Bő másfél évvel a pandémia kirobbanását követően jogosan merülhet fel sokakban a kérdés: mikor lesz gyógyszer a betegségre, ha lesz egyáltalán?
Ehhez az áttöréshez jelen állás szerint a Pfizer, illetve a Merck áll a legközelebb, de szorosan ott van a nyomukban a japán Shionogi is, amely már szintén embereken teszteli a találmányát. Az elsődleges eredmények biztatóak, de hosszú távú következtetést még korai lenne levonni belőlük.
A vállalatok értelemszerűen komoly pénzügyi harcot is vívnak egymással, hiszen az elsőség óriási bevételeket jelenthet majd, de a céljuk ugyanaz: kifejleszteni egy olyan gyógyszert, amely legalább annyira hatékony, mint a most elérhető legjobb vakcinák.
Kellene egy gyógyszer az oltóanyagok mellé
A szakértők ma már jórészt egyetértenek abban, hogy bár a koronavírus-járvány terjedését vissza lehet szorítani a vakcinákkal, egyszer és mindenkorra azonban kizárólag oltásokkal nem lehet véget vetni annak. Ez részben azért van így, mert a fejlett országokban sem veszi fel mindenki az oltást, elég csak Izraelre gondolni, ahol ugyan bőven 50 százalék feletti az átoltottság, mégis meredeken növekszik az új fertőzöttek száma. A másik ok pedig az, hogy a világ legszegényebb régióiba csak lassan jutnak el a védettséget biztosító oltóanyagok.
Jelenleg is több milliárd ember fogékony még a vírusra, amely ráadásul mutálódik. Az elsőként Indiában azonosított delta variáns sokkal gyorsabban terjed az eredeti koronavírusnál, ráadásul sok esetben a betegség lefolyása is súlyosabb. Mivel nagyon sok még a potenciális vírushordozó, az sem teljesen kizárt, hogy újabb, az immunrendszert hatékonyabban kijátszó mutánsok alakulnak ki.
Mindezt megelőzhető lenne egy potenciális gyógyszerrel, amin hónapok óta dolgoznak már világszerte a kutatók. Jelenleg a remdesivir az egyetlen már alkalmazott, koronavírus-ellenes hatóanyag, de ez csak kórházakban adható és közel sem száz százalékban hatékony.
Az elsődleges cél viszont egy olyan gyógyszer előállítása lenne, ami könnyen elérhető bárki számára, és otthon is szedhető, ha valakinek ugyan pozitív a tesztje, de még csak enyhék vagy mérsékeltek a tünetei.
A Merck és a Pfizer az élen
A Merck már áprilisban bejelentette, hogy az úgynevezett molnupiravir, amit évekkel ezelőtt az Ebola-vírus ellen kezdtek el kifejleszteni, sikeresen csökkenti a vírus mennyiségét a páciensek szervezetében, és ezáltal alacsonyabb is a kórházba kerülés esélye. A komolyabb kísérletek jelenleg is zajlanak olyan betegeken, akik legfeljebb öt napon belül bizonyultak Covid-pozitívnak és a kockázati csoporthoz tartoznak a krónikus betegségük miatt. Az ötnapos időkorlát azért fontos, mert minél később kezdik el használni a gyógyszert, annál kevésbé lehet hatékony.
A Pfizer két vírusölő gyógyszert is tesztel, ezekből az egyiket intravénásan kell beadni, a másik viszont szájon át szedhető. Albert Bourla, a cég vezérigazgatója két hónappal ezelőtt arról beszélt, inkább az utóbbira fókuszálnak, hiszen annak több előnye is van. Például nem kell elmenni érte kórházba, így az egyébként is leterhelt egészségügyi rendszerről le lehet venni valamelyest a nyomást.
Bourla akkor azt is mondta, a járvány fordulópontja lehet egy hatásos gyógyszer, és azt a klinikai tesztek eredményességétől függően akár már az év végén forgalomba hozhatják. Most ott tartanak, hogy hamarosan kétezer páciensen tesztelik a pirula hatékonyságát.
A főként a Crestor nevű koleszterincsökkentő kifejlesztéséről ismert japán Shionogi pedig a legújabb esélyes a sorban: a vállalat első körben 50–100 emberen teszteli a készítményét, amit az év végén egy nagyobb számú, placebo-kontrollal végzett kísérlet követhet majd. A gyógyszert úgy fejlesztették ki, hogy öt napon belül semlegesítse a vírust a páciensek szervezetében, még a betegség lefolyásának kezdeti fázisában. Ez a kísérlet alatt álló gyógyszerek közül az egyetlen, amiből elég lenne naponta csak egyet bevenni, a Pfizer és a Merck napi két tablettával tesztel.
Jó hír továbbá, hogy ezeknek a gyógyszereknek a gyártása relatíve olcsóbb és gyorsabb is, mint a vakcináké. Így az elosztásuk sem jelenthetne akkora problémát globálisan, vagyis a szegényebb országok lakói is nagyobb biztonságban lehetnének.
Az esélyek jók, de korai lenne inni a medve bőrére
Az érem másik oldala, hogy a gyógyszerkísérletek sikeressége általánosságban meglehetősen alacsony, és ha már egy enyhe mellékhatás is jelentős mértékben jelentkezik az önkénteseken, akkor otthoni alkalmazásra semmiképp nem engedélyezhetik. Azt pedig egyelőre még nem lehet tudni, hogy a vírus elég gyorsan kiölhető-e a testből ahhoz, hogy a páciensek adott esetben ne szenvedjenek akár súlyos légzőszervi károsodást.
A folyamatot lassíthatják a kötelező és meglehetősen fontos jóváhagyási procedúrák is, ugyanakkor a koronavírus-járvány idején a vakcináknál is gyorsítottak azokon, így vélhetően a gyógyszereknél sem fognak ülni a kérelmeken évekig.
Konkrét konklúziót most még nagy bátorság lenne levonni, de a Merck és a Pfizer várhatóan már néhány hónapon belül átlép az utolsó, harmadik kísérleti fázisba, és ha minden jól alakul, akkor karácsony környékére tényleg rendelkezésre állhat egy olyan készítmény, ami a megbetegedést követően is segítséget nyújt majd.
Az pedig még az ennél is távolabbi jövő kérdése, hogyha tényleg lesz hatásos gyógyszer, mennyiben veti majd vissza a világ számos pontján egyébként sem az eget verdeső oltási kedvet. Már ha szükség lesz vakcinákra a gyógyszerek mellett.
