Nagyvilág

„A húgom a tengerben is hallotta a robbanást, a szüleim háza 20 kilométerre is remegett”

Ablakok törtek be, házak mozogtak, sokan a tengerbe veszhettek; összeesküvés-elméletek arról, hogy a Hezbollah fegyvertartalékai robbantak-e, vagy Izrael keze van-e merényletben. Elemzőket kérdeztünk a libanoni helyzetről a bejrúti robbantás után.
Korábban a témában:

Először mindenki arra gondolt, hogy földrengés történt. Ez másodpercekig tartott. Addig, amíg meg nem hallották a robbanás hangját. Akkor a helyiek elkezdtek teóriákat gyártani, hogy a Hezbollahnak robbant fel a fegyvertartaléka vagy Izrael bombázta le azt

– mondta a 24.hu megkeresésére Dahrouge Elias, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének doktorjelöltje és előadója a kedd esti bejrúti tragédiával kapcsolatban.

A libanoni-magyar származású férfi, akinek Libanon a kutatási területe, az incidenst követően szinte azonnal felvette a kapcsolatot a Bejrútban élő családtagjaival, barátaival és ismerőseivel, akik kivétel nélkül áldatlan állapotokról számoltak be.

Mint fogalmazott, a kikötő, ahol az elképesztő erejű robbanás történt, nagyon közel van két zsúfolt kerülethez, amelyek tele vannak tradicionális épületekkel, felhőkarcolókkal, éttermekkel és bárokkal. Nem puccos vendéglátóhelyek ezek, sokkal inkább populárisak, mint a magyar fővárosban a bulinegyed vendéglátóhelyei.

A rengést az általa hallott beszámolók szerint a kikötőtől jóval távolabb is lehetett érezni.

Az egyik barátom két kilométerre él onnan, de az összes ablaka betört az otthonában, mi több, egy belső fal is összeomlott az ingatlanban. Az egyik húgom épp akkor búvárkodott a tengerben, és a víz alatt is hallotta a robbanást. Amikor kiemelte a fejét, már csak egy hatalmas rózsaszín felhőt látott a parton. A szüleim Bejrúttól 20 kilométerre élnek az agglomerációban, a tengerszerint feletti 800 méteres magasságban, egy völgyben, ahonnan rá se látni a városra, de még az ő házuk is erőteljesen mozgott

– magyarázta.

Elmesélte azt is, ismerősei épp egy kis kocsmában beszélgettek, amikor az egész épület omladozni kezdett, az álmennyezet rájuk szakadt, de kisebb karcolásokkal megúszták az esetet. Nem volt ugyanakkor mindenki ilyen szerencsés. Jelenleg több mint száz áldozatról lehet tudni, de rengeteg embert tartanak nyilván eltűntként. Dahrouge Elias szerint ez a szám tovább emelkedik majd, sokakat a tengerben érhetett a halál.

Fotó: Marwan Tahtah/Getty Images

A férfi a helyszínről úgy értesült, körülbelül 250-300 ezer embernek vált egyetlen pillanat alatt használhatatlanná a lakása, az első becslések szerint 3-5 milliárd dollárt emészthet majd fel a károk helyreállítása.

Ködszurkálás szándékosságot keresni

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója lapunknak arról beszélt, egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy szándékos támadás történt volna Bejrútban. Sajtóértesülések szerint a 2750 tonna ammónium-nitrát több mint hat éve volt a kikötőben, miután lefoglalták a hatóságok egy moldáv zászló alatt közlekedő hajó rakományaként, és azóta egész egyszerűen nem kezdtek vele semmit.

Ez furcsának tűnhet, ugyanakkor az elmúlt öt-tíz évben teljesen látható volt, ahogy a libanoni állam folyamatosan gyengül, a kormányzat pedig nem tudja ellátni a mindennapi feladatait. Ennek okai a hagyományos társadalmi megosztottság az ország szunnita, síita és keresztény közösségei között, a közösségeken belüli politikai harcok, az ebből adódó patthelyzetek, a gazdasági kihívások, valamint a szíriai polgárháború hatásai. Mindezek miatt robbant ki például 2015-ben az úgynevezett szemétválság, amikor a libanoni állam nem tudta a lakossági szemét elszállítását megszervezni. Úgy néz ki, hogy a tegnapi tragikus baleset ebbe a sorba illeszkedik bele

– értékelt a szakértő.

Megjegyezte, mindezek ellenére a társadalom és a különböző megfigyelők is hajlamosak összeesküvéseket, szándékosságot keresni az ügyben. A közösségi médiában már a robbantás után sokan Izraelt, a Hezbollahot vagy éppen Iránt tartották felelősnek a történtekért, tette hozzá.

Való igaz, hogy az ország tradicionálisan színtere a regionális nagyhatalmi vetélkedésnek, és adott esetben mindegyiküknél bele lehetne magyarázni, hogy miért lehetett volna érdeke egy ilyen robbantás, de egyelőre ez még csak ködszurkálás. Az, hogy néhány politikus, például az amerikai elnök is beáll ebbe a sorba, annak több oka lehet: rendelkezhet olyan hírszerzési információkkal, amikkel mi nem; érzékelheti, hogy a szimpatizánsai nyitottabbak az ilyen értelmezésekre; vagy pedig maga is hihet benne, hogy egy ilyen mértékű baleset nem lehet véletlen

– sorolta Szalai Máté.

Arra a kérdésünkre, miért volt a sérültek között ilyen sok ENSZ-alkalmazott, és miért sérült meg ennyi nagykövetségeken dolgozó ember, a kutató úgy felelt, a bejrúti kikötő, ahol a robbanás történt, központi helyet foglal el a városban.

A kikötőtől délkeletre lévő városrészek raktárakkal, kórházakkal van tele, de lakókörnyezetként is szolgál munkáscsaládok vagy bevándorlók számára is. A robbanás ezeket a kerületeket fokozottan érintette, ezért sérült meg számos diplomata, de a társadalom szélesebb rétegei is. Ráadásul tegnap este kötött ki a kikötőben az ENSZ libanoni missziójának (UNIFIL) egy hajója, így a világszervezetnek dolgozók is ki voltak téve a tragédiának

– mondta.

Libanon a robbanás előtt is romokban volt

Szerinte ha nem derül ki idegenkezűségre utaló jel, az hatalmas presztízsveszteséget jelent az alig fél éve felálló libanoni kormány számára. Ez eddig sem állt stabil lábakon: az előző kabinet a gazdasági problémák miatt tavaly felerősödő tüntetések miatt volt kénytelen lemondani, helyet adva a Hasszan Diab által vezetett, szakértőinek mondott kormánynak, amely azonban nem tudott érdemi reformokat végrehajtani.

Szalai Máté elmondta, a tüntetések az elmúlt fél évben az új koronavírus megjelenése és annak viszonylag hatékony kormányzati kezelése ellenére folytatódtak. A robbanás előtt közvetlenül egyébként pont lemondott a libanoni külügyminiszter a kormány inkompetenciájára hivatkozva.

A társadalom most sokkos állapotban van, de középtávon szerintem visszatérnek a tüntetések, és egyre szűkebb mozgástere lesz a kormánynak. Persze sok függ attól, hogy hogyan történik majd a felelősségre vonás, illetve hogy sikerül-e a kabinetnek megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal egy hitelcsomagról, amelyet már a lakosság is erősen vár.

Az elemző úgy véli, nemzetközi politikailag egyelőre érdemi következmény nem látható. Irántól kezdve Törökországon át Izraelig minden kormány segítséget ajánl fel Libanon számára, ami némileg felerősíti a koronavírus megjelenése óta erősödő hangokat, amelyek a szolidaritást hangsúlyozzák. Kérdéses persze, hogy ennek lesz-e gyakorlati következménye, zárta szavait.

Drónfelvétel készült a libanoni főváros felrobbant kikötőjéről
A bejrúti kikötő gyakorlatilag megsemmisült.

Kiemelt kép: Daniel Carde/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

De hova tűnt Bruno Mars?

Hová lett Bruno Mars? – tehetjük fel a kérdést, miután a 11-szeres Grammy-díjas énekes több mint négy éve nem jelentkezett új albummal, a készülő, új lemezéről pedig kevesebbet tudni, mint a Hold túlsó feléről.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.