Az elsődleges információk szerint a kikötőben tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát okozta az elképesztő robbanást Bejrútban kedden este. A robbanóanyagot több mint hat éve tárolhatták egy raktárban. De mi ez pontosan, miért ilyen veszélyes és hol volt példa hasonlóra a múltban?
A BBC összeállítása szerint az ammónium-nitrát egy fehér színű, szilárd anyag, amit ipari mennyiségben állítanak elő. Leginkább műtrágyagyártáshoz használják, de a bányászatban robbantásokhoz is megfelel.
Gyakorlatilag az egész világon gyártják és relatíve olcsó is megvásárolni. A probléma viszont legtöbbször a tárolásával van. Önmagában ugyan nem veszélyes, de ha nagy mennyiségben egy helyben áll, az veszélyforrást jelent. A gond az, hogy lassan magába szívja a nedvességet és tömbökké formálódik, ezáltal ha tűz keletkezik, akkor a kémiai reakció még intenzívebb lesz.
Mivel erős robbanóhatása van, sok hadsereg használja robbanóanyagként is, de terrorcselekedetet is hajtottak már végre vele. 1995-ben az amerikai Oklahoma városában Timothy McVeigh két tonna ammónium-nitrátból készített bombát, amivel sikerült lerombolnia egy szövetségi épületet. Akkor 168-an haltak meg.
Hasonló balesetek is történtek már korábban. 1921-ben 4500 tonna ammónium-nitrát robbant fel egy gyárban a németországi Oppauban, a tragédia több mint 500 áldozatot követelt.
Az amerikai történelem legsúlyosabb ilyen katasztrófája 1947-ben történt a texasi Galveston Bay városában. Kétezer tonna ammónium-nitrát sült el egy kikötőben álló hajón, 581-en nem élték túl a robbanást.
A közelmúltban is volt rá példa, hogy az ammónium-nitrát tragédiát okozott. 2001-ben a franciaországi Toulouse-ban egy vegyi üzem robbant fel, 31-en elhunytak és több mint kétezren megsebesültek. 2015-ben pedig a kínai Tiencsinben robbant fel az ammónium-nitrát más vegyi anyagokkal együtt, 173 ember halálát okozva.
Kiemelt kép: STR / AFP
