Nagyvilág

A szomszédban olyan politikai kísérletbe kezdtek, ami az egész évtizedet meghatározhatja

Korábban a témában:

Sebastian Kurz hamarosan újra Európa legfiatalabb miniszterelnöke lesz. Egy darabig a finn Sanna Mariné volt ez a dicsőség, de az osztrák miniszterelnök második kormányalakításakor is még csak 33 éves lesz, szemben a decemberben hivatalba lépő 34 éves Marinnal. A második Kurz-kormány hamarosan meg is alakulhat, miután vasárnap este kiderült, hogy az osztrák konzervatív néppárt, az ÖVP ezúttal a zöldekkel közösen kormányoz majd.

A tárgyalások sokáig tartottak, de mindkét fél szerint sikerült olyan megegyezést kötni, amivel jól járnak. Érdemes viszont a konkrét megegyezés előtt megnézni, mi szükség volt a türkiz-zöld szövetségre.

Kurz 2017-ben olyan kísérletbe kezdett, amiért sok politikust meghurcoltak volna Európában. Ehelyett mindenki kíváncsian nézte, meg lehet-e szelídíteni a szélsőjobbot azzal, hogy bevonják őket a kormányzásba. Kurz koalícióra lépett a Szabadságpárttal, az FPÖ-vel, alkancellárrá nevezte ki annak vezetőjét, és jelentős minisztériumokat, például a belügyet is átadta nekik.

A kísérlet több szempontból is érdekes volt. Egyrészt bizonyos ügyekben Kurztól sem állt messze a szélsőjobb keménysége, a bevándorlók integrációjáért felelős miniszterként és külügyminiszterként olyan döntéseket vert át, mint a burka gyakorlati betiltása az iskolákban és a határok lezárása. Az FPÖ számára az volt az ígérete, hogy kemény lesz a menekültekkel szemben, cserébe azt kérte, legalább öt évig ne hozzák fel az EU-ból való kilépés ötletét. Ez Ausztriában nem lett volna kockázatmentes kezdeményezés, hiszen az FPÖ Európa egyik legkeményebben szélsőjobboldali parlamenti pártja, és az egyik legnépszerűbb is ezek közül.

A szélsőjobb megszelídítése

Az EU értékelte, hogy a gazdasági ügyekben inkább liberálisnak számító Kurz valamivel mérsékeltebbé tette a szélsőjobbot, ezért a kezdeti tiltakozások ellenére megbékéltek vele. A kísérletnek akkor lett vége, amikor kiszivárgott egy videó, amelyen 2017-ben az FPÖ vezetője, Strache alkancellár arról beszélt Ibizán orosz kormányközeli pénzembereknek hitt figuráknak, hogy pénzügyi döntésekkel segíti őket, ha magyar mintára megveszik neki az osztrák sajtó egy részét. Kurz másnap felmondta a kormánykoalíciót, és felkérte az elnököt, hogy mondassa le az FPÖ minisztereit. Az FPÖ ugyanis Strache lemondása ellenére sem akart távozni a hatalomból, azt mondták, az egész ügy csak arra jó, hogy a Néppárt visszaszerezze tőlük a belügyminisztériumot.

Heinz-Christian Strache. Fotó: Joe Klamar / AFP

Végül úgy fejeződött be Kurz másfél éves kancellársága, hogy a szociáldemokraták, akik előtte évekig nagykoalícióban kormányoztak a néppárttal, a Szabadságpárttal közösen egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták a kormányt. Ezzel Kurz több rekordot is bezsebelt: a háború óta nem volt ilyen rövid ideig hatalomban osztrák kancellár, és senki nem vesztett el közülük bizalmatlansági szavazást.

Németországban és Magyarországon feszülten, illetve érdeklődve figyelték Kurz kísérletét arra, hogy be lehet-e emelni a szélsőjobbot a kormányba. A korábbi izolációs taktika látványosan nem működött, Kurz is azzal magyarázta a döntést, így elkerülhető, hogy a szélsőjobb egyedül jusson kormányra. Németországban az erősödő Alternatíva Németországnak (AfD) miatt figyelt a kormányzó CDU-CSU, Orbán Viktor pedig Kurz kísérletét próbálta alapként eladni arra, miért kell az Európai Néppárt vezetésének szerepet adnia a szélsőjobbnak a hagyományos konzervativizmus mellett, és szövetséget kötnie például az olasz Matteo Salvinivel. A bukással viszont minden megfigyelő letehetett a tervéről, Kurz pedig még azt is megpróbálta elérni, hogy a terhet áttolja a szociáldemokratákra, akik együtt szavaztak a Szabadságpárttal az ő megbuktatására.

Új kísérlet

Azért érdekes ez a korábbi kísérlet, mert Kurz új kormánya egy ezzel körülbelül azonos súlyú politikai próbát tervez véghez vinni. A bizalmatlansági indítvány azért nem fájt annyira Kurznak, mert az FPÖ kárára megerősödött a Néppárt, és a szeptember végi új választáson egyedül 37,5 százalékot ért el (hat százalékponttal többet, mint két évvel korábban). Ezzel el is dőlt, hogy az egyetlen szóba jöhető koalíciós partner a – Kurzot megbuktató szocdemek és a Szabadságpárt mögött a negyedik helyen végző – Zöldek lehetnek.

A Bolygó Kapitányává válhat az osztrák jobbosok messiása
Sebastian Kurz ügyesen összematekozta, hogy csak a Zöldek jöjjenek számításba a koalíciókötéskor. Persze velük sem lesz egyszerű a házasság.

A német nyelvű területeken az utóbbi időszak fontos fejleménye, hogy a zöld pártok erősödnek a hagyományos balközép kárára. Ha így folytatódik, az Angela Merkel utáni CDU is készülhet arra, hogy a szociáldemokraták meggyengülése miatt a zöldekkel koalícióra lépve irányítja Németországot 2021 után.

Az pedig, ahogy Kurz eljutott a szélsőjobboldali populizmustól a zöldpolitikáig, valamennyire lefedi azt a politikai változást, amelyen Európa keresztülmegy. A 2015 óta eltelt időszak legerősebb politikai hulláma a jobboldali populizmus volt a kontinensen, de 2019-re elkezdtek feléledni a zöld politikai gondolatra építő erők, amelyek között sokan még csak nem is a zöld pártok közé tartoznak. Az európai parlamenti választáson szinte minden párt folyamatosan a zöldkérdésről, a klímaügyről beszélt, nem csak azok, amelyeknek hagyományosan ez a témájuk. De maga a zöld frakció is sokat erősödött: 52 helyett 74 tagja lett az EP-ben, több mint 4 százalékpontot erősödtek.

Sebastian Kurz. Fotó: Alex Halada / AFP

Minden ezen múlik

Kurz tehát az előző évtized meghatározó politikai széljárása után megpróbálja becsatornázni a 2020-as évek meghatározó politikai irányvonalát is. Mindkettőt úgy, hogy közben marad a hagyományos jobboldalon, időnként szélsőjobbos, máskor centrista kilengésekkel. Hessen német tartományban ugyan egy ciklus óta már különösebb gond nélkül működik egy konzervatív-zöld koalíció, de tartományi szinten azért sokkal egyszerűbb együttműködni, mint országosan.

A kancellár egyébként azzal is nyert, hogy a tárgyalások során visszaszerezte pártjának a belügyminisztérium irányítását, miközben megtartotta a pénzügy- és a külügyminisztériumot is. A zöldek cserébe egy masszív környezetvédelmi és szociális minisztériumot kaphatnak, feltéve, ha a párt közgyűlése rábólint a megegyezésre, ami valószínű.

Kurz érezhetően máshogy politizál, mint Orbán Viktor, aki pedig sokáig hízelgően nyilatkozott róla. Amíg a magyar miniszterelnök arról híres, hogy konfliktushelyzetekben érzi jól magát, Kurz az imidzsét az előzékenységre építette. Eközben úgy tűnik, fiatal kora ellenére Orbánhoz hasonló rugalmas pragmatizmussal manőverezik a politikai oldalak között. A következő évtizedről sokat elmondhat majd, sikerül-e, amiről Kurz a megegyezést bejelentő sajtótájékoztatón beszélt:

egyszerre megvédeni a határokat és a klímát.

Kiemelt képünkön: Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt elnöke és Werner Kogler, a Zöldek vezetője kezet fog, miután megállapodtak a kormányalakításról Bécsben 2020. január 1-jén. Fotó: Florian Wieser / EPA / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.