2020 úgy zárult, hogy Magyarország, Lengyelország és az Európai Unió többi tagállama egymással szemben száguldott, várva, hogy a másik rántsa el előbb a kormányt. Végül az utóbbiak rántották el, és a magyar és lengyel vétó alapvetően sikeres volt, annak ellenére, hogy a jogállami mechanizmust elfogadták és működőképes is marad.
Magyarország és Lengyelország az EU-s pénzek befagyasztását elvileg lehetővé tevő jogállami mechanizmus miatt azzal fenyegetett, hogy nem szavazza meg az Európai Unió hétéves költségvetését és a mellé elfogadott gigantikus méretű, 750 milliárd eurós segélycsomagot. A két ország némi engedményért cserébe végül elállt a vétótól. Azt nem kell részletezni, miért fontos, hogy nem akasztották meg az EU költségvetését, mostanra mindenki érti, milyen brutális mennyiségű pénz származik ebből a tagországoknak. A NextGenerationEU nevű helyreállítási alap már érdekesebb.
Történelmi lépések
A segélycsomag nemcsak azért történelmi jelentőségű, mert az Európai Unió ezúttal időben cselekedett, és jelentős segítséget nyújt a koronavírus miatt bajba került déli tagállamoknak, hanem azért is, mert az eddiginél sokkal szorosabbra fűzi az uniót. Először fordul elő, hogy a tagállamok átvállalják egymás adósságát, kihasználva, hogy az EU jó adós, olcsón, közösen vesznek fel hitelt, hogy a bajba jutott tagországoknak segítsenek. A hitelfelvétel egy részét közösen beszedett új forrásokból fogja visszafizetni az EU, tehát nem a tagállamok dobják rá össze a teljes összeget, hanem azt az EU maga fogja beszedni, bár az még nem tisztázott, hogy pontosan honnan.
Azért lényeges ez, mert az Európai Unió azáltal válhat valóban fontos szereplővé, ha van saját elkölthető pénze. Éppen azért a tagállamok az EU legnagyobb hatalmú játékosai jelenleg, mert nekik van joguk adókat kivetni, ezáltal ők fizetik a számlát. A közös új forrásokkal az unió nagyot lépett előre a föderalizmus útján.
Újabb bajok
De amikor mindenki lenyugodott, hogy a tagállami vezetők elfogadták a segélycsomagot, jött egy kis bökkenő. Ugyanis a NextGenerationEU végrehajtásához minden tagország parlamentjének is el kell fogadnia egy módosítást, amit messze nem mindegyik tett meg.
Ursula von der Leyen beszédéből derült ki, hogy a 27 tagállamból összesen hét ratifikálta eddig, hogy az EU új saját forrásokhoz juthasson. Rákérdeztünk az Európai Bizottságnál, melyik az a hét ország. Horvátország, Ciprus, Szlovénia, Portugália, Franciaország, Bulgária és Málta tette meg ezt eddig. A bizottság elnöke ráadásul arról is beszélt, hogy több tagország még részletes útitervet sem adott le arról, mikor tervezik ratifikálni a saját forrásokat. Azt nem árulták el kérdésünkre, hogy Magyarország is ezek közé tartozik-e, mondván, nem kommentálnak tagállamokkal kapcsolatos időrendeket, de mindenkivel kapcsolatban állnak, hogy minél előbb elfogadják a javaslatot.
Az új saját forrásokat addig kellene elfogadni, amíg meg nem érkeznek az első előzetes kifizetések a segélycsomagból. Szakértők szerint 2021 nyarán jöhet először pénz a csomagból, tehát addig mindenkinek rá kellene bólintania a forrásokra, miközben a tagállamok az év következő részében is folyamatos küzdelemben állnak majd a koronavírussal.
Újabb vétó
Ráadásul szép csöndben a három balti tagország ismét túszul ejtette a segélycsomagot. Észtország, Lettország és Litvánia ugyanis azzal fenyegeti az EU-t, hogy nem fogadják el a saját forrásokról szóló javaslatot – ezzel a gyakorlatban elkaszálva a teljes segélycsomagot –, ha nem kapják meg a remélt támogatást egy nagy vasúti projekthez.
A Rail Baltica nevű projekt elvileg 1,4 milliárd euróhoz jutna a hétéves költségvetésből, amelyet a tagállamok már elfogadtak, és amelyet már megvétózni sem tudnának. Az Európai Parlament viszont jelenleg is azért küzd, hogy ne lehessen előre megmondani, a pénz mely projektekre és tagországoknak lett megígérve.
Ezt angolul earmarkingnak, vagyis széljegyzetnek hívják, és gyakran fordul elő a politikában. Ilyenkor egy adott nagy projekten belül ahhoz kapcsolódó vagy akár attól független engedményeket tesznek kis tagállamoknak, hogy támogassák a projektet. Az amerikai politikában jelenleg is komoly harc folyik azért, hogy ez a gyakorlat visszatérhessen, miután az előző republikánus kongresszus kivezette. Az ellenzői szerint korrupciónak számít, a támogató szerint viszont erről szól a politika, és a széljegyzetek éppen azt teszik lehetővé, hogy a politikai törésvonalakon túli megoldások születhessenek.
A három tagország vezetője január közepén levelet írt a portugál miniszterelnöknek, arra kérve, hogy a soros elnökség tartassa be a tagállami vezetők ígéreteit, márpedig ezek között szerepelt a Rail Baltica is támogatása. A projekt illeszkedik az EU külpolitikájába, amennyire létezik ilyen, hiszen arról szól, hogy a három balti ország és Lengyelország fővárosát új gyorsvasút-vonal kösse össze, lecserélve az eddigi orosz vasúti rendszert. Még néhány hónap mindenesetre van a megegyezésre, az ügyről ráadásul a koronavírus még jó darabig el fogja terelni a figyelmet.
