ETER KOHALMI / AFP
Nagyvilág

Pegasus-ügy: Netanjahu négy éve elszólta magát Budapesten

Budapesten beszélt 2017-ben Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő arról, hogy beavatkozott a kiberbiztonsági piac működésébe. Bár azóta megbukott, Izraelben most egymást faggatják a miniszterek az NSO nevű cég kémszoftvereinek eladásáról.

Izraelben a kormányon belül is feszültséget keltett az a nemzetközi vizsgálat, amelyet tizenhét ország újságírói folytattak a Pegasus nevű kémszoftver bevetéséről a világ számos pontján. A célpontok között szerepelhetett magyar újságírók és üzletemberek mellett a francia elnök, a pakisztáni miniszterelnök és akár a marokkói király is – de arról nem tudni, hogy valóban feltörték-e a mobiljukat, tényleg kémkedtek-e utánuk.

Emmanuel Macron nevének felbukkanása és az ezzel kapcsolatos franciaországi vizsgálatok elindítása szerdára már Izraelben is elérte az ingerküszöböt. A zsidó állam tárcaközi vizsgálóbizottság létrehozásáról döntött, hogy valóban globális léptékben éltek-e vissza egy izraeli cég, az NSO által gyártott kémszoftverrel, a Pegasusszal.

A Pegasus gyártója, az NSO tagadja, hogy bármikor is listázná a potenciális vagy múltbeli, illetve jelenlegi célpontokat. A cég szerint nincs rálátása a kliensei által szerzett adatokra. Ezt egyes szakértők vitatják. S bár az NSO alapító-vezérigazgatója, Salev Hulió nem tartja felelősnek cégét a kémszoftver „további felhasználásáért”, mégis épp az ő nyilatkozata a legérdekesebb az ügyben. Szerinte ugyanis vannak módszereik,

amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi.

Hogy mik ezek a módszerek, az a nyilatkozatból nem derül ki, de Hulió szerint voltak olyan kormányok, melyeknek eladták a szoftvert, ám később blokkolták azt. Csütörtökön aztán már arról is beszélt, hogy ki fogják vizsgálni az ügyet, és ha például Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója is célpont az volt, az elfogadhatatlan. Hangsúlyozta azonban, hogy a cég nem tudja, kik a célpontok, és nem vesz részt ügyfelei (a kémszoftvert megvásárló államok) tevékenységében.

Az NSO-nál Izrael több kormányzati és katonai vezetője is megfordult már, illetve jelenleg is vezető pozíciót, tanácsadói funkciót tölt be. Éppen ezért eddig nem sok sikerrel járt a baloldali-liberális Meretz párt vezetője, az izraeli egészségügyi miniszter, aki a Pegasus-ügyben kutakodna. Nitzan Horowitz mindenesetre kérdőre vonná a védelmi minisztériumot, miután médiajelentések szerint világszerte újságírók, közszolgák és emberjogi aktivisták telefonjait hekkelhették meg az NSO szoftverérel.

Az izraeli védelmi minisztérium időközben azt közölte, hogy nincs hozzáférése azokhoz az adatokhoz, amelyek az NSO ügyfelei gyűjtöttek össze. Izrael csak olyan kibertermékek exportját engedélyezi, amelyeket törvényes célokra használnak fel (bűnüldözésre és a terror elleni küzdelemre). Ugyanakkor a minisztérium a szerdai kormányközi bizottság felállításáról szóló döntésig nem volt hajlandó válaszolni arra, hogy kivizsgálja-e az ügyet, amelyet az újságírók vetettek fel.

Egy 2007-es izraeli törvény szerint az ottani cégeknek a kiberbiztonsághoz kötődő termékeik külföldi eladását a védelmi minisztérium exportellenőrző hivatalánál kell engedélyeztetniük. A Meretz egyik parlamenti képviselője most azt követeli: állítsa le Izrael az NSO exporttevékenységét. Ezt a fegyverexporthoz hasonlította, ami tilos a nem-demokratikus államokba. Ugyanakkor egy tel-avivi bíróság tavaly júliusban elutasította az Amnesty International perindítványát, amely szerint vissza kellene vonnia a minisztériumnak az NSO exportengedélyét.

Különös fényt vet most minderre, hogy ha Macron francia elnököt is megfigyelhették – márpedig a Le Monde értesülése a szerint marokkói titkosszolgálatok ezt tették a Pegasus segítségével –, az igen komoly diplomáciai botránynak számít, ami Izraelnek sem érdeke.

ludovic MARIN / AFP Emmanuel Macron

A francia elnököt érintő hírek napján már az izraeli védelmi miniszter, Benny Gantz is kénytelen volt megszólalni, és végül vizsgálatot is elrendeltek a tárcánál. Az elmúlt években „jelentősen emelkedett” az izraeli nemzeti infrastruktúrát célzó kibertámadások száma Gantz szerint, aki korábban a hadsereg vezérkari főnöke volt. A háttérben Iránt és a hozzá kötődő szervezeteket sejti. Sok munka kell ahhoz, hogy fenntartsák Izrael előnyét a kibertérben, és ezen a világban számos partnerrel dolgoznak együtt: információt osztanak meg egymással, szakértőkkel konzultálnak és új képességeket fejlesztenek ki.

Az NSO korábbi tulajdonosa egy amerikai kockázatitőke-befektetési alap, a Francisco Partners volt, majd egy európai befektető csoport, a Novalpina vette át a 800 dolgozót foglalkoztató NSO többségi tulajdonát. Ám a Novalpinát a Guardian szerint épp belső viták gyengítik: az egyik társtulajdonos, a brit Stephen Peel részvénypakettjét fel is függesztették. Ez azért is érdekes, mert az NSO idén januárban még arra készült, hogy bevezetik a cég részvényeit a tel-avivi tőzsdére. A hírek szerint ahhoz szeretett volna pénzt szeretni az NSO, hogy drónelfogó rendszereket fejlesszen ki.

Kapcsolódó
Néhány év alatt lett a megfigyelési piac meghatározó szereplője a Pegasust kifejlesztő cég
Az NSO Group tulajdonosai kezdetben termékelhelyezéssel foglalkoztak, aztán egy éles váltással áttértek a kiberhírszerzésre – igen nagy sikerrel.

A tulajdonosok ugyan változnak, de egy biztos: az izraeli katonaság rajta tartja a szemét az NSO-n. 2020 januárjában Saron Salom, az izraeli védelmi miniszter korábbi irodafőnöke csatlakozott a céghez. Salom nem az első, aki a közszférából az NSO-hoz került. A hadsereg főcenzora, Ariella Ben Avraham dandártábornok 2020-ban csatlakozott a vállalathoz, feladata a globális médiával való kapcsolattartás.

Az NSO ügyei Izraelben azért kelthetnek komolyabb politikai hullámokat, mivel nemrég alakult meg Benjamin Netanjahu hosszú kormányzása után egy rendkívül vegyes összetételű, a parlamentben minimális többséggel rendelkező kormánykoalíció.

JOEL SAGET / AFP

Az Israel Defense nevű internetes portál viszonylag pozitívan áll az NSO-hoz, és hangsúlyozza: ez „az egyetlen cég az offenzív kibertérben, amely elfogadta az ENSZ emberi jogokat védő alapelveit”. Az ID szerint vannak olyan izraeli kibercégek, amelyek operációs központokat létesítettek Bulgáriában és Cipruson, ahol nem olyan szorosak a felügyeleti szabályok, mint Izraelben. Az NSO viszont Izraelből folytatja a tevékenységét, amelyet az izraeli védelmi minisztérium felügyel – írja az ID.

Az NSO nem most került először a figyelem, középpontjába. A Facebook leányvállalata, a WhatsApp pert indított az NSO ellen azon gyanú miatt, hogy a Pegasus elért 1400 WhatsApp-felhasználót. A per az USA-ban zajlik, az NSO tagadja, hogy a Pegasusszal törték volna fel a telefonokat.

A Globes írta meg tavaly decemberben, hogy az Internet Association, amely olyan cégeket tömörít, mint a Microsoft, az Amazon, a Cisco és a Twitter, arra kéri a kaliforniai bíróságot, hogy kötelezze az NSO-t ügyfelei nevének a nyilvánosságra hozatalára. A tech-óriások ugyanis csatlakoztak a WhatsApphoz az NSO elleni perben. A kaliforniai per is azért indult az NSO ellen, mert újságírók és emberjogi aktivisták telefonjait fertőzhették meg a gyanú szerint a Pegasusszal. (Természetesen az NSO cáfolja ezt is.) Izraelben szintén beperelte a Facebook az NSO-t, sőt vita volt már a két cég között amiatt is, hogy a közösségi oldal blokkolta az NSO dolgozóinak Facebook- és Instagram-oldalait. Egy tel-avivi bíróság azonban arra utasította a Facebookot, hogy oldja fel a blokkolást.

Kapcsolódó
Egyre ijesztőbb dolgokat tudunk meg az izraeli kémszoftverről
Amit olykor a filmekben láthatunk, az már évek óta a valóság. Immár Magyarországon is. 

Miközben tehát az Amazon áttételesen perli az NSO-t, egy másik hír szerint talán a szerverei kapcsolatba kerülhettek a mostani botrányos ügyekben érintett tevékenységekkel. A botrányt követően állítólag „lekapcsoltak” olyan AWS-szervereket, amelyek az NSO-üggyel hozhatók kapcsolatba. A Globes szerint ugyanakkor nem biztos, hogy az NSO-t kapcsolta le az Amazon, hanem az is lehet, hogy inkább azokat, akik az NSO szoftvereit használták, és most a nemzetközi újságíró konzorcium figyelmének fókuszába kerültek – de ez is csak feltételezés.

Annyi viszont bizonyos, hogy a Novalpina, az NSO-ba befektető brit cég már 2019-ben felvette a kapcsolatot azzal a kanadai Citizen Labbal, amely a mostani nemzetközi újságíró konzorcium vizsgálatainál is előkerült szakértőként. A Citizen Lab 2019-ig tizenegy jelentésben számolt be az NSO kémprogramjának esetleges felhasználásáról. A jelentések szerint emberijog-védők is célponttá válhattak.

A Globes egy másik cikkében nyilatkozó biztonsági szakértő, Daniel Cohen, a Tel-Avivi Egyetem kutatója azt mondta, hogy csak globális intézkedésekkel lehet megakadályozni az olyan szoftverrel való visszaéléseket, mint amilyenek az NSO Pegasus nevű termékével történhettek. Bár a diktatúráknak való eladást szerinte egy izraeli törvénnyel is meg lehet akadályozni. A tiltásoknak Cohen szerint globálisnak kellene lenniük, tehát ezeket nemcsak az NSO-ra kéne alkalmazni, hiszen így csupán a külföldi versenytársak jutnának előnyökhöz. Cohen szerint azért hallani többet az NSO-ról, mert jogvitája van a Facebookkal és a WhatsApp-pal, és egy ENSZ-jelentés is újságírók megfigyelésével kapcsolhatta össze a Pegasust vagy annak felhasználóit.

A Globes megkérdezte Cohent: Izrael jutalomként használja-e azon országok számára az NSO-t, amelyekkel egyezményei vannak? Cohen szerint kétségtelen: van kapcsolat a diplomácia és azon „előnyök” között, melyekkel Izrael rendelkezik. Ám nem tudott olyan államot megnevezni, amelynek a technológiát jutalomként adták volna. Szerinte ez bonyolultabb dolog. Ehhez képest a Haaretz címoldalán kedden ez a cím volt olvasható: „Ahová Netanjahu ment, követte az NSO”. Ez azt sugallja, hogy kapcsolat volt az NSO terjeszkedése és a miniszterelnök diplomáciai tevékenysége között.

YONATAN SINDEL / POOL / AFP Benjamin Netanjahu

Mindezt erősíti a Guardian írása is. A brit lap felidézi a szaúdi-izraeli kapcsolatok hirtelen kedvezőbbre fordulását és az NSO technológiájának állítólagos szaúd-arábiai felhasználását. Az NSO emberei Bécsben, Cipruson és a szaúdi fővárosban, Rijádban találkoztak eszerint, és a Pegasusról volt szó a tárgyalásokon. Az NSO ezután felhatalmazást kapott az exportra az izraeli kormányzattól.

Az Israel Defense hivatkozik a New York Timesra, amely szerint 2018-ban a Trump-adminisztráció és az izraeli kormány biztatta az NSO-t, hogy tevékenykedjen Szaúd-Arábiában. A Guardian szerint ugyanakkor államtitok, hogy az NSO-nál milyen alapon döntik el, kinek adják el a technológiájukat. A brit lap szerint ebbe az izraeli nemzetbiztonsági tanácsnak és a miniszterelnöki hivatalnak is beleszólása lehet. Szaúd-Arábia esetében például átmenetileg azért állították le a Pegasus használatát 2018-ban, mert a szaúdiak isztambuli konzulátusán meggyilkolták Dzsamal Hasogdzsi újságírót. 2019-ben viszont állítólag az izraeli kormány nyomására indították újra a Pegasust Rijád számára, most viszont megint lekapcsolták, miután híre ment, hogy újságírókat figyelhettek meg.

Kapcsolódó
Rejtett kamerás szexvideó, börtön, gyilkosság – a megfigyelési botrány külföldi célpontjai
Azerbajdzsáni, mexikói és marokkói újságírók telefonjára is feltelepítették azt a Pegasus nevű kémprogramot, amellyel magyar újságírókat is megfigyeltek. A célba vett külföldi médiamunkásoknak nem újdonság az üldöztetés, vannak, akik már a börtönt is megjárták azért, mert a munkájukat végezték, mások pedig bele is haltak. 

A Guardian szerint az a tíz ország, amelyről most vasárnap a nemzetközi újságíró-konzorcium azt feltételezte, hogy használhatták a Pegasust, mind jó kapcsolatokat ápol Izraellel: diplomáciailag elismerik az országot, és jó kereskedelmi kapcsolatokat is kiépítettek a zsidó állammal. Ez Magyarországra hatványozottan igaz, az Orbán-kormány kiemelkedően jó kapcsolatot ápolt Netanjahu kabinetjével.

Ugyanakkor a Guardian kiemeli, hogy Magyarországon és Indiában azután kezdhették el használni a Pegasust (noha a magyar kormány a szoftver alkalmazását egyelőre nem ismerte el, sőt Gulyás Gergely miniszter csütörtökön arra utalt, hogy ez olyan technikai kérdés, amelyre a kormány soha nem is fog válaszolni), hogy a miniszterelnökeik találkoztak az akkori izraeli kormányfővel, Benjamin Netanjahuval.

E találkozókon a Guardian szerint a kereskedelmi és a nemzetbiztonsági együttműködést akarták elősegíteni. Azt, hogy az országok közötti politikai viszony és az NSO-technológia eladásának izraeli kormányzati engedélyezése összefügg egymással, a Guardian szerint mutatja, hogy Izrael egyetlen ellensége sem kapott a Pegasusból, így például a jelenleg ellenfélnek tekintett Törökország sem.

Egy alkalommal azonban az izraeli vezetés talán mégiscsak elszólta magát: éppen a magyar fővárosban. „A piacok diktálják, hogy mi működik, én nem diktálok (…) az egyetlen hely, ahol ténylegesen beavatkoztam, az a kiberbiztonság” – mondta Netanjahu egy 2017. júliusi magyarországi sajtótájékoztatón, ahol éppen Orbán Viktor miniszterelnök mellett állt. Mint ahogy tudható az is, hogy 2018 februárjában Izraelben járt Czukor József, Orbán biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Benjámin Netanjahu. Hogy miről tárgyaltak, nem derült ki, a Miniszterelnökség vezetője a csütörtöki kormányinfón erről nem tudott információval szolgálni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.