Franciaországban a kormányszóvivő, Olaszországban pedig maga a kormányfő közölte az elmúlt napokban, hogy akár az egész lakosság számára is kötelezővé tehetik a Covid-19 elleni oltást. Nem véletlen, hogy a nagyobb EU-tagállamok közül e kettőben érvényesülnek jelenleg is szigorúbb oltási, illetve védekezési szabályok.
Franciaország
Franciaországban szeptember 1-jétől és szeptember 15-től október 15-éig több lépcsőben és többféle türelmi idő lejártával lépnek életbe új szabályok, amelyek nemcsak az egészségügyben, hanem számos más, a közszférában és a privát szektorban dolgozó személy számára gyakorlatilag kötelezővé teszik az oltást (hacsak nem estek már át a koronavírus-fertőzésen).
Persze ez csak elvben van így, ugyanis rengeteg kivétel van a szabály alól, mint majd látni fogjuk.
Az Emmanuel Macron elnök által július 12-én bejelentett intézkedések óriási ellenállásba ütköztek Franciaországban. A lépés a legnagyobb szakszervezetek egyikének, a CGT-nek a tiltakozását váltotta ki, sőt egy tűzoltó éhségsztrájkkal is fenyegetőzött az előírás miatt. A francia hivatalos tájékoztatás szerint az egészségügyi, a szociális, illetve az idősgondozás területén dolgozók számára kötelező az oltás szeptember 15-ig, más források szerint viszont egészen október 15-ig kitolódik a határidő. Szintén érintettek a tűzoltók és a csendőrök, ugyanakkor a Le Point című hetilap online kiadása felhívja a figyelmet arra a furcsa rendelkezésre, hogy a rendőröknek mindez nem kötelező.
A következetlenség persze csak növeli az elégedetlenséget az országban. A katonai bevetéseken résztvevőknek is be kell például oltatniuk magukat, miután a csendőrök részben a hadsereghez hasonló szabályozás alá esnek. A rendőrök ugyanakkor nem – ez okozza az eltérő szabályozást. Szintén érdekes, hogy Franciaországban a tanároknak például nem kötelező az oltás, igaz, közülük sokan kaptak már valamilyen vakcinát.
Gabriel Attal kormányszóvivő ugyanakkor pár nappal ezelőtt azt sem zárta ki, hogy akár az egész lakosság számára is kötelezővé kell majd tenni az oltást.
Eljöhet ez a pillanat is
– mondta el egy kérdésre válaszolva.
Vitatott az is, hogy a nagy bevásárlóközpontokba – az előírások szerint – csak a védettséget igazoló dokumentummal lehet belépni, de ezt bíróságon megtámadták pár településen, és emiatt ezeket az intézkedéseket a bíróságok három esetben felfüggesztették. Attal szóvivő szerint a kormány fellebbez ezekben az ügyekben. Ugyanakkor az, hogy az ilyen nyilvános helyek csak zöld kártyával látogathatók, komoly ellenállásba ütközik, ezért a hatalmas bírságokkal fenyegetett vállalkozásokat igyekeznek most a hatóságok megnyugtatni: kezdetben nem fogják olyan szigorral alkalmazni a szabályokat.
Nézzük tehát, hogy – körülbelül – mi tudható az új szabályokról! Franciaországban mindazon dolgozók, akik a nagyközönséggel kapcsolatba kerülnek, védettségi igazolványt kell, hogy felmutassanak a munkába állásukhoz. Máskülönben fizetés nélküli felfüggesztés fenyegeti őket.
A vitatott zöld kártya (vagy egészségügyi útlevél) úgy szerezhető meg,
- ha valaki felgyógyult a betegségből,
- beoltatta magát
- vagy negatív teszttel rendelkezik.
A nagyközönséggel kapcsolatba kerülő, a közszférában dolgozó alkalmazottakat, alkalmi munkásokat, alvállalkozókat és gyakornokokat is érint az új szabályozás. Az éttermekben, múzeumokban, mozikban és távolsági vonatokon dolgozóknak szintén be kell szerezniük a zöld kártyát. Mindezen túl a bárok, színházak, távolsági buszok, vidámparkok és állatkertek dolgozóinak is be kell szerezniük a papírokat, és néhány nagyobb bevásárlóközpontban is ezt kell tenniük az alkalmazottaknak.
Olaszország
Olaszországban a kormányfő, Mario Draghi nem egyszerűen lehetségesnek tartja, hanem kifejezetten támogatná az oltás kötelezővé tételét. Erről szeptember 2-án beszélt először a miniszterelnök, akivel a hírek szerint a kormány több minisztere is egyetért – egyesek azonban nem. Rómában egy „kényszerkoalíció” irányít, a parlamentben a pártok annyira megosztottak, hogy egyik oldal sem volt képes stabil többség megszerzésére az elmúlt években, így a legnagyobb politikai tömörülések együtt kormányoznak.
Olaszországban már most is szigorúak e tekintetben a járványügyi intézkedések. Az egészségügyi, az iskolai és egyetemi dolgozók számára gyakorlatilag kötelezővé tették az oltást.
Draghi csütörtökön azok után beszélt a kötelező oltás általánossá tételéről, hogy kiderült, a beoltottsági ráta elmarad a kormány által várttól. Eddig az olasz lakosság 63 százaléka szerzett teljes körű védettséget vakcinációval, 70 százalék pedig legalább egy oltást kapott már. Az olasz kormány célja az, hogy a népesség 80 százalékát teljes körűen immunizálják a koronavírussal szemben. Éppen ezért augusztus óta minden 12 éven felüli olasz számára kötelező a koronavírus elleni védettségi igazolás az éttermekben, a múzeumokban, az uszodákban és a fürdőkben, de a kültéri rendezvényeken is.
Szeptember 1-jétől pedig az összes pedagógus és egyetemista, illetve főiskolás csak zöld kártyával léphet be az oktatási intézménybe. Csak így vehetők igénybe a távolsági buszok, a vonatok, a kompok és a repülők is.
A védettségi igazoláshoz az illetőnek
- legalább egyszer beoltottnak kell lennie,
- vagy friss negatív vírusteszttel kell rendelkeznie,
- vagy hat hónapnál nem régebben kellett felgyógyulnia.
Az előírásokkal lényegében kötelezővé teszik az oltást a tanároknak és az egyetemistáknak.
A hétvégén az olasz kormánykoalícióban is megoszlottak a vélemények Draghi ötletéről. A jobboldali populista Liga vezetője, Matteo Salvini egyértelműen a kötelező oltás ellen foglalt állást, Draghi ugyanakkor a Ligát kritizálta az ügyben. Salvini szerint egyetlen más európai országban sincs oltási kötelezettség – hajlamos azonban megfeledkezni arról, hogy éppen a Rómába beékelődő Egyházi Államban, a Vatikánban gyakorlatilag mindenkit a vakcinációra köteleztek. Salvini ellenzi a kormány által tervezett szigorításokat is a koronavírus elleni védekezés során, ugyanakkor a kötelező oltást támogatnák a szociáldemokraták és az Italia Viva nevű középbal csoportosulás is.
Természetesen a Fratelli d’Italia (FdI) – a szélsőségek felé nyitott jobboldali párt, amely nem tagja a koalíciónak – is azonnal a Liga mellé állt. E két párt gyakorlatilag hasonló szavazóbázisra hajt, így egyik sem engedheti meg magának, hogy gyökeresen eltérő véleménye legyen a legfontosabb kérdésekben. Az FdI vezetője, akit nemrégiben Orbán Viktor is felkeresett, Giorgia Meloni azt mondta: „Salvininak igaza van, észszerű álláspontot képvisel”.
Draghi sem beszélt egyébként azonnali oltási kötelezettségről, ehhez ugyanis szükség lenne arra, hogy az európai és az olasz gyógyszerhatóság változtasson a jelenlegi szabályozáson, és ne csak vészhelyzet esetére engedélyezze a vakcinációt. Draghi kijelentésével ugyanakkor nemcsak a szocdemek értenek egyébként egyet, hanem az egészségügyi miniszter, Roberto Speranza is.
Szlovákia
Szlovákiában is egyes (életkori, foglalkozási) csoportok esetében merült fel a nyár elején, hogy kötelezővé tennék az oltást. Augusztusra ez annyiban módosult, hogy immár nem életkor, hanem foglalkozás szerinti bontásban vezetnének be esetleg kötelező vakcinálást. A pozsonyi egészségügyi miniszter most a rendvédelmisek, az egészségügyben dolgozók és a tanárok számára írná elő ezt a feltételt a munkavégzéshez.
Németország
Németországban a munkavállalók egészségügyi adatairól folyik a vita. Ami a vírus elleni küzdelmet illeti, tartományonként más és más védekezési előírások vannak érvényben, Németország ugyanis szövetségi köztársaság, ezért regionálisan szabályozzák a járvány elleni fellépés nagy részét. Szövetségi szinten viszont a kormánykoalíció éppen a napokban állapodott meg a beoltottsági adatok munkaadók számára elérhetővé tételéről. Ám ez egyelőre csak politikai alku szintjén dőlt el, a kérdés erősen vitatott. A munkaadók támogatnák a kormányintézkedést, a munkavállalók viszont nem.
A német tartományok egy részében a 3G szabály van érvényben, azaz három lakossági csoport tagjai – a beoltottak, a betegségből kigyógyultak és a tesztelt személyek – mehetnek étterembe, edzőterembe és kórházba, illetve zártterű rendezvényre. Ám van ennél szigorúbb terv is: a 2G szabály szerint csak a teljes védettséggel rendelkezők tartózkodhatnának bizonyos helyeken, van ahol pedig ezt „opcionálisan” vezették csak be – aminek a hatékonysága erősen kétséges.
Németországban a kötelező oltásról nemigen vitatkoznak nyilvánosan a politikusok, a Zöldek egyik szakértője, Janosch Dahmen vetette fel bizonyos foglalkozási csoportokkal kapcsolatban és a jövőre vonatkozóan kötelezettséget a vakcinációra.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban az idősellátásban dolgozók számára írták elő a kötelező oltást. Becslések szerint emiatt a szektorban dolgozók 7 százaléka, azaz akár 40 ezer ember is elveszítheti az állását. Szeptember végétől várhatóan az éjszakai bárokban és más helyeken is bevezetnének hasonló igazolási kötelezettségeket.
Görögország
Görögországban az egészségügyi dolgozók számára írták elő a kötelező oltást, így most tízezer görög magán- és közalkalmazottat fenyeget a felfüggesztés, mivel körülbelül ennyien nem oltatták be magukat. Augusztus 29-én tüntettek is az érintettek Athénban és más görög városokban, elsősorban a kórházak környékén.
A változások időközben életbe léptek ugyan, de a tiltakozások hatottak: a görög kormány egyrészt most adna egy második esélyt a védettség nélküli egészségügyi dolgozóknak, hogy beoltassák magukat, másrészt átmenetileg mégiscsak visszaengednék dolgozni őket, feltehetően addig, amíg meg nem kapják az oltást – vagy amíg újra ki nem mennek az utcára tüntetni.
Elvileg tehát életbe léptek ugyan a szigorúbb szabályok Görögországban, de a valóság a Balkánon általában felülírja a törvényeket. Így a görög intézkedést hiába jelentették be a franciával azonos napon, július 12-én – Párizsban Macron elnök, Athénban Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök állt a nyilvánosság elé hasonló tervekkel – Athénban még mindig nem tudni pontosan, hogy mikor lépnek „tényleg” életbe a szigorúbb szabályok.
Görögországban egyébként az idősgondozásban dolgozóknak is be kell oltatniuk magukat, nemcsak az egészségügyi munkavállalóknak. Csak beoltottak léphetnek be a bárokba, mozikba, színházakba és más, zárt térrel rendelkező intézményekbe.
Lettország
Lettországban több ezer ember tüntetett augusztus közepén amiatt, hogy esetleg kötelezővé tennék a koronavírus elleni oltást. Körülbelül ötezer ember vonult az utcára a fővárosban, Rigában. A lett elnök és a kormányfő hivatala elé vonultak a demonstrálók, a hírek szerint 2009 óta ez volt a legnagyobb tüntetés az országban.
Lettországban egyelőre csak fontolgatják az oltás egyes foglalkozási csoportok (tanárok és egészségügyi dolgozók) számára kötelezővé tételét, illetve azt, hogy lehetővé tegyék a munkaadóknak, hogy a beoltatlan dolgozókat elbocsássák. A hivatalos lett koronavírus-tájékoztató oldalon egyelőre azonban csak az oltás választhatóságáról áll rendelkezésre információ, a tájékoztatás utoljára augusztus 30-án frissült.
Oroszország
A vakcináció néhány város szolgáltató szektorában kötelező, így Moszkvában és Szentpéterváron.
Szlovénia
Szlovéniában egyelőre még semmit nem döntöttek el, viszont Bojana Beovic, a járványügyi tanácsadó testület vezetője szerint többféle megoldás is felmerülhet a kötelező oltás bevezetésére. Az általános kötelezettség is ott van a lehetőségek között, de szakmai körökben az ötven év felettiek számára tartják fontosabbnak az államilag előírt vakcinációt.
Más vélemények szerint a veszélyeztetett csoportokkal kontaktusba kerülő, az egészségügyi, a szociális ellátásban és az oktatásban dolgozókat kellene kötelezően beoltani. Beovic pár napja beszélt erről, így elképzelhető, hogy hamarosan a politikusok elé kerül az ügy a délnyugati szomszédunkban.
Vatikán
A Vatikánban mindenkinek előírás a koronavírus elleni vakcina felvétele.
Magyarország
Magyarországon a szakszervezetek ütköztek meg Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felvetésén, hogy a munkáltatók kötelezővé tehetnék a Covid elleni oltást.
Mindez inkább csak riogatás volt, viszont időközben az egészségügyben dolgozóknak tényleg előírták a kötelező oltást nálunk is. Igaz a határidők nemrég módosultak, a kormány ugyanis két héttel kitolta a végső dátumot, amikor már valóban szankcionálják azokat, akik nem kaptak oltást az egészségügyisek közül. A Pintér Sándor által jegyzett rendelet módosítása szerint
