Kezdenek eredményeket elérni a George Floyd halála miatt kitört példátlan méretű tüntetések. A már három hete zajló megmozdulások továbbra is hatalmas tömegeket vonzanak, és elkerülhetetlenné tették a politikusok számára, hogy foglalkozni kezdjenek a rendőrségi reformok kérdésével, miközben a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az amerikaiak a tüntetők mellett állnak, és erőteljesen támogatják a reformokat. Az országban egymás után szigorítják helyi szinten a rendőrségek működéséről szóló szabályokat, a kongresszusban már most törvényeket nyújtanak be, és még Donald Trump amerikai elnök is kénytelen foglalkozni az üggyel.
Változtatnak
New York rendőrfőkapitánya hétfőn bejelentette, hogy „földrengésszerű változásként” feloszlatják az illegálisan tartott fegyverek felkutatásával foglalkozó civil ruhás egységeket, amelyeket régóta kritizálnak túlságosan agresszív taktikáik miatt. A rendőrség adatai szerint a rendőri lövöldözések nagyjából felét civil ruhás rendőrök követik el, írta az AP amerikai hírügynökség, és a kérdéses bűnellenes egységek (anti-crime unit) ellen jelentősen több panasz érkezett, mint a rendőrség többi egységei ellen.
A lépést azután tették meg, hogy New York kormányzója több rendőrségi reformról szóló törvényt írt alá. Andrew Cuomo közlése szerint George Floyd halála, valamint az azt követő országos felháborodás hatására jött el az idő arra, hogy teljesen átgondolják és alapjaiban változtassák meg a rendőrség szerepét, miután az emberek egyértelműen jelezték, hogy „nem akarunk ilyen rendőrséget”.
Az előző hét pénteken és hétfőn aláírt új jogszabályok egyebek mellett megtiltják a rendőröknek a fojtófogás alkalmazását, megszüntetik annak lehetőségét, hogy titokban lehessen tartani a rendőrök elleni fegyelmi eljárásokat, valamint kötelezik a rendőröket, hogy hat órán belül jelentsék, ha elsütik a fegyvereiket.
Emellett jelenteniük kell minden letartóztatás közben történt halálesetet a rendőrségeket felügyelő állami szervnek, és a törvények jelentősen növelik a rendőrségek adatszolgáltatási kötelezettségeit, hogy rendes statisztikák alapján lehessen megállapítani, kik ellen indítanak eljárást, és miért. Az önkormányzatokat pedig rendőrségi reformok végrehajtására kötelezték, amit ha nem tesznek meg, elveszítik a nekik járó állami támogatást.
A rendfenntartó erőkre vonatkozó új törvények már évek óta el akarták fogadni, de a reformjavaslatok eddig elbuktak a nagy politikai hatalommal rendelkező rendőri szakszervezetek ellenállásán. A Floyd halála utáni óriási közfelháborodás ezt megváltoztatta. Ahogy Cuomo az NPR rádiónak adott interjújában kijelentette:
Korábban is volt már felháborodás, de soha nem ilyen. Most jött el a pillanat, hogy valódi változást érjünk el.
Reformhangulat az egész országban
Hasonló rendőrségi reformokat terveznek vagy vezettek be állami és önkormányzati szinten szerte az Egyesült Államokban. A lépések között van a rendőri intézkedések közben alkalmazható erőszak visszaszorítása, mint például a fojtófogás tilalma, a rendőrségek „demilitarizálása”, és annak elérése, hogy a rendőrök ne rögtön lőjenek, hanem próbálják meg békés eszközökkel megoldani a feszület helyzeteket. Arra is köteleznék a rendőröket, hogy lépjenek közbe, ha egyik társuk túlzó erőszakot alkalmaz.
Emellett megkönnyítenék, hogy polgári pert lehessen indítani a túlzott erőszakot alkalmazó rendőrök ellen, és megakadályoznák, hogy a fegyelmi eljárás miatt elbocsájtott erőszakos rendőröket más rendőrkapitányságok alkalmazhassák. Egyes helyeken az állami ügyészség hatáskörébe vonnák az önkormányzati rendőrségek elleni eljárásokat, és a szabálysértő rendőrök elleni vádemeléseket.
Megszüntetnék a rendőrség pénzelését
A „Defund Police”, azaz a rendőrségnek juttatott költségvetési támogatások elhagyásának jelszava alatt csoportosuló szervezetek túl enyhének és hatástalannak látják a mostani tüntetések hatására bevezetett, vagy tervezett pragmatikus reformokat, és a rendőrségi szervezetek teljes átszervezését követelik. Érveik szerint Minneapolisban már az elmúlt években is bevezettek több most terjedő reformintézkedést, és az mégsem akadályozta meg Floyd halálát, ahogy New Yorkban sem volt hatása a rendőrök továbbképzésének a rendőri brutalitásra.
A rendőrségi költségvetésből felszabaduló pénzt bűnmegelőző programokra költenék, közegészségügyi szolgáltatásokra, fiatalokat segítő programokra és a szegény közösségek gazdasági felzárkóztatására, amik csökkentik a bűnözést. Rendőrök helyett szociális munkások alkalmaznának, akik erőszak alkalmazása nélkül tudnának olyan problémákat megoldani, amikhez jelenleg fegyveres rendőröket vezényelnek ki. Ilyen feladat például a mentális problémáktól szenvedő emberek lenyugtatása, vagy a hajléktalanok ellenőrzése.
Az Egyesült Államokban évente százmilliárd dollárt költenek rendfenntartásra, és szinte alig lehet tudni, hogy ez az összeg pontosan mire is megy el. New York város rendőrsége hatmilliárd dollárból (1800 milliárd forint) gazdálkodik, ami több, mint amit a hajléktalanok megsegítésére, lakhatási fejlesztésekre, fiatalokat segítő programokra, egészségügyre, kórházakra és parkokra költ a város, Los Angeles pedig 1,8 milliárd dollárt fordít a rendőrségre.
New York polgármestere előző héten jelentette be, hogy készen áll csökkenteni a város rendőrségének költségvetését, és a megtakarított pénzt szociális szolgáltatásokra költenék. Az önkormányzat vezetése pár nappal később közölte, hogy egymilliárd dollárt vennének el a rendőrségre szánt pénzből. Los Angeles polgármestere szintén engedett, és közölte, hogy az eddigi tervekkel ellentétben mégsem fogják emelni a rendőrség költségvetését, inkább 150 millió dollárral csökkentik, miközben 250 millió dollárral segítik a jellemzően kisebbségek lakta kerületeket. Tucatnyi városban fontolgatják még hasonló lépések megtételét.
A legradikálisabb lépést Minneapolis város tette meg, ahol a tüntetések hatására az önkormányzat a városi rendőrség feloszlatásáról és teljes újraszervezéséről döntött. Azt még nem lehet tudni, hogy ez pontosan hogyan is fog megvalósulni. Az amerikai városok most a New Jersey államban található Camdenre néznek, ahol főleg pénzügyi okokból oszlatták fel a város rendőrségét, teljesen lecserélve egy új, megyei irányítás alatt álló szervezetre, amit most a rendőrségi reform működőképes példájaként szoktak emlegetni.
Már Trump és a republikánusok is reformokról beszélnek
A rendőrségi költségvetések csökkentését hevesen elutasító republikánusok szerdán hozzák nyilvánosságra szenátusi törvénytervezetüket, amiben a várakozások szerint szerepelni fog a fojtófogás korlátozása, több pénz a rendőrségi testkamerák használatára – illetve pénzmegvonás, ha nem használják azokat –, adatszolgáltatási kötelezettség a letartóztatásban történt halálesetekről és súlyos sérülésekről. Emellett jobb kiképzést javasolnak, hogy a veszélyes helyzeteket békésen tudják megoldani a rendőrök, valamint több fekete rendőr és mentális szakember alkalmazását.
A képviselőházban többségben lévő demokraták már elkészítették törvényjavaslatukat, amit várhatóan még ebben a hónapban el is fogadhatnak. A demokrata javaslat messzebb megy, mint amit a republikánusok szeretnének. A fojtófogás tilalma mellett etnikai oktatást írnak elő a rendőrök számára, szigorítanák, hogy mikor használhatnak erőszakot, megtiltanák a kopogás nélküli házkutatásokat drogos ügyekben, és korlátoznák a katonai eszközök eladását a rendőrségek számára. Emellett egy nemzeti adatbázis létrehozását javasolják, ahol etnikumi hovatartozás, nem, vallás és életkor alapján gyűjtenék az eseteket, amikor a rendőrök erőszakot alkalmaztak.
Jogvédők régóta küzdenek a gyakorlat ellen, de a szenátusi republikánusok már most jelezték, hogy annak megváltoztatása teljesen elfogadhatatlan számukra.
Közben már Trump sem tudta elkerülni, hogy reformokat javasoljon. Az elnök, aki attól tart, hogy elveszítheti a rendőrök támogatását, kedden ír alá egy rendeletet, amiben óvatos reformokat vezet majd be, de annak pontos szövegét még nem lehet tudni.
Kiemelt kép: Timothy A. Clary /AFP
