És akkor? Sajnálom, de mit kellene tennem? A középső nevem ugyan Messiás, de nem vagyok képes csodákra. Szolidaritásunkat fejezzük ki azoknak, akik elvesztették szeretteiket. De ilyen az élet, holnap én következhetek.
Ez volt Jair Bolsonaro brazil elnök válasza április 28-i sajtótájékoztatóján, amikor egy újságíró arról kérdezte, mit gondol a koronavírus-járvány robbanásszerű terjedéséről.
Nem ez volt az első és utolsó eset sem, amikor a politikus nyilvánosság előtt nem vett tudomást a fertőzés veszélyeiről. Pedig illett volna: Brazíliában vasárnapig 233 142 esetet diagnosztizáltak, ez a szám pedig már magasabb, mint a koronavírus európai gócpontjának számító Olaszországban. A betegségben 16 ezer ember halt már meg, a hatodik legtöbb a világon.
És a járványkezelést pont az az ember akadályozza a leginkább, akinek élen kellene járnia benne: az elnök.
A brazilok nem kapnak el semmit
A dél-amerikai országban február 26-án azonosították az első esetet, Bolsonaro pedig azóta folyamatosan és következetesen hisztériakeltésnek nevezi a járványt. Szerinte a koronavírus csak egy kisebb influenza.
A trópusi Trumpnak is becézett elnök márciusban még arról beszélt, kizártnak tartja, hogy az Egyesült Államokhoz hasonló krízis alakuljon ki hazájában, ahol akkoriban még csak alig több mint ezer áldozatot szedett a fertőzés. Ezt sikerült egy egészen sajátos eszmefuttatással magyaráznia:
Vizsgáljuk meg, milyenek a brazilok. Soha nem kapnak el semmit. Vannak férfiak, akik beugranak a szennyvízbe, merülnek egyet, aztán kijönnek. És semmi nem történik velük.
Április végére pedig már arra a megállapításra jutott, hogy visszatekintve teljesen haszontalanok voltak a járványgörbe ellaposítása érdekében bevezetett kijárási korlátozások, amiket a kormányzók saját hatáskörben rendeltek el. Bolsonaro egyébként maga is megjelent több tüntetésen, amin azt követelték az emberek, hogy indítsák újra az életet az országban Legutóbb épp vasárnap tette tiszteletét egy demonstráción, a Twitteren pedig azt írta,
munkanélküliség, éhség és szenvedés lesz a jövője mindazoknak, akik támogatják a teljes elzártság zsarnok rendszerét.
Az elnök felelőtlen gondolkodása miatt egy hónap alatt két egészségügyi minisztere, valamint az igazságügyi minisztere is lemondott, de érzékelhetően ez sem zökkentette ki őt.
Bolsonaro még mindig azt ismételgeti, hogy a 40 évnél fiatalabbak körében kevésbé halálos a koronavírus, ezért a brazilok 90 százaléka még azt se venné észre, ha megfertőződik.
Annak, hogy az elnök így gondolkozik, egyetlen oka van: a gazdaságot helyezi előtérbe az emberéletekkel szemben. Brazília ugyanis szerinte nem engedheti meg, hogy tovább nőjön a munkanélküliségi ráta és az elszegényedők száma.
A populista politikustól ez teljesen szokatlan és új irány, mert eddig a legkevésbé sem érdekelték őt a szegények. Kritikusai szerint a kialakult helyzetet egyfajta politikai játszmának fogja fel, csak szavazókat gyűjt és már a következő választásokat készíti elő vele. Az, hogy a fiatalok nem kaphatják el a betegséget, nem igaz, ráadásul sok esetben súlyos tüneteket is produkálhatnak. Bolsonaro pedig hiába számít arra, hogy kialakul a nyájimmunitás, a WHO szerint nincs bizonyíték rá, hogy egy ember ne kaphatná el kétszer a fertőzést.
A koronavírusnál nagyobb veszély az éhhalál
Nehéz elhinni, hogy valaki orosz rulettnek akarja kitenni a lakosságot. A közöny a halállal szemben nem járható út.
Erről beszélt vasárnap Bruno Covas, Sao Paulo polgármestere.
Miközben Bolsonaro minden áron az élet újraindítását szorgalmazza, Brazília legnagyobb városában az összeomlás szélére kerültek a kórházak, mert egyszerűen már nem tudják ellátni a betegeket. Az országban még el sem érte csúcsát a járvány, de Covas figyelmeztetett, ha a lakosok nem tartják be a távolságtartási óvintézkedéseket, akkor az egészségügyi ellátórendszer le fog állni, az intenzív osztályokon ugyanis már most 90 százalékos a telítettség.
Ma Brazília azon kevés ország közé tartozik, ahol a fertőzöttek száma napról napra továbbra is dinamikusan emelkedik. A 12 milliós lakosú Sao Paulo pedig lassan ugyanazt éli át, mint az elmúlt hetekben Madrid, New York vagy az olaszországi Lombardia régiója.
A városban közel 40 ezer esetet diagnosztizáltak, és a halálos áldozatok jelentős része is innen származik. Bár Sao Paulo vezetése karanténintézkedéseket vezetett be március közepén, mostanra csak a lakosok 50 százaléka tartja be azokat, ami az esetszámok növekedésével jár.
A település központjában a bárok zárva tartanak, az éttermek csak elvitelre szolgálnak ki, de a külső negyedekben élők egyszerűen nem tehetik meg, hogy otthon maradjanak, mert nincs tartalékuk és hamar éhen halnának.
Nem véletlen az sem, hogy a külvárosban halnak meg a legtöbben, hiszen a favelákban egyébként is meglehetősen nehéz távolságot tartani egymástól. Sok lakásban több generáció él együtt, nagyon kevés a park, ahová ki lehetne mozdulni. Ami pedig az egészségügyet illeti, a környéken klinikák ugyan működnek, de nagyobb kórház egy sem.
Elmondásuk szerint a járvány számukra azért is különösen fájó, mert a vírust jobb körülmények közt élő, gazdag turisták hurcolták be az országba, és most ők azok, akik megisszák ennek a levét.
A járvány ugyanakkor nem kizárólag Sao Paulóra korlátozódik, Rio de Janeiróban hasonlóan kritikus a helyzet, és a város ott is a kórházak túlterheltségére készül.
A fertőzés terjedését most már nagyon nehéz lesz lelassítani, ahhoz jóval hamarabb kellett volna lépni. De ha Bolsonaro még ennél is tovább enyhítene, annak drámai következményei lehetnek.
Kiemelt kép: MTI /EPA-EFE /Raphael Alves
