Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Nagyvilág

Orbán izraeli barátját 12 év után, széles ellenzéki összefogással sikerült leváltani

Benjamin Netanjahu utódja a korábbi pártfogoltja, a szélsőjobbos Naftali Bennett, akinek azonban egy nagyon széles koalíciót kell vezetnie, amelynek – először az ország történetében – egy arab párt is a tagja a baloldal mellett.

Szerda volt az utolsó nap arra, hogy két hónappal a parlamenti választás után többségi koalíciót alkosson Izraelben az ellenzéki Jáir Lapid, és ezzel leváltsa a 12 éve hatalmon levő Benjámin Netanjahut, a magyar kormány nagy barátját, aki hiába szerezte meg pártjával ismét a legtöbb mandátumot, 30-at. A 120 tagú Kneszetben a 61 fős többséghez nagyon széles összefogásra volt szükség a baloldaltól a szélsőjobbig, de végül összejött, így Naftali Bennett lehet a kormányfő két évre.

Kapcsolódó
Netanjahu elvesztette a hatalmát, megalakult az új izraeli kormány
Ez azt jelenti, hogy 12 év után leköszön Benjamin Netanjahu a miniszterelnöki posztról.

Egy órával a határidő lejárta előtt vált biztossá, amit már napok óta sejteni lehetett, hiszen Netanjahu volt minisztere, a centrista Lapid ígéretes tárgyalásokat folytatott a már a választás előtt királycsinálónak nevezett jobboldali-cionista Bennett-tel és pártjával. Netanjahu pártjának, a Likudnak pedig állandó szövetségesein kívül még valakikre szüksége lett volna, hogy többséget szerezzen, és noha Reuven Rivlin államfő a választás után először a jelenlegi miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra, a nagy túlélő Netanjahu ezúttal nem járt sikerrel. Az elnök ezután adta meg a lehetőséget Lapidnak, aki pártjával, a Jes Átiddal (Van Jövő) a második legtöbb szavazatot szerezte március végén.

Lapid pedig egy olyan, a politikai spektrum ellentétes oldalait összefogó koalíciót hozott tető alá, amelyben a tagoknak egyetlen közös céljuk van: leváltani Netanjahut. Hogy ez milyen nehéz, és mennyire megosztott az ország politikailag, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy

az elmúlt két évben a negyedik választás volt a tavaszi, és végül nyolc pártnak kellett megegyeznie egy többségi kormány megalakításához.

Már előzetesen is arról beszéltek, hogy nem az 57 éves Lapid lesz az újonnan felálló koalíció vezetője, hanem a királycsináló Bennett, akit a féltávnál, 2023-ban válthat a korábbi tévés műsorvezető, és addig külügyminiszterként ténykedő Lapid. Már ha a különböző érdekeket egybeolvasztó koalíciónak sikerül addig kihúznia – ez mostanában nem jellemző Izraelben.

Új elnök is lesz

Szerdán döntöttek arról is, hogy ki lesz az államelnök, Rivlin ugyanis hét év után nem vállalja a feladatot tovább, július 9-én pedig lejár a mandátuma. Hogy mennyire fontos is az alapvetően ceremoniális feladatokat ellátó elnök szerepe, azt mutatja, hogy a folyamatos kormányválságok és választások közepette ő az, aki kormányalakításra kérhet fel valakit, és kegyelmet is adhat, ami nem kevésbé lényeges a több ügyben is bíróság elé citált Netanjahu számára.

 

A két jelölt közül a nagyobb esélyt Jichák Hercognak adták, aki hat évig volt miniszter, aztán öt éven át az ellenzék vezetője és a baloldali-cionista Munkáspárt korábbi elnöke – és ő is lett a befutó. Annak ellenére, hogy népszerűbb nála Mirjam Perec tanárnő, aki Marokkóban született, és 10 éves volt, amikor családjával Izraelbe költözött. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 44 százaléka bízik benne, míg Hercogban csak 22 százalék. Mégis a baloldali politikus győzedelmeskedett, mert a parlament dönt a kérdésben, ahol a 120 képviselőből 87 neki adott bizalmat.

A jelenlegi és a következő kormánynak is tagja lesz a centrista Kék-Fehér Párt, ráadásul vezetője, Beni Ganc megtartja a védelmi miniszteri posztot. Csütörtökön már indul is az Egyesült Államokba, hogy egymilliárd dolláros sürgős katonai segélyt kérjen a Vaskupola védelmi rendszer újratöltéséhez, és a légierő számára további bombák vásárlásához. Ganz egyébként – akkor mint a legesélyesebb kihívója – tavaly abban állapodott meg Netanjahuval, hogy az idén novemberben átveszi tőle a kormányfői tisztséget. Erre már nem kerül sor.

Kapcsolódó
Megint szűken győzött Netanjahu, most sem lesz könnyű kormányt alakítania
Izraelben gyors egymásutánban negyedszerre járultak az urnák elé a szavazók. A választás tulajdonképpen Netanjahu személyéről szóló népszavazás volt. Az eredmény igen szoros lett.

A kormányváltás ellenére a külpolitikában és a palesztinokhoz fűződő viszonyban nem várható komoly változás. Bár Lapid inkább centrista, Bennett és pártja, a Jamina (Jobbra) szélsőjobboldalinak mondható. Ugyanakkor a nyolcpárti koalíciónak tagja a baloldali Meretz (Energia) és a Munkapárt, de a nacionalista, a korábbi védelmi miniszter, Avigdor Lieberman által vezetett Jiszráél Béténu (Izrael a mi hazánk) is. Ám nem csak a bal-jobb skálán széleskörű az összefogás,

először az izraeli történelemben tagja a koalíciónak egy arab párt, a Ra’am (Egyesült Arab Lista).

Elnökük, Manszur Abbasz szerdán arról beszélt, hogy formálisan a koalíció tagjai lesznek, de egyik tárcát sem viszik ők. A koalíciós megállapodás része azonban, hogy az arab közösségek infrastruktúrájára és a bűnözés elleni küzdelemre komoly pénzeket fordítanak.

YONATAN SINDEL / POOL / AFP Naftalin Bennett

Naftalin Bennett 49 éves, 2013 óta több minisztériumot is vezetett, sőt volt Netanjahu kabinetfőnöke is. Modern-ortodox vallásos zsidó, ő az első vallásos kormányfő Izraelben. Mint a legtöbb zsidó izraeli, szolgált katonaként, egy elitkommandó tagjaként. 1996-ban az Izrael által elfoglalt Dél-Libanonban egységük visszavonulása közben a tüzérség szétlőtt egy ENSZ-óvóhelyet, benne 102 civillel. Később ezt nevezték el kánai mészárlásnak. Bennett élt és tanult is az Egyesült Államokban, egy csalások elleni szoftvert fejlesztő start-upot indított, amit 2005-ben 145 millió dollárért adott el. Ezek után lett Netanjahu tanácsadója, pártfogoltja és közeli szövetségese lett, de végül szétváltak útjaik.

A kormányból való távozása után Ciszjordánia legfontosabb izraeli telepes mozgalmának, a Jesa Tanácsnak az élére került. 2013-ban tért vissza a politikába a szélsőjobbos Zsidó Otthon pártban, amely telepespárti, és Ciszjordánia annektálását tűzte ki célul. Pártjával 2019-ben nem sikerült bejutniuk a törvényhozásba, az idén márciusi választáson pedig hat mandátumot szereztek meg a 120-ból, de így is miniszterelnök lett.

Gazdaságilag liberális, Iránnal szemben a kemény fellépés híve, politikájának központi eleme a palesztin területek annektálása. A palesztin állam megalakítását Izrael „öngyilkosságának” nevezte. Egy televíziós vitában a közelmúltban pedig egy arab képviselőnek azt találta mondani:

Ti még a fákról lógtatok le, amikor nekünk itt már egy zsidó államunk volt.

A palesztin fegyvereseket akár halállal is büntetné, noha Izraelben eddig egyszer éltek ezzel a büntetéssel, Adolf Eichmann esetében.

Korábban a jeruzsálemi Templom-hegy komolyabb ellenőrzése mellett is érvelt. Itt áll az Al-Aksza-mecset, ahonnan a múlt hónapban kiindult a 11 napos harc, pontosabban ahol az izraeli rendőrség razziát tartott, gumilövedéket, könnygázt és villanógránátot vetett be az imádkozó muszlimok ellen, aminek hatására a Hamász rakétákkal lőtt izraeli területekre, válaszkánt Izrael a Gázai övezetre. A palesztin oldalon 256-an haltak meg, köztük 66 gyerek, az izraeli oldalon 13-an, köztük két gyerek hunyt el.

Kapcsolódó
„A legrosszabb dolog, amikor abbahagyjuk a mosolygást” – Helyszíni videóriportunk a bombázott Tel-Avivból
Katz Dávid azért érkezett Izraelbe, hogy forgasson a helyi oltási programról, annak hatásairól, ám az első napon rakéták csapódtak Tel-Avivba. Kollégánk útja az érkezéstől, a koronavírus-teszteken, a szirénák megszólalásán át a védett házig, ahol egy többgyermekes családdal élte át az eseményeket. 

Azért, hogy a kormánykoalíció kitartson, Lapidék állítólag arra törekedtek az egyezség megformálásakor, hogy a pártok tartózkodjanak megbízatásuk alatt az ideológiailag megosztó témáktól, mint például Ciszjordánia megszállása. Bennett, mint láttuk, ellenzi egy önálló palesztin állam létrejöttét, míg Lapid, a baloldali pártok és a Ra’am a kétállamos megoldás támogatói.

Ha most mégsem sikerülne megegyezniük a feleknek (a koalíció elfogadására egy hete van a parlamentnek), akkor három hete maradna a törvényhozásnak arra, hogy új jelöltet fogadjon el. Ha ez sem sikerül, újabb választás jön, az ötödik nagyjából két év alatt. Ha viszont minden így megy tovább, előreláthatólag június 14-éig marad hivatalában az Izrael történetében a leghosszabban hatalmon levő kormányfő, Benjámin Netanjahu, akinek 15 – egyhuzamban 12 – évnyi kormányzása zárul le.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.