A 2020-as év a választási kalendárium szempontjából sem volt éppen ideális. A Covid-járvány miatt sorra kellett a naptárban áthelyezni a voksolásokat, vagy határozatlan időre elhalasztani azokat. Emlékezetes, mekkora viták övezték Lengyelországban a tavaszi elnökválasztásnál a megtartás idejét és módját, az Egyesült Államokban is azon ment a polémia, megtartsák-e a választást, majd a voksolás után a Covid miatt elszaporodott levélszavazatok sorsa vált kérdésessé.
Ahogy 2020 elején, most is megkíséreljük bemutatni, mely országokban lesznek jelentősebb választások és szavazások, ám nem törekszünk az időbeli sorrendre, hisz a járvány alakulása valószínűleg több dátumot is felül fog írni. Inkább lássuk a legfontosabbakat, földrészi bontásban!
EURÓPA
Németország
Bármi történjék szeptember 26-án a Német Szövetségi Köztársaságban, mindenképp új korszak kezdődik errefelé: véget ér a 2005 óta tartó Merkel-korszak. Németország és Európa számára meghatározó figura volt Angela Merkel kancellár, aki még utolsó teljes kormányfői évében is a világ legbefolyásosabb nője tudott lenni. Mindegy is, majd a történészek értékelik a teljesítményét, a lényeg, hogy pártelnöki utódjának, a nyelvtörővel felérő nevű Annegret Kramp-Karrenbauernek egész kényelmes dolga van, a felmérések a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvére, a Keresztényszociális Unió (CSU) nagyon stabil előnyét mutatják. Hogy ismét koalíciókényszerben vergődnek-e majd, azt főleg két nagy párt teljesítménye döntheti el: a szociáldemokrata SPD-é és a Zöldeké. Számszerűsítve ez úgy fest, hogy jelenleg 35 százalék körülre mérik a CDU-t, nagyjából 15 százalékra az SPD-t, de a fő királycsinálók a cirka 19 százalékra taksált Zöldek lehetnek. Ez nem mindegy, Európa húzógazdaságát megint hónapokra megbéníthatják a koalíciós mókolások (emlékezzünk a jamaica-koalíciós őrületre), mindenkinek jobb lenne egy gyors és patent kormányalakítás.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Például, mert gazdaságilag Németországtól függünk (csak az autógyáraknál maradva: Audi, Mercedes, BMW), de politikailag is hagyományosan a németek fújják a szeleket Brüsszelben. Orbán Viktor kormánya pedig elég sokat cibálta a sváb oroszlán bajszát ahhoz, hogyha esetleg szocdem-zöld koalíció alakulna jövő ősszel Berlinben, az még Donald Trump leváltásánál is nagyobb csapást jelentene az ultrakonzervatív magyar kormánynak.
Oroszország
A szigorúan ellenőrzött orosz demokrácia miatt nagy meglepetésekre nem kell számítani, amikor szeptember 19-e környékén a világ legnagyobb országának parlamenti alsóházáról, a dumáról szavaznak majd a népek. Az elnök, Vlagyimir Putyin pártja, az Egyesült Oroszország legutóbb is 54 százalék feletti eredményt szerzett, ami nem sok, de a pórázon tartott ellenzéket (Gennagyij Zjuganov kommunistái és Vlagyimir Zsirinovszkij liberális demokratái – akik inkább nacionalisták) is belekalkulálva a putyini rendszernek nem kell obstruktív, ellenálló parlamenttel szembenéznie majd, az biztos. A helyhatósági választások tanulsága is ez volt, a valódi ellenzéki szerveződéseket csírájában fojtották el. Érdekes lehet ugyanakkor, hogy mindezek ellenére miként szerepel a kormánypárt, pláne a nagy tüntetéseket kiváltó nyugdíjreform, a Putyin újrázását lehetővé tevő alkotmánymódosítás, valamint a Dmitrij Medvegyev kormányfő elmozdítása utáni időszakban. És persze nem mellékes az sem, hogyan válik be az oroszok saját fejlesztésű koronavírus-vakcinája.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Momentán ez a választás semennyire sem, egyedül azt figyelhetik érdeklődve felsőbb hazai körökben, hogy mennyire stabil az orosz állampárt és ezzel együtt Putyin támogatottsága.
Hollandia
A meglepően internacionalistává vált összeurópai populista (szélső)jobb egyik lombikjának szokták tartani az országot, ahol mindig jól megfigyelhető volt, épp mennyire erős a Geert Wilders nevével (is) fémjelzett irányzat. A legutóbbi, 2017-es választás után egy majd’ háromnegyed éves vajúdás után sikerült Mark Ruttének egy összefércelt, sokpárti koalíciós kormányt alakítania, ami úgy tűnik, kitart a ciklus végéig. Március 17. környékén tartják a képviselőházi választást, amit Rutte pártja, a középjobb A Nép Pártja a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) gyanúsan meg fog nyerni, a felmérések szerint simán. A már emlegetett Wilders Szabadság Pártja (PVV) lehet a második, míg az összes többi jelentékenyebb párt az 5–15 százalékos sávban tömörül. Ne legyünk naivak, ismét benne van a pakliban egy sokpárti németalföldi koalíciós kormány.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Mert Rutte kormánya az egyik élharcosa a sokat emlegetett jogállamiságnak az uniós támogatások kifizetése kapcsán. Ha Rutte marad, a fukar keménykedés is maradhat.
Bulgária
Nem sokkal a hollandok után, március 28-án a kontinens túlsó fertályán, a Balkánon is választanak. A bolgároknál nyár közepétől kezdve komoly tüntetések zajlottak a korrupt kormány ellen, még novemberben is heti rendszerességgel tiltakoztak az emberek. Bojko Boriszov a bolgár politikának doyenje, aki már harmadszor ül a miniszterelnöki székben pártja, a jobboldali GERB vezéreként. Az Orbán Viktor barátságát sem megvető GERB a legtöbb közvélemény-kutatónál vezet, de sok felmérésben hibahatáron belüli az előnye a Bolgár Szocialista Párttal szemben. Nem árt majd odafigyelni több kisebb, de potenciálisan 10 százalék feletti pártra sem, kiemelve Szlavi Trifonov énekes és műsorvezető (egyik saját albumáról közvetve elnevezett) Vannak Ilyen Emberek nevű elit- és korrupcióellenes pártját.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Ugyan a bolgárok nem álltak az Orbán- és Morawiecki-kormányok mellé a vétóvitában, és akad olyan GERB-politikus, aki keményen nyilatkozott a Fideszről, Boriszovékkal azért jó a viszony, már csak azért is, mert Bulgárián is időről időre nagy a migrációs nyomás (amit a bolgár határőrök olykor döbbenetes brutalitással kezelnek).
Csehország
Andrej Babiš cseh miniszterelnöktől úgy ódzkodtak sokan odahaza és a régióban is a megválasztásakor, mint ördög a tömjénfüsttől. Végül a legrosszabb jóslatokat nem váltotta be, aránylag européer módon irányította az országot az oligarcha. Csehországot ugyan nagyon tüdőn vágta a Covid-járvány, de Babiš várhatóan kitölti négyéves mandátumát, ami a cseh belpolitikában ritka fejlemény. Mindez úgy sikerülhet, hogy akár a jövő októberi parlamenti (alsóházi) választást is megnyerheti az ANO 2011 nevű pártjával. Nem árt számolni a jobboldal választási blokkjával és a Kalózok nevű liberális párttal sem, ezek a szövetségeseikkel együtt akár 20–20 százalékot is elorozhatnak az ANO elől (és akkor nem beszéltünk a kommunistákról, szociáldemokratákról vagy a morva-japán Tomio Okamura vezette szélsőjobbról sem).
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Mert a visegrádi négyek egyik – a magyar kormányzattal nem ellenséges, de tisztes távolságot tartó – tagjáról beszélünk, ahol szintén nem mindegy, mennyire tör előre a populizmus.
További európai szavazások 2021-ben: portugál és koszovói elnökválasztás, norvég, izlandi, albán parlamenti választás, brit helyi (plusz walesi és skóciai parlamenti) választás, észt, georgiai (grúz) helyi választás.
ÁZSIA
Izrael
Elég nehéz bármit megjósolni az izraeli belpolitikával, pláne a választásokkal kapcsolatban 2021-re. Nem feltétlen a Covid-19 miatt, hanem az évek óta tartó turbulens és megosztott belpolitikai helyzet miatt. Ami biztos, hogy lesz egy államfőválasztás valamikor nyáron, ami nem oszt, nem szoroz. Az izraeli államfő ugyanolyan béna kacsa, mint például a magyar, ezt mutatja az is, hogy hét évre választják. Reuven Rivlin mostani elnök nem indulhat, így biztos új elnök lesz. Körvonalazódni látszik két év alatt a negyedik parlamenti választás, annyira nem tud kiegyezni a kormányfő Benjamin Netanjahu és Beni Ganz, az ellenzék korábbi vezére (akinek a nagy nehezen megejtett koalícióalkotás során megígérték, hogy Netanjahu két év múlva lemond, és Ganz lesz a miniszterelnök). Az biztos, hogy ha december 23-ig nem lesz elfogadott költségvetés, akkor márciusban újra előrehozott választás jöhet. Még mindig Netanjahu Likudja a legtámogatottabb párt, de a több (szélső)jobboldali szervezetet összefogó Jamina is iszonyatosan jön fel (nyár elején még 7–8 százalékon álltak, most nagyjából 23 százalékon), és a Jes Atid-Telem nevű centrista pártot is érdemes figyelni. Mivel rengeteg az apró párt, úgyis a koalíciókényszer dönt majd.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? A korrupciós vizsgálatok által is sújtott Netanjahu Orbán Viktor fő közel-keleti szövetségese, nem mindegy, elveszíti-e a választást. Pláne, mert utána célegyenesbe fordulhatnak az ellene zajló korrupciós eljárások.
Irán
Jövőre elnökválasztást tartanak Iránban, ami hagyományosan nagy tömegtüntetésekkel szokott járni. Ennek oka egyszerű: Ali Hamenei legfőbb vezető mindennek az iráni ura, és a vallási vezetőkkel közösen már azt is ők határozzák meg, egyáltalán a regisztrált jelöltek közül ki indulhat. A törésvonal az ajatollahhoz hű, keményvonalasabb iszlamista jelöltek és a reformista kandidálók között húzódik, és bármelyik oldal is nyer, garantáltak a tüntetések (a hatóságok viszont csak a reformista fiataloknak szoktak véresen odacsapni). Hasszán Rúhani jelenlegi elnök nem indul el újra, szóval új ember kerül a bársonyszékbe a júniusi voksolás után.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Mert szerepe lehet az új elnöknek abban, leül-e tárgyalni az új amerikai vezetéssel az atomprogramról, megegyeznek-e, befagyasztják-e. Ez Európa biztonsága szempontjából sem mellékes.
Szíria
A világon jelenleg hatalmon lévők közül az egyik legvéresebb kezű diktátor, a szír Basar el-Aszad sokadszor is megkísérli majd bevenni az elnöki palotát. Tavasszal esedékes az elnökválasztás, bár kevés kétségünk lehet afelől, hogy a részben külföldi megszállás, részben még mindig az anarchia által uralt, romokban heverő országban nem fognak tisztességes választást tartani (2020-ban egy parlamenti választást már tartottak, nem meglepő, ki nyert). Szíriában Irán és Oroszország egy ideje a legfőbb aktorok, így az ő jóakaratukon is múlik, a de facto bábként funkcionáló Aszad (aki utoljára 2014-ben mérette meg magát egy nem túl demokratikus, illegitimbe hajló választáson) újabb hét évre bebetonozódik-e a hatalomba. Persze ezen még módosíthat később a Genfben gürcölő alkotmányozó bizottság munkája (ha lesz új alkotmány, arról népszavazást tartanak). Érdekesség, hogy Valid Muallem szír külügyminiszter még szeptemberben azt nyilatkozta, szabad és fair választások lesznek, amit nehéz elhinni Szíria múltját tanulmányozva.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? A hazai közbeszédet is évek óta tematizáló menekültkérdés miatt: ha sikerülne végre stabil, véres diktatúrától mentes békét teremteni az országban, a menekültek is hazatérhetnének. Ez ráadásul elvenne egy fontos ütőkártyát az autoriter török elnök, Recep Tayyip Erdogan paklijából, aki évek óta a több millió szír menekülttel zsarolja az Európai Uniót.
Japán
Nyár végén megdöbbenéssel fogadta a világ, hogy – a kormányfőket amúgy sűrűn fogyasztó Japánban – lemondott az országot 2012 óta kormányzó Abe Sinzó. Súlyos bélgyulladása miatt egészségileg már nem érezte alkalmasnak magát a kormányzásra, a helyét Szuga Josihide vette át. Jövő ősszel a japán alsóházban lesznek választások, így akár a kormányfő személye is változhat. Nyilván nagy teszt lesz a koronavírus sokadik hulláma után, hogy a karakán Abe utódját, Szugát méltónak tartják-e a japánok a folytatásra. A felmérések szerint a régóta legnépszerűbb japán párt, a Liberális Demokrata Párt változatlanul nagyot nyerne, ha most lennének a választások (akár 40 százalék felett is végeznének). Mögöttük sok kis párt tolong a 0–10 százalék közötti sávban, egyedül a Japán Alkotmányos Demokrata Párt (a Minsutó) emelkedik ki valamelyest, de ők is szép lassan morzsolják le a támogatóikat. Ha Szuga nem követ el nagy hibát, ő viheti tovább Japánt pár évig.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Közvetlenül nem igazán, inkább a japán gazdaság esetleges jelentősebb, belpolitikai okokból bekövetkező gyengélkedése vethet hullámot.
Hongkong
2020-ban kiderült, Kína nem kívánja a továbbiakban fenntartani az „egy ország, két rendszer” elvet, ami nem is elv, hanem a britekkel kötött nemzetközi szerződés alapján fennálló kötelezettség. Kőkemény jogszabályokkal lehetetlenítették el az ellenzéki mozgalmakat és tüntetéseket, jellemző, hogy a Peking befolyását visszaszorítani akaró, fiatalokból álló Demosisto nevű szervezet is feloszlott, ikonikus alakjait eljárás alá vonták vagy letartóztatták. Miközben lassan csak az emeletes villamosok és buszok emlékeztetnek a brit uralomra és a demokráciára, a törvényhozó Legislative Council (röviden LegCo) tagjait fogják szeptemberben újraválasztani. Eleve a 70 fős testület felét a különböző hongkongi kereskedelmi, szolgáltató és iparkamarák tagsága rakja össze, a maradék 35 főnél meg kérdéses lesz, engedik-e egyáltalán indulni a demokráciapárti, Peking-ellenes erőket. Amennyiben nem, akkor valóban felállt az új világ, az „egy ország, egy rendszer”.
Miért számít ez nekünk, magyaroknak? Ahogy Japánnál, itt is maximum a tovagyűrűző gazdasági hatások érhetik el Magyarországot.
További ázsiai szavazások 2021-ben: kazah, laoszi, vietnámi parlamenti választás, üzbég elnökválasztás.
AMERIKA
Magyarország általános jóléte szempontjából vajmi keveset számít, mit voksolnak a latin-amerikaiak, de a szavazások menete sokszor tanulságokat is rejthet. Amikre egy fokkal jobban megéri odafigyelni, azokat összeszedtük egy kupacba.
Mexikóban a parlament alsóházának tagjait és a tagállami kormányzókat választják újra júliusban. Mivel elnöki rendszerű az ország, egy fokkal kevésbé jelentékeny egy ilyen választás, mintha a leendő kormány függne tőle, a kérdés, hogy a drogkartellek erőszakspirálja mennyire rántja majd be a szavazást magát. Lenn délen, Argentínában is elnöki rendszer van, itt is a törvényhozás egy részét (a szenátust, azaz felsőházat), valamint a tartományi vezetőket választhatják meg a népek. Mindkét országban az elnöki ciklus félidejénél tartott, az elnök teljesítményét is értékelő szavazásként tekintenek ezekre a voksolásokra.
Az Egyesült Államokat azért sem raktuk a tetejére, mert 2021-ben fontos voksolás csak a január 5-i georgiai szenátusi lesz, ezen áll vagy bukik a demokraták szenátusi többsége. A szokásos november eleji napon pedig virginiai és New Jersey-i kormányzói és törvényhozói választást tartanak, de Louisiana egy képviselői helyéért és több nagyváros polgármesteri székéért is indul a versengés (pl. Atlanta, Boston, Detroit, Miami, New York, New Orleans, Seattle).
Peruban általános választásokat tartanak április 11-én, tehát az elnökre és a törvényhozó kongresszusra is szavazhatnak a polgárok. Peru azért nem a világ legstabilabb országa (és a koronavírus is sújtja, már 36 500 halottat követelt), így várhatók izgalmak, főleg hogy a volt válogatott focista, a mindössze 34 éves George Forsyth tűnik a felmérések szerint befutónak. Szintén elnököt és törvényhozást választ jövőre, nem lenne meglepő, ha – a bolsevik szovjet vezér után elnevezett – Lenín Moreno elnök elindulna az újraválasztásért február 7-én, részben a populizmus ellen harcolva.
További amerikai szavazások 2021-ben: Trinidad és Tobagó-i alsóházi választás, salvadori parlamenti választás, paraguayi, belize-i, antiguai és barbudai, St. Kitts és Nevis-i helyhatósági választás, hondurasi parlamenti és helyi választás, chilei helyi választás, nicaraguai, curacaói, kajmán-szigeteki, St. Lucia-i, arubai, falklandi általános választás, Kanada – yukoni általános választás, haiti parlamenti és elnökválasztás.
AFRIKA
Magyar szempontból szintén periferiálisak szoktak lenni az afrikai választások. Amik kiemelkednek jövőre, azok az etiópiai és a marokkói általános választások, valamint a líbiai alkotmányozó népszavazás. Etiópiában tehát pont a járvány miatt jövőre halasztott választás szült erőszakot, itt a fonák módon Nobel-békedíjas Abij Ahmed kísérli meg pártjával a parlamenti választás megnyerését (regionális és helyi választások is lesznek). Marokkóban Szádeddin Otmáni miniszterelnök és az Igazság és Fejlődés Pártja van 2011 óta hatalmon, most kiderül, a tízéves jubileum lesz-e ennek a végállomása. Líbiában a bizonytalan biztonsági helyzet miatt rengeteg a kérdőjel, jövőre már nagyon kéne népszavazást tartani egy új alkotmányról, parlamentről és elnökről is. Érdekesség, hogy az utóbbi pozícióra ácsingózik Moammer Kadhafi megbuktatott diktátor (nemzetközi körözés alatt álló) fia, Szaif el-Iszlám is.
További afrikai szavazások 2021-ben: zöld-foki szigeteki, csádi parlamenti és elnökválasztás, gambiai, kongói, São Tomé és princípe-i elnökválasztás, zambiai általános választás, dél-afrikai helyi választás, szomáliföldi parlamenti és helyi választás.
Álljanak e cikk végén még az óceániai szavazások 2021-ben: nyugat-ausztráliai állami választás, szamoai általános választás.
