos eltűnés és egy szexuális erőszak bizonyítékait lelte meg, és ezek az esetek mind külföldről hazatért szírekkel történtek. Olyan ember is akadt, akit Irakba akartak küldeni a hatóságok, pedig sohasem élt ott, nem is nagyon vannak rokonai, szír állampolgár.

A szociáldemokrata kormány követi a közhangulatot, a helyhatóságoknak megengedik, hogy a magasabban képzett embereket előnyben részesítsék lakáskiadások esetén. Az indok a párhuzamos társadalmak, a beilleszkedni nem akaró lakótömbök kialakulásának megelőzése. Mindenesetre a zéró menedékkérőre törekvő dán kormánypolitikát az oslói központú Békekutató Intézet (PRIO) is bírálta blogjában. A PRIO blogja felidézi azt a tavaszi jogszabályt is, ami Ausztrália sokak által elítélt példáját követve harmadik országokba szervezi ki a menedékkérést (Ruandával már kötöttek is megállapodást). Magyarul: aki Dániába jön menekültként, azt egyből kipaterolják az országból, hogy máshol bírálják el a kérelmét, addig se legyen dán földön.

Davut Colak / Anadolu Agency / Getty Images A szíriai menekültek kitoloncolásáról szóló döntés ellen tiltakoznak Koppenhágában 2021. május 19-én

Ősszel pedig egy olyan szociális reformot hajtott végre a dán kormány, miszerint a 3-4 éve állami segélyen élő bevándorlóknak is dolgozniuk kell mostantól heti 37 órát (egyfajta közmunka-program ez). Kimondottan a női bevándorlókra irányult az intézkedés, akiknek az esetében gyakoribb, hogy otthon maradnak, és nem vállalnak munkát, ezáltal az integrációjuk sem halad. Mette Frederiksen miniszterelnök így érvelt a BBC szerint:

Egy új munkalogikát akarunk bevezetni, ahol az embereknek kötelességük hozzájárulni és hasznosnak lenni, és ha nem találnak rendes állást, akkor is meg kell dolgozniuk a juttatásukért.

Történelem, közgazdaság, politika

Ulf Hedetoft koppenhágai egyetemi kutató szerint régről fakad a dánok e nacionalista attitűdje. Amikor Schleswiget és Holsteint a 19. század közepén elvesztette a dán korona a megerősödő Poroszország miatt, a dán politika a fejébe vette, hogy az országnak homogénnek kell lennie. Innen fakadhat, hogy a dánok egyes adatsorok szerint feleannyira tudják integrálni a bevándorlókat, mint Svédország. Dánia ugyan az 1970-80-as években befogadott iráni és vietnámi vendégmunkásokat, a délszláv háború elől menekülőkre már igyekezett rácsukni az ajtót.

Dánia erősen védi a jóléti állam rendszerét is, amibe sok bevándorló nem fér bele. Ugyanis amíg zajlik az integrációjuk, több állami forrás megy el rájuk, mint amennyit adóként befizetnének az államkasszába. Ezért a dánok nem akarnak kontroll nélküli immigrációt, hiszen az megborítaná a költségvetés egyensúlyát is. Torben Tranaes a Dán Társadalomtudományi Kutatóközponttól azt mondta, a baloldali kormányt ez a financiális érv billentette arrafelé, hogy szorítson a migránsok gyeplőjén (főleg miután meglátták azt az adatot, hogy a GDP 1,4 százalékát költi a nem nyugati bevándorlókra az állam).

Kapcsolódó
Kérdezze meg bármelyik diktátort, hogyan kell törvényesnek tűnve elérni a céljait! Orbán ebben kitűnő volt
Az EU egy demokratikus enklávé lesz a világban, autokrata államokkal ölelve, és nem biztos, hogy a mi szabályaink szerint fogják játszani a következő száz évet, mondja Marlene Wind dán politológus, a koppenhágai egyetem professzora. Szerinte úgy kell elzárni a magyar és lengyel kormány elől a pénzeket, hogy az ne fájjon a civil szférának és a városoknak, Orbán Viktor pedig sokkal okosabb volt a lengyeleknél.

Az Economist megjegyzi, a muszlim vallású bevándorlóknál mutatták ki a legnagyobb arányban, hogy függnek az állami támogatásoktól, ráadásul sokuk olyan országból jön, aminek kultúrája és értékrendje megrettenti a dánokat. Az etióp felmenőkkel rendelkező Mattias Tesfaye bevándorlási és integrációs miniszter egyenesen így fogalmazott a muzulmán bevándorlók demokráciafelfogásáról:

Nem találkozhatunk félúton. Nem lehet félig sáría, félig dán alkotmány.

De a kormányzó Szociáldemokrata Pártot sem csak fiskális okok vezérlik jobbszélre, a menekültellenes politikába. Ugyanis a 2015-ös menekültválság óta a közvélemény és a politika is jobbra tolódott, a szocdemek is migránsellenes jelszavakkal tudtak a legutóbbi választáson hatalomra kerülni. Azóta se puhultak, volt intézkedésük, amitől az előkészítő hatástanulmányok szerzői is elhatárolódtak – írja a Foreign Policy. A bevándorlási központok megszavazása után a francia Le Monde ezt írta:

Az európai szélsőjobb álmodozott róla. A dán szociáldemokraták készek megtenni.

Sok muszlim azon akadt ki, hogy némi túlzással már a ramadánt sem ünnepelheti meg, miközben például a kínai migránsok elé nem nagyon gördít akadályt a dán állam. Mindenesetre a rendszer arra épül, ahogy valaki más országból megjelenik Dániában, minél hamarabb lépjen ki a munkaerőpiacra (lásd az említett közmunkaprogramot). Az integrációs képzések is ezt segítik. Akár egy évtized is eltelt sokaknak, mire megkapták az állampolgárságot, a beilleszkedés nehéz, ugyanakkor a világ egyik legboldogabb és legstabilabb országában lakni még így is megéri az áldozatot a konfliktuszónákból érkezőknek.

Dánia márpedig nem fog egyhamar megváltozni politikailag, ugyanis a mindenkori dán kormányok (e kérdésben való) jobbra tolódása egyfelől követi a közvélemény migrációügyi megkeményedését, másfelől okozza is azt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.