Nagyvilág

Tényleg eljött a brexit pillanata. De mi lesz most?

Három és fél évvel a kilépésről szóló népszavazás után az Egyesült Királyság január 31-én elhagyja az Európai Uniót. Látható jele ennek egyelőre alig lesz, de a feleknek az év végéig meg kell egyezniük a jövőbeni kapcsolatukról. Így tulajdonképpen nem zárul le, inkább új szakaszába lép a helyenként komédiába hajló, de mégis csak megvalósuló brexit.
Korábban a témában:

Egy átlagos nap Londonban, amikor elmaradt a brexit – írtuk riportunk címében tavaly március 29-én, amikor az eredeti, néhány nappal korábban elhalasztott határidő alapján a briteknek el kellett volna hagyniuk az Európai Uniót. Jártunk a főváros leginkább kilépéspárti körzetében is, hogy megkérdezzük az ott élőket, miért nem akarnak uniós állampolgárok maradni. Tíz hónap telt el azóta, és a 2016. júniusi népszavazáson a távozásra szavazó szűk többség akarata most (köszönhetően az elsöprő konzervatív győzelemmel végződő decemberi időközi választásnak) megvalósul – még ha egyelőre inkább jelképesen is.

A britek és az uniós állampolgárok élete a pénteki kilépéssel egyelőre nem változik, viszont belátható közelségbe került az a dátum – 2020 utolsó napja –, ameddig az Egyesült Királyságnak és az uniónak meg kell egyeznie egy szabadkereskedelmi megállapodásról, máskülönben 2021 első napján a britek egyszerűen kizuhannak az Európai Unióból.

Hosszúra nyúlt a brexit

Az Egyesült Királyság hivatalosan éjfélkor lép ki az Európai Unióból. Történelmi pillanat lesz: először távozik a közösségből egy teljes jogú tag, először alkalmazzák a Lisszaboni Szerződés kilépési mechanizmusát. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson a résztvevők 51,89 százaléka szavazott a kilépésre. A népszavazást kezdeményező konzervatív David Cameron az eredmény miatt lemondott, így a kilépési folyamatot utódja, Theresa May miniszterelnök indította el 2017. március 29-én. Alapesetben a procedúra kétéves, ám a brexit feltételrendszeréről szóló 585 oldalas megállapodást a londoni parlament háromszor is leszavazta.

A brit kormány ezek után több alkalommal is kezdeményezte az EU-nál a brexit elhalasztását. A folyamatos halasztgatás miatt a kormányzó Konzervatív Párt népszerűsége zuhanni kezdett, a 2019 májusában megtartott EP-választáson csak az ötödik helyen végzett, de May pár nappal korábban bejelentette lemondását. Utódja, a keményvonalas brexittábor kedvence, Boris Johnson a tavaly október végi határidőt előbb véglegesnek és meghosszabbíthatatlannak minősítette, aztán mégis halasztást kért, az unió 2020. január 31-ében jelölte meg az utolsó utáni határidőt. Tavaly decemberben a Johnson által kezdeményezett előrehozott választásokon a Konzervatív Párt (főként a Nigel Farage-féle Brexit Párthoz átpártoló szavazóinak visszanyerésével) fölényes győzelmet aratott, kényelmes többsége birtokában pedig a kormányfőnek már nem jelentett gondot az általa letárgyalt, a May-féle megállapodást kis mértékben átíró egyezség parlamenti elfogadtatása. Az 1973-ban csatlakozó Egyesült Királyság így 47 évet és egy hónapot töltött el az unióban.

A konzervatív kormány különböző rendezvényekkel, jelképes eseményekkel készült péntekre és szombatra, a felmérések szerint a brit választók nagy többsége azonban semmi különöset nem tervez a nagy szakítás alkalmából. Boris Johnson pénteken este televíziós beszédet intéz a brit néphez, másnap pedig forgalomba hoznak egy különlegesen tervezett, 50 penny értékű brexit-pénzérmét. Felirata ez lesz:  Béke, jólét és barátság minden nemzettel.

Fotó: MTI/EPA/Őfelsége Kincstára

A változások többsége szombaton reggel még nem lesz érzékelhető, legalább még 11 hónapig majdnem minden úgy folytatódik, mintha semmi sem történt volna. Megkezdődik a december 31-ig tervezett átmeneti időszak, ezalatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Egyesült Királyság és az unió között.

Milyen átmenetet képzeljünk el?

Az átmeneti időszak legfőbb feladata, hogy London és az EU kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Ez nem lesz egyszerű, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyenesen lehetetlennek nevezte, igaz, egyúttal jelezte, hogy az EU hajlandó az átmeneti időszak meghosszabbítására. A kilépési megállapodás ezt ugyan nem zárja ki, ám Boris Johnson nem erre készül, a győztes választás utáni programtervezetében úgy fogalmazott: szó sem lehet róla, sőt a kormány külön jogszabályban kívánja megtiltani magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.

Az átmeneti időszak végéig semmiféle változás nem lesz Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerében. Ez azt jelenti, hogy

az EU-állampolgárok pontosan ugyanolyan jogosultságokkal telepedhetnek le és vállalhatnak munkát az Egyesült Királyságban, és a jogi státuszuk sem változik, ha a brexit pillanatában már a szigetországban éltek.

Tennivalójuk azonban akad: a maradni kívánó, vagy oda költözni szándékozó uniós állampolgároknak meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz 2021. június 30-áig.

Akik az átmeneti időszak lejárta után telepednének le, azokra már az unión kívüli országokból érkezőkre érvényes bevándorlási szabályok vonatkoznak majd. Ezzel kapcsolatban von der Leyen máris jelezte, ha London egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván kötni az unióval, akkor le kell mondania arról, hogy a szigorú bevándorlási szabályokat alkalmazza az EU-állampolgárokra.

Márpedig ha az idén nem sikerül megkötni a szabadkereskedelmi megállapodást, de nem is hosszabbítják meg az átmeneti időszakot, annak ugyanolyan hatása lesz a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból. A University College London egyetem hatásvizsgálati jelentése például az MTI tudósítása szerint arra a következtetésre jutott, hogy

járművenként 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén is 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, így egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia a csatornán történő átkelésre.

Mivel nem kell szakítani?

Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában

– mondta Boris Johnson egy alsóházi felszólalásában. Ennek sok jele van: kimaradt a valutaunióból, nem tagja a schengeni övezetnek, és sokszor igyekezett útját állni kollektív uniós célkitűzéseknek. A brexit pillanatában így az Egyesült Királyságnak nem kell kilépnie számos uniós integrációs szervezetből, mivel soha nem is lépett be azokba.

A szigetországban nem cserélték le a fontot euróra, az egykori munkáspárti pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök, Gordon Brown nevéhez kötik. Brown még Tony Blair minisztereként az ezredfordulón dolgozta ki a valutauniós csatlakozás kritériumrendszerét, amely szerint, ha teljesül öt alapfeltétel, majd azt egy népszavazás is jóváhagyja, jöhet az euró. Utólagos értékelések szerint Brown úgy dolgozta ki a gazdasági-pénzügyi feltételrendszert, hogy Nagy-Britanniának esélye se legyen a font feladására.

Tony Blair és Gordon Brown. Fotó: Stefan Rosseau / AFP

A schengeni megállapodáshoz sem Nagy-Britannia, sem Írország nem csatlakozott, és e két ország távolmaradása összefügg egymással, mivel nincs közöttük határellenőrzés, és a brit repülőtereken a hatóságok ugyanúgy kezelik az íreket, mint a belföldi járatok utasait. Az észak-írországi határellenőrzés kérdése sokáig amúgy is a brexit fő akadálya volt. Az úgynevezett backstop, amely a hónapokig tartó viták középpontjában volt, ugyanis azt jelentette, hogy az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és a továbbra is EU-tag Írország között az átmeneti időszak után sem jön létre fizikai határ. Az unionisták viszont ellenezték, hogy Észak-Írországra Nagy-Britanniától eltérő vámszabályok vonatkozzanak, mert ez voltaképp Írország egyesítését jelentené szerintük.

Az ír határral kapcsolatban végül a Johnson által tető alá hozott egyezségben kompromisszumos megoldás született: Észak-Írország ugyanúgy ki fog szakadni a vámunióból, mint az Egyesült Királyság többi része, viszont a vámvizsgálatokat nem az ír-északír határon, hanem Észak-Írországban kijelölt beléptető pontokon (kikötőkben) végzik majd el. Így nem lesz szükség határőrizetre, miközben a szerződés a korábbinál több teret enged új, az unión kívüli országokkal kötött kereskedelmi egyezmények előtt.

Már nem rohamozzák Angliát a magyarok

Véget vetünk annak, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől, szakmai tapasztalataiktól függetlenül beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé

– így indokolta még Theresa May annak az új bevándorlási szabályozásnak a szükségességét, amelyet az átmeneti időszak lejártával terveznek bevezetni.

Boris Johnson egy másik érvet hangsúlyoz: „Jelenleg ellenőrizetlen bevándorlás zajlik egy több mint 500 millió lakosú térségből, ráadásul a szakképesítés nélküliek bevándorlása az elmúlt húsz évben a nagy-britanniai bérek emelkedését is akadályozta.” A jelenlegi kormányfő szerint a tervezett új szabályrendszer mindenkit egyformán kezel majd, függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett, és „az útlevél helyett az embert nézi”.

Nem hoz azonnal változást a brexit a londoni magyaroknak
Az év végéig ugyanúgy utazhatnak az Egyesült Királyságon belül, mint eddig.

Az Egyesült Királyságban a becslések szerint 3,2 millió külföldi uniós állampolgár él. A friss bevándorlási statisztikák szerint azonban egyre kevesebben tartják vonzónak az Egyesült Királyságot a letelepedésre és munkavállalásra. A statisztikai hivatal által tavaly év végén ismertetett becslés szerint a 2019 közepét megelőző tizenkét hónapban 48 ezer külföldi EU-állampolgár telepedett le a szigetországban,

2003 óta nem volt ilyen alacsony a bevándorlás mértéke.

A statisztikai hivatal által az unióba 2004-ben felvett nyolc tagállam, köztük Magyarország nagy-britanniai bevándorlási mérlege a vizsgált évben negatív, egész pontosan mínusz ötezer lett: ezekből az országokból 37 ezren érkeztek Nagy-Britanniába, viszont 42 ezren távoztak onnan.

Mi változik az Európai Parlamentben?

Azonnali hatása az Európai Parlamentben lesz a brexitnek: az EP 751 helyett 705 tagú lesz. A megüresedő helyek közül 27-et tizennégy, a népességük arányához viszonyítva kevesebb képviselővel rendelkező tagállam között osztanak el.

  • Franciaország és Spanyolország 5-5,
  • Olaszország és Hollandia 3-3,
  • Írország 2,
  • Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország, Észtország, Lengyelország és Románia 1-1

további képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Magyarországnak továbbra is 21 EP-képviselője lesz.

Egyik országban sem kell majd voksolást tartani az EP létszámának változása miatt, az újonnan érkező képviselőket már tavaly mindenhol megválasztották. A fennmaradó 46 parlamenti mandátumot az Európai Unióhoz később csatlakozó országok számára tartják fenn.

Fotó: Francisco Seco / AFP

A brit képviselők távozása hatással lesz az EP frakcióinak összetételére is. Mindössze

két frakció nyer további helyeket: az Európai Néppárt létszáma 182-ről 187 főre emelkedik, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia létszáma 73-ról 76-ra nő. Az összes többi frakció veszít a brit kilépéssel.

A függetlenek száma (53) pedig lényegében megfeleződik: az itt helyet foglaló, a kilépést szorgalmazó brit Brexit Párt távozásával 26-tal csökken a független képviselők létszáma. A kilépés élharcosának számító Nigel Farage utolsó beszéde végén (amelyben azt mondta, „Európát szeretjük, csak az Európai Uniót utáljuk”) képviselőtársai a brit zászlókat lengették – amit (a nemzeti jelképek használatát) nemrég egyébként megtiltottak az ülésteremben, miközben a brit Zöldek képviselőinek egyike sírva búcsúzott a parlamenttől, és másokhoz hasonlóan azt hangsúlyozta, reméli, hogy visszatérhet egyszer.

A brexit az Európai Tanácsban leggyakrabban alkalmazott szavazási mód, a minősített többségű történő voksolás esetén okoz majd érezhető változást. A minősített többséghez a tagállamok 55 százalékának – jelenleg 28 tagállamból 16-nak – a szavazata szükséges, a támogató tagállamoknak pedig az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük. A brit kilépést követően 15 tagállam is elegendő lesz egy ilyen döntés támogatásához. Az igen szavazatokhoz szükséges népességarányt mostantól befolyásolja majd, hogy

a brexittel az EU mintegy 512 milliós lakossága közel 65 millióval csökken.

Így Franciaországnak és Németországnak – a lakosságszám alapján – több lehetősége lesz a döntéshozatal blokkolására.

Kiemelt kép: Justin Tallis/ AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Két méterrel lejjebb süllyedt a Duna

Jelentősen csökkent a Duna hordalékmennyisége, a folyó rövidebb és keskenyebb lett, a medre lesüllyedt – a következmények ma már beavatkozást sürgetnek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.