MTI / Szigetváry Zsolt
Belföld

Orbán a vétóról: Magyarország nem enged, ragaszkodik az álláspontjához

Orbán Viktor a csütörtök esti fejlemények kommentálásával kezdte a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjúját. Mint ismert, csütörtök este kiderült: Lengyelország kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap ügyében, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság, és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson.

Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság illetékeseivel folytatott brüsszeli megbeszélése után arról beszélt, „belátják, hogy a költségvetési vétó a szándékaikkal ellentétesen mind Lengyelországnak, mind az EU többi országának anyagilag is kárt okozna, és ezt nem szeretnék.” A vétó lényege az, hogy Magyarország és Lengyelország addig nem mond igent az uniós költségvetés és a 750 milliárd eurós mentőcsomag elfogadására, amíg annak része egy olyan mechanizmus is, amivel a jogállami alapelveket megsértő országok pénzügyi támogatásait fel lehetne függeszteni.

Kapcsolódó

A lengyelek feladhatják a vétójukat
A miniszterelnök-helyettes azt mondta, belátják, hogy a költségvetési vétó a szándékaikkal ellentétesen mind Lengyelországnak, mind az EU többi országának anyagilag is kárt okozna és ezt nem szeretnék.

Orbán azt mondta a lengyelek fordulatáról: „Az EU-nak most kell elkészítenie a következő hét évre szóló költségvetését, és most kell megsegíteni a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került országokat.” Ehhez szeretnék hozzátenni a jogállamisági kritériumot, de „a németeknek mi azt javasoltuk, hogy a kettőt ne tárgyaljuk együtt. Erről állapodtunk meg Lengyelországgal. Nekünk ez a megoldás továbbra is, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a két dolgot külön kell tárgyalni.” Orbán leszögezte, nem ad hitel másnak, „én csak egy dologban hiszek, jogi garanciákban”,

politikai kérdéseket nem lehet összekötni gazdasági kérdésekkel.

Ezenkívül hangsúlyozta: az a megoldás, amit a lengyel miniszterelnök-helyettes jelentett be, Magyarországnak „nem fog menni”.

A közös hitelfelvételről azt mondta a miniszterelnök: Magyarország szíve szerint nem venne fel közös hitelt Görögországgal, vagy Spanyolországgal. „Mi szívességet teszünk, hogy részt veszünk ebben. Ez nem érdeke Magyarországnak. Ez szolidaritási gesztus.”

Arra kérdésre, hogy kapott-e Magyarország olyan ajánlatot, ami Lengyelországot módosításra késztethette, Orbán nemigen válaszolt. Azt mondta: mindenki ismételgeti a magáét. Szerinte, akik össze akarják kötni a pénzügyeket és a jogállamisági kérdéseket, „azok miatt nem lesz pénz. (…) Minden maradjon úgy, ahogy volt.”

Az interjú alatt csak Nagy Katalin riporter ejtette ki Szájer József nevét, akivel kapcsolatban arról érdeklődött Orbánnál, hogy Szájer ügye, vagy épp a Deutsch Tamás ellen indított néppárti kizárási kezdeményezés nem egy nyomásgyakorlás része-e, de erre a kormányfő csak azt mondta: ilyen összefüggés egyelőre nem lát, igaz, neki is van fantáziája azzal kapcsolatban, hogy a történések részei lehetnek-e a nyomásgyakorlásnak.

A kormányfő ugyanakkor ismét hosszan beszélt Soros Györgyről. Szerinte a jogállamisági ügy továbbra is arról szól, hogy kényszeríteni lehessen Magyarországot a bevándorlás elfogadására. A milliárdos terve ugyanis az, hogy Európába „be kell hozni 34 millió embert”, akiknek lakást és szociális ellátást kell biztosítani, „aztán meg kell adni a szavazati jogot”. Orbán feltette a költői kérdést, hogy ezek az emberek vajon „kire fognak szavazni?” Nyilvánvalóvá tette, hogy szerinte a baloldali kormányokra, amelyek segítik azt a folyamatot, hogy a migránsok száma növekedjen, miközben „a nem migráns őslakosoké csökken. Ennek ellenállunk.” A választóktól azt kérte, hogy ne engedjék, hogy Magyarországot átalakítsák.

Arra a hírre is reagált Orbán, hogy Angliában hamarosan elkezdődhet a tömeges koronavírus elleni oltás. „Kaptunk egy nagy pofont” – értékelt a kormányfő. Szerinte nem Magyarország kapta, hanem Brüsszel, mert ez is bizonyítja, hogy az Európai Unióból való kilépés után sem omlott össze az Egyesült Királyság, és megőrizte a cselekvőképességét.

Kiléptek, és máris oltanak, mi meg még itt rendelgetünk.

Kijelentette: hétfőn születik meg a döntés, hogy milyen korlátozó intézkedések lesznek érvényben december 11-e után. Azt azért megjegyezte: az orvosok, tudósok mereven elleneznek minden nagyobb méretű enyhítést. A koronavírus elleni oltásból először az egészségügyi dolgozók majd a súlyos állapotúak kapnak, utána jön mindenki más.

A vasárnapi romániai választásokkal kapcsolatban végezetül azt mondta: „Határa az országoknak van, nem a nemzeteknek.” A romániai magyaroktól pedig azt kérte, hogy támogassák az RMDSZ listáját.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. december 7-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.