Magyarország polgárai felnőttek, ha bárki akarja, akkor maszkot hord.
Így fogalmazott Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón, amikor arról kérdezték, nem tartja-e indokoltnak a kormány, hogy a járvány negyedik hullámában – lassítva a koronavírus terjedését – ismét korlátozó intézkedéseket vezessen be, így például újra kötelezővé tegye a maszkviselést zárt tereken és a tömegközlekedésben.
Aznap 2361 új fertőzöttet azonosítottak, ami hónapok óta a legrosszabb adat volt, ráadásul azóta sem javult a helyzet, a hétvégén 6688 új esetet találtak, 75 beteg pedig elhunyt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal érvelt az újabb korlátozások ellen, hogy már egyébként sem a maszk a legfontosabb a védekezésben, hanem a vakcina. Ezzel az állásponttal az a probléma, hogy az átoltottság jelentős mértékben már aligha fog emelkedni Magyarországon, és bár a kormány a saját belátására bízza mindenkinek, mennyire félti az életét, ez a stratégia idővel oda vezethet, hogy ismét brutálisan leterheltté válik az egészségügyi intézményrendszer.
A nemzetközi példák ugyanakkor azt mutatják, hogy a magas átoltottság ellenére sem lehet félvállról venni egy újabb járványhullámot, ahogy az is egyre valószínűbbé válik, hogy a vakcinákkal nem fog eltűnni a Covid. A legtöbb európai ország éppen ezért óvatosabb taktikát választott, még azok is, ahol lakosságarányosan több embert oltottak be, mint nálunk.
Izraelben nem a harmadik oltás verte le önmagában a negyedik hullámot
Az év elején világszerte példának tekintett Izraelt is némileg váratlanul érte, hogy augusztusban jelentős átoltottság mellett ismét berobbant a járvány. A közel-keleti országban derült ki az, hogy idővel – a jelenlegi becslések szerint körülbelül a második adag vakcinát követően hat hónappal – gyengül a szervezet koronavírus elleni védettsége, és nagyobb eséllyel fertőződnek már meg ebben az időintervallumban azok is, akik felvették mindkét dózist.
Ehhez persze kellett az is, hogy drámai mértékben emelkedett az esetszám, amit a kórházban ápolt betegek számának növekedése követett.
Az izraeli kormány a világon az elsők között engedélyezte a harmadik, emlékeztető dózis beadását, de azzal egészen addig nem értek el érezhető hatást, amíg ténylegesen rá nem kényszerítették az embereket arra, hogy fel is vegyék azt.
Izraelben mostanáig már közel négymillió ember élt a lehetőséggel, főként annak köszönhetően, hogy a szórakozóhelyekre, a konditermekbe és számos eseményre csak a magyar oltási igazolásnak megfelelő zöldkártyával lehet belépni, ami viszont a negyedik hullámban már csak akkor érvényes, ha valaki a vakcina mindhárom adagját megkapta.
Ez a stratégia be is vált, háromhavi mélypontra süllyedt a pozitív tesztek aránya, akadt olyan nap, amikor mindössze 501 új esetet diagnosztizáltak, ami komoly visszaesés a szeptemberi átlag napi tízezer új fertőzötthöz képest.
Ennek értelmében várhatóan ismét enyhíteni fognak a korlátozásokon, de csak óvatosan. Nachman Ash, Izrael járványügyi védelemért felelős tisztviselője a napokban például arról beszélt, szó sem lehet arról, hogy eldobják a maszkokat.
A biztató trend ellenére még mindig vannak áldozatok, a maszkokat egy darabig nem fogjuk levenni. Minél több embert oltanak be, annál nyugodtabbak lehetünk, de félek, hogy a halálozási ráta ismét emelkedhet a télen
– jelentette ki.
Érdekes, hogy a magyar kormány sokáig közelről figyelte az izraeli eseményeket, és többé-kevésbé le is követte az ország a nyitási stratégiáját, ám most mintha teljesen figyelmen kívül hagyná az ottani történéseket, pedig a tendencia kísértetiesen hasonló.
Itthon még csak most kezdenek el felfelé kúszni a számok, értelemszerűen azért, mert a nagy oltási kampány is később kezdődött tavasszal, de ezen a héten már több mint kétmillió olyan honfitársunk lesz, aki legalább hat hónappal ezelőtt kapta meg a második vakcinát, számuk pedig november végére elérheti a 3,5 milliót.
Portugáliában szinte mindenkit beoltottak, mégis óvatosak
Talán kevesen tudják, de Portugáliában a 18 éven felüli lakosság 98,5 százaléka már megkapta legalább a vakcina első dózisát, ami toronymagasan a legjobb arány Európában. 50 év felett gyakorlatilag nincs olyan ember az országban, aki elutasította volna az oltást.
A nagy oltási hajlandóságban közrejátszik az is, hogy év elején pokoli állapotok uralkodtak Portugáliában, a kórházak zsúfolásig megteltek, és katasztrófafilmekből ismerős, tragikus jelenetsorok játszódtak le az egészségügyben. Januárban átlagban napi 13 ezer új esetet diagnosztizáltak, a vírus térdre kényszerítette az országot.
Október elsejével a legtöbb korlátozást feloldották, de Lisszabon belvárosa még ma is a járvány legsötétebb napjaira emlékeztet bizonyos szempontból. Minden utcasarokra kézfertőtlenítőket helyeztek ki, a templomokban minden második szék leszalagozva, a nagyobb létszámú eseményeken csak oltási igazolvánnyal lehet részt venni, a maszkviselés pedig továbbra is kötelező a tömegközlekedési eszközökön, az iskolákban a 10 éven felüli diákoknak, de az éttermek, bárok, üzletek dolgozóinak is.
A portugál kormány úgy kalkulál, hogy a pandémiából endémia lesz, és meg kell tanulniuk együtt élni a vírussal. Ez pedig szerintük nem azt jelenti, hogy minden intézkedést el kell engedni, mert a Covid ott van a levegőben, és tartogathat még meglepetéseket a közeljövőben.
Európa nagyobb részén több szabály van a semminél
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb adatai szerint Magyarországon a 14 napos új fertőzöttségi arány 100 ezer lakosra vetítve 117,85, amivel valahol a középmezőnyben vagyunk jelenleg.
Csehországban, ahol lakosságarányosan valamivel rosszabb már a helyzet, mint nálunk (a 14 napos új fertőzések aránya 100 ezer lakosra vetítve 145,74) hétfőtől kötelezővé tették az FFP2-es kategóriájú védőmaszkok viselését minden zárt helyen, beleértve a munkahelyeket is. Ez érvényes a tömegrendezvényekre is, függetlenül a résztvevők számától. Sőt, november elsejétől csak azok látogathatják a vendéglőket, akik be vannak oltva, illetve bizonyítani tudják, hogy már túlestek a Covid-19 betegségen, és megfelelő ellenanyagokkal rendelkeznek.
A lengyeleknél is egyre rosszabb a helyzet (100 lakosra vetítve az új fertőzések arány 77,92), de már most is kötelező a maszk viselése az üzletekben, de az egészségügyi miniszter hétfői bejelentésének értelmében ha átlépik az átlag napi hétezer új fertőzöttet október végén, újabb szigorításokra lehet számítani.
Horvátország szintén szigorít, de ott már a járványügyi szabályok betartását fogják komolyabban ellenőrizni. A maszkviselés kötelező zárt térben, de a szolgáltatások elérését továbbra sem kötik védettségi igazolványhoz. A horvátoknál egyébként meglehetősen alacsony az átoltottság, mindössze a felnőtt lakosság 55 százaléka kért vakcinát.
Spanyolországban ugyan jelenleg jó a helyzet, lakosságarányosan fele annyi új fertőzött sincs, mint Magyarországon, az arcmaszkok viselését ott nem bízzák az állampolgárokra. Zárt térben mindenhol kötelező hordani a maszkokat, ebbe beletartoznak a tömegközlekedési eszközök, sőt még a magángépjárművek is, ha a benne ülő utasok nem ugyanazon a címen élnek.
Zárt helyekre a franciáknál sem lehet bemenni maszk nélkül, de emellett csak oltási igazolvánnyal lehet múzeumokba, kávézókba, éttermekbe, bevásárlóközpontokba, kórházakba, idősotthonokba menni, sőt, nagyobb távolságra busszal vagy vonattal utazni. Nagyjából ugyanezek a szabályok érvényesek Olaszországban is. Így egyébként két legyet ütnek egy csapásra, mert nemcsak a járvány terjedését gátolják, de ösztönzik is az embereket az oltás felvételére.
Akad ugyanakkor ellenpélda is. A skandináv országokban, így Svédországban, Norvégiában és Finnországban is csak ajánlott zárt térben egyelőre a maszkviselés, de Dániában sem kötelező már. Ugyan mind a négy államban kúsznak felfelé a járványadatok, valószínűleg azért nem kapkodják el a szigorítást, mert a térségben a felnőtt lakosság minimum 85 százaléka be van oltva.
Összességében azért elmondható, hogy a maszkviselés ismét általánossá vált Európa-szerte, függetlenül egy-egy ország átoltottsági és jelenlegi fertőzöttségi rátájától. Magyarországon ma még csak annak kell viselnie, aki akarja, ahogy más korlátozó intézkedések sincsenek érvényben. Kérdés, hogy ezt a helyzetet meddig hajlandó vállalni a magyar kormány.
