Nagyvilág

Nyakunkon az elnökválasztás, mit tegyen a YouTube a konteókkal?

Idén ősszel elnököt választanak az Egyesült Államokban, és a 2016-os eseményeket felidézve a közösségi oldalaknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy még véletlenül se adjanak teret annak a feltételezésnek, hogy esetleg rajtuk múlt a végeredmény. Bár az összeesküvés-elméletek főleg a Facebookon osztódnak gomba módra, a YouTube sem korlátozza teljesen a konteók terjedését.

A YouTube-nak havonta kétmilliárd aktív felhasználója van, ami bőven elég ahhoz, hogy bárki egyetlen pillanat alatt népszerű legyen rajta. Ez amennyire jól hangzik, legalább annyi árnyoldala is van. Nemcsak annak könnyű felülethez jutni, aki influenszerként megmutatná, milyen szépségápolási dolgokat használt fel az elmúlt egy hónapban, esetleg megmutatná, hogyan telt a nyaralása, de az is, aki fontosabb dolgokkal kapcsolatban edukálná a nézőit.

Amivel alapvetően nincs gond, kivéve, ha az illető konteókat gyárt, és mindenféle tényt mellőz a tézisei megalkotásakor.

Ezt ismerte fel a YouTube is, ezért egy éve célzottan visszavágja az ilyen videók elérését, viszont még bőven van min dolgoznia – derül ki egy friss tanulmányból, amit a Kaliforniai Egyetem publikált.

A pánikkeltő, dezinformáló videók terjedését két dolog segíti igazán: ekkora videómennyiségnél szinte lehetetlen, hogy a portál minden anyagot ellenőrizzen a tények szempontjából, illetve, ha valaki egyszer rákattint egy ilyen videóra, az algoritmus miatt a mellette ajánlott videók között nagy valószínűséggel lesz olyan, ami hasonló témában és hasonló „odafigyeléssel” készült. A gond ezzel az, hogy pillanatokat alatt, akár észrevétlenül is át lehet csúszni az igazságból a hazugságba, onnan pedig egyenes út vezet oda, hogy a már egyébként is nagyon népszerű összeesküvés-elméletek csak még nagyobb nyilvánosságot kapnak.

A YouTube-ot működtető Google 2019 januárjában hivatalos közleményben jelentette be, hogy intézkedéseket tesz a videók elérésének visszaszorításáért. Ennek köszönhetően a cég fél évvel később arról számolhatott be, hogy a vonatkozó videók megnézési ideje felével csökkent, decemberre pedig már hetven százalékkal esett vissza a tavaly januárihoz képest. Erről részletesen szintén a már említett tanulmány ír.

Így készült

Ha valaki megnéz a YouTube-on egy videót, eldöntheti, hogy miután végzett vele, az oldal betöltsön-e egy másikat. Ezt hívják automatikus lejátszásnak, ami kétféle forrásból dolgozik: a „neked ajánlott” és a simán „ajánlott” videók között az a különbség, hogy az előbbit a felhasználó előzményei és vélt érdeklődési köre alapján ajánlja, utóbbi viszont nem személyre szabott. Az egyetem csapata nem használt sütiket, amik segíthetnék az oldalnak beazonosítani a felhasználót, így ők a „neked ajánlott” kategóriát figyelmen kívül is hagyták.

YouTube-statisztika

Egy, a Hootsuite-on megjelent elemzés szerint az oldal forgalmának 15 százaléka az Egyesült Államokból érkezik, ahol a 15–25 éves korosztály négyötöde használja aktívan. Csak az Államokban idén a tervek szerint 5,5 milliárd dollár, azaz 1600 milliárd forint lesz a cég hirdetési bevétele – ez Magyarország éves költségvetésének egytizede.

A csatornák kiválasztásánál a 250 legtöbb feliratkozóval rendelkező angol nyelvű YouTube-csatornával kezdtek, vették azok legutolsó videóit, majd a következő 20-20 videót, amit utánuk ajánlott az oldal. Megnézték, hogy ezek a videók milyen csatornákhoz tartoznak, majd az előfordulás alapján rangsorolták őket. A leggyakrabban ajánlott csatorna bekerült a 250 meglévő mellé, az egészet pedig addig folytatták, amíg 12 ezer csatornáig nem duzzadt a lista. Ezután kiválogatták azt az 1103-at, ami híroldalakkal kapcsolatos, ehhez hozzáadtak 43 olyat, amelyek szerintük tartalomban hasonlítanak a megmaradt több mint ezerhez. Végül a törlések és egyéb technikai problémák miatt 1080 csatorna maradt, amit megfigyeltek.

Ezután megint újrakezdték: 2018 októberétől 2020 februárjáig minden nap megnézték, hogy ezeknek a csatornáknak az utolsó videójánál mi a következő húsz ajánlott videó, a tanulmány pedig végül az ezer legtöbbször ajánlott videót vizsgálta részletesen.

Fotó: YouTube

A vonatkozó Reddit-alfórumok és listák segítségével kiválogattak kétszáz olyan videót, amiben összeesküvés-elméletekről volt szó, illetve manuálisan kétszáz olyat, amelyek tényleg megbízható tényeket tartalmaztak. Ezután különböző módszerekkel (például a videóhoz automatikusan elkészült feliratot, vagy a YouTube szerint a videóhoz tartozó kétszáz leginkább releváns hozzászólást vizsgálva) pontozták a tizenöt hónap alatt vizsgált nyolcmillió videót: nullát kapott, aminél minimális volt a valószínűsége annak, hogy konteóról van szó, és egyet, aminél szinte biztos, hogy összeesküvés-elmélet szerepelt a videóban.

A kutatók szerint a videómegosztónak szemmel láthatóan sikerült visszaszorítania néhány klasszikus konteó terjedését, például a lapos föld kérdését feszegető tartalmakat, vagy az olyanokat, amelyek az amerikai kormány szerepét boncolgatják a 2001. szeptember 11-i terrortámadással kapcsolatban. A kutatás egyik vezetője, Hany Farid a témák szelektálásával kapcsolatban a YouTube egyértelmű felelősségét emlegeti, és úgy fogalmazott:

a videómegosztó már megmutatta, hogy képes hihetetlenül népszerű témák elérését drasztikusan csökkenteni, bizonyára a többivel is meg tudnák ezt tenni.

A tanulmányból kiderül: a legtöbb konspirációs ajánlás 2018 év végén volt (akkor majdnem minden tizedik ajánlott videó sorolódott ebbe a kategóriába), ez csökkent idén februárra nagyjából három százalék körüli arányra. A szerzők kitérnek arra, hogy a helyzet annyiban súlyosabb, hogy a személyre szóló ajánlások idővel buborékot képeznek a felhasználók köré, így számára az lesz hiteles és mérvadó, és nem is látja a másik oldalt.

Viszont pont emiatt érte bírálat a tanulmányt.

Arvind Narayanan, a Princetoni Egyetem tanára korábban is kritizált már ehhez hasonló vizsgálatokat, most a New York Timesnak azt mondta, épp a lényeg veszik el azáltal, hogy a felhasználók tartalomfogyasztási szokásai kikerülnek a képletből. A professzor úgy fogalmazott, számára sokkal érdekesebb kérdés, hogy az összeesküvés-elméletek ajánlásai milyen hatást gyakorolnak a felhasználókra, de erre érdemi választ nem kaphatunk úgy, ha nem támaszkodunk a YouTube adataira.

Vele ért egyet a YouTube szóvivője, Farshad Shadloo is, aki azt mondja, a kutatás nem tükrözi a felhasználók fogyasztási szokásait, de ennél is nagyobb baj szerinte, hogy a felmérésben vizsgált videókat teljesen szubjektív módon gyűjtötték össze, és ez nem mutatja meg azt, valójában melyek a legnépszerűbb tartalmak az oldalon. Tőle tudjuk azt is, hogy az utóbbi években legalább harmincszor változtattak az algoritmuson, ami többek között a videók elérését is generálja, a fejlesztések pedig jelenleg is zajlanak.

Mi jön ezután?

A kutatás konklúziója, hogy havi kétmilliárd aktív felhasználó mellett az ajánlási rendszert sokkal inkább meghatározza az információáramlás, mint azok a változtatások, melyeket a portál szakemberei végeznek el az algoritmuson. Ennek a jelentősége pedig folyamatosan nőni fog, ugyanis:

  • az egyre fiatalabb felhasználók már alapból hiteles információforrásként tekintenek a YouTube-ra,
  • a YouTube monopolhelyzetben van a videómegosztó piacon, senkihez nem szükséges igazodnia,
  • egyre többen már egyfajta fegyverként használják az oldalt, szándékosan arra játszva, hogy átverjék a naiv felhasználókat.

Ennek fényében Faridék szerint a valódi kérdés nem az, megengedheti-e a YouTube, hogy összeesküvés-elméletek lepjék el a platformot, hanem az, hogy ugyanolyan elbírálás alá kell-e esnie ezeknek a tartalmaknak, mint amikor hiteles információ terjesztéséről van szó.

A YouTube ráadásul lépéskényszerben van, hiszen ősszel elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ami a 2016-os események tükrében különösen nagy jelentőséggel bír. A mai napig bukkannak fel vádak, amelyek arról szólnak, hogy a közösségi médiában megjelenő dezinformációs hadjáratok döntően befolyásolhatták a legutóbbi választást. A bírálatok nagy része a Facebookot éri, de a YouTube felelőssége is folyamatosan előkerül, így hónapokkal a voksolás előtt mindkét vállalat kényszerpályán mozog: nem tűnhetnek fel újra rossz színben, így minden követ meg kell mozgatniuk annak érdekében, hogy minél kevésbé legyenek hatással a választások menetére.

Ha viszont ez azzal jár, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a konteókat, amelyek nem kapcsolódnak a választáshoz, megint csak részben oldják meg a problémát.

Kiemelt kép: Sergei Konkov /Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.