Varsó teljes egészében kiáll az uniós források kifizetésének feltételrendszerére vonatkozó lengyel-magyar álláspont mellett – hangsúlyozta pénteken Piotr Müller lengyel kormányszóvivő az MTI tudósítása szerint.
Tegnap még olyan hírek jelentek meg, amely szerint kihátrálnak a korábban belengetett költségvetési vétó mögül a lengyelek. Egyelőre azonban nem látszik teljesen tisztán, hogy a lengyelek mégis engednének-e a vétó ügyben, és ha igen, akkor miben.
A mostani lengyel kormányszóvivői nyilatkozhat azt jelezheti, hogy ez mintha nem állna szándékukban.
Lengyelország teljességgel kitart az uniós források lehívását érintő feltételrendszerről szóló álláspontja mellett
– olvasható Müller Twitter-bejegyzésében.
Varsó “csak az uniós alapszerződésekkel és az Európai Tanács (júliusi) záró következtetéseivel összhangban lévő előírásokat hagyhat jóvá” – írta a szóvivő, hozzátéve: mindez “világosan következik” az ügyben múlt héten Budapesten elfogadott, és hétfőn Varsóban megerősített lengyel-magyar állásfoglalásból is.
Félreértés? Belső harc?
A Müller által említett állásfoglalásban a lengyel és a magyar miniszterelnök kilátásba helyezték: szükség esetén készek megvétózni a költségvetési csomagot.
Csütörtök este, brüsszeli látogatása alkalmából a legkisebb lengyel kormánykoalíciós párt elnöke, Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes, fejlesztésügyi miniszter kijelentette: a költségvetés ügyében szerinte a kompromisszum akkor lehetséges, ha az EU vezetői elfogadnak egy kötelező erejű nyilatkozatot a költségvetési feltételrendszer magyarázatáról. Aláhúzta: Lengyelország meg akar bizonyosodni arról, hogy a feltételrendszer kizárólag az uniós alapok átlátható és tisztességes felhasználását érinti majd.
Gowin nyilatkozatát egyes hírügynökségek úgy értelmezték, hogy Lengyelország kész elállni az uniós költségvetéssel kapcsolatban kilátásba helyezett vétójától, ha az unió vezetői jóváhagyják az említett magyarázó nyilatkozatot.
Szintén csütörtök este Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy nyilatkozott: az uniós kifizetésekhez kapcsolt jogállamisági feltételre vonatkozó közös lengyel-magyar álláspontnak határozottan kell hangot adni, nemcsak a hazai, hanem elsősorban a nemzetközi, uniós színtéren.
A költségvetési csomag témája legközelebb az uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján kerülhet napirendre.
Weber szerint kedvező jelek érkeznek Lengyelországból
Kedvező jelek érkeznek Lengyelországból az Európai Unió költségvetése és a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap ügyében – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője pénteken a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak.
A német politikus kiemelte, hogy nem lehet “ideológiai és taktikai okokból egész Európát túszul ejteni”. A Lengyelországból érkezett “pozitív jelzések” okot adnak a reményre, hogy ez nem is történik meg, és így sikerül elfogadni a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetést(MFF) és a NextGenerationEU (NGEU) nevű helyreállítási alapot a december 10-én kezdődő EU-csúcson.
Azzal kapcsolatban, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap pénteki beszámolója szerint az Európai Bizottság megkezdte a felkészülést arra az esetre, hogy Magyarország és Lengyelország nélkül kell létrehozni az NGEU-t, Manfred Weber hangsúlyozta: “mindenkinek tudnia kell”, hogy a megerősített együttműködés nevű eljárás révén nincs akadálya annak, hogy ne 27, hanem csak 25 tagország hozza létre az alapot.
A FAZ arról írt, hogy a bizottság a járvány miatti gazdasági válság okozta munkanélküliség csökkentését szolgáló támogatási alap (SURE) finanszírozási modelljére építve szerezne forrást a 750 milliárd eurós NGEU-hoz. A SURE programban a bizottság kötvényeket bocsát ki, amelyekre a tagállamok önkéntes alapon vállalnak garanciát.
A magyar és a lengyel kormány november 16-án jelezte, hogy a jogállamisági mechanizmus miatt nem lát lehetőséget az MFF és az NGEU alap elfogadására. Azonban Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes egy csütörtöki nyilatkozatában kifejtette, hogy Lengyelország mégis kész elállni a kilátásba helyezett vétótól, ha az unió vezetői jóváhagynak egy magyarázó nyilatkozatot az uniós pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatról. Orbán Viktor magyar kormányfő péntek reggel azonban jelezte: ő ragaszkodik továbbra is a vétóhoz.
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Karmelita kolostor folyosóján 2020. november 26-án. Tárgyalásuk napirendjén az EU költségvetésének ügye szerepelt, ami ellen Magyarország és Lengyelország is vétót emelt amiatt, hogy az uniós pénzek felhasználását Brüsszel politikai feltételekhez akarja kötni. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
