Nagyvilág

A nő, aki mindenre emlékszik az életéből, és megőrül tőle

Jill Price-nak van egy különleges képessége: bármelyik nap eseményeit kérdezik meg tőle az elmúlt 40 évből, a másodperc töredéke alatt megmondja a választ. 1987. április 17-én például répát hányt, 1981. március 7-én pedig összeveszett autókázás közben az édesanyjával, amikor először hallotta életében Rick Springfield Jessie's Girl című dalát. Neki köszönhetően fedezték fel a hipermnéziát.
Korábban a témában:

Jill Price-nak van egy különleges képessége. Bármelyik nap eseményeiről kérdezik őt, a másodperc töredéke alatt megmondja a választ.

  • Mit csinált 1980. augusztus 29-én? „Péntek volt, a barátaimmal és a családjukkal utaztam Palm Springs-be. Előtte gyantacsíkot kellett nekik venni.”
  • Mikor vezetett harmadszor autót? „1981. január 10-én, szombaton.”
  • Mikor hallotta először Rick Springfield Jessie’s Girl című dalát? „1981. március 7-én. Az édesanyámmal kocsikáztunk, épp veszekedett velem.”

Price volt a világon az első, akit ma ismert tudományos nevén hipermnéziával diagnosztizáltak. Rajta kívül megközelítőleg 60 ember szenved ebben a betegségben. Merthogy ez betegség.

A most 53 éves nő az elmúlt szűk 40 esztendő történéseit napra pontosan úgy képes felidézni gondolkodás nélkül, mint egy átlagember azt, hogy mi történt tegnapelőtt. Az emlékei ugyanakkor véletlenszerűen ragadnak meg a fejében. Azt mondja, olyan, mintha osztott képernyőn zajlana az élete: baloldalon a jelen, jobboldalon az emlékek tömkelege. Mivel rengeteg minden történt már az életében, bármit hall vagy lát, az előhozhat egy újabb emléket a múltból.

A nap, amikor kiderült

Price felbukkanása előtt a hipermnézia teljesen ismeretlen jelenség volt az orvostudomány számára. A nő 2000. június 8-án, 34 évesen és 5 hónaposan címzett egy levelet Dr. James McGaugh-nak. Azt a napot viszont az orvos sem tudja kitörölni a memóriájából.

Az e-mailben Price leírta, hogy problémái vannak a memóriájával. McGaugh szinte azonnal válaszolt, hogy ő egy kutatóintézetben dolgozik, ezért nem tud segíteni, de szívesen ajánl neki egy klinikát. A páciens azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és elmesélte, hogy mindenre emlékszik a múltból, és megőrül ettől az érzéstől.

McGaugh óvatosan kezelte a megkeresést, de kíváncsi volt, ezért meghívta beszélgetni a nőt az irodájába. 2000. június 24-én meg is ejtették a találkozót. Hogy teszteljék Price memóriáját, az orvos és asszisztense az elmúlt 100 év legjelentősebb híreit összefoglaló könyvből faggatták őt különböző eseményekről.

Jim McGaugh. Forrás: Paul Kennedy / Wikipedia

McGaugh azt kérdezte, mikor kezdődött az iráni túszdráma. A válasz az volt, 1979. november 4-én. Az orvos közölte vele, hogy nem igaz, mert egy nappal később, 1979. november 5-én történt. Price ragaszkodott a dátumhoz. Kiderült, hogy neki van igaza, és a könyv szerzői tévedtek.

A nő ezt követően is hibátlanra vizsgázott:

  • Melyik nap verte össze brutálisan a Los Angeles-i rendőrség Rodney Kinget? „1991. március 3-án, vasárnap.”
  • Mi történt 1977. augusztus 16-án? „Elvis Presley meghalt a fürdőszobájában. Kedd volt.”
  • Mikor halt meg Bing Crosby? „1977. október 14-én egy golfpályán Spanyolországban.”

Az orvost meglepte a nő memóriája, mert korábban soha nem találkozott hasonlóval. De tudta azt is, rengeteg dolguk van még ahhoz, hogy megértsék a jelenséget.

A naplója segített

Az ezt követő öt évben folyamatosan teszteknek vetették alá a pácienst. Megkérték például, hogy írja le az összes húsvét dátumát 1980 és 2003 között. Egyszer tévedett, akkor is csak két napot. Price azt is el tudta mondani, miket csinált ezeken a napokon. Amikor a kutatók két évvel később megkérték, hogy ismételje meg a feladatot, kijavította a helytelen dátumot, ráadásul az emlékei is ugyanazok maradtak.

1987. április 17-én répát hányt, 1998. április 12-én az egész ház sonka illatú volt.

A hipermnézia diagnosztizálása meglehetősen trükkös feladat, nehéz ugyanis ellenőrizni, hogy az emlékek megfelelnek-e a valóságnak. Price szerencséje az volt, hogy naplót vezetett 1980 óta egy szerelme miatt, akire örökké emlékezni szeretett volna.

A napló alapján bebizonyosodott, hogy Price-nak a saját életéhez kötődő memóriája precedens nélküli. Ugyanakkor ha olyan részletekre kellett visszaemlékeznie, melyek nem kapcsolódtak hozzá személyesen, nem volt jobb az átlagosnál. Megkérték, hogy memorizáljon egy számsort adott időintervallum alatt, de nevetni kezdett és azt felelte, ez lehetetlen.

Price memóriája tehát valójában ugyanúgy szelektív, mint a miénk, és csak azokat az eseményeket raktározza el, amiket fontosnak talál. Viszont azok jobban megmaradnak az emlékezetében és könnyebben elő tudja hívni őket.

A felfedezés leleplezése

A Jill Price memóriájáról szóló tanulmányok eredményéről elsőként 2003. augusztus 13-án számoltak be a kutatók egy neves orvosi fórumon. Három évvel később, 2006 februárjában aztán a Neurocase nevű neuropszichológiai lapban le is hozták a történetét.

A hipermnézia felfedezéséről elsőként az Orange County Register című újság írt részletesen 2006. március 13-án. McGaugh asszisztensét addigra már öt újságíró hívta, hogy interjút szeretne készíteni a nővel, majd egy hónappal később az egyetem annyi telefonhívást kapott, hogy külön embert kellett felvenniük azok kezelésére. Price neve ekkoriban még sehol nem szerepelt, mindenhol AJ álnéven emlegették, ezzel biztosítva a nyugalmát.

Az egyetemre sokan azért telefonáltak, mert úgy gondolták, vagy ők vagy valamely hozzátartozójuk szintén hipermnéziás:

  • a második diagnosztizált beteg Brad Williams wisconsini rádiós műsorvezető volt;
  • a harmadik Rick Baron, akinek a lánytestvére olvasott AJ-ről az interneten;
  • a negyedik Bob Petrella komikus, aki serdülőkora óta tudott róla, hogy jobb a memóriája az átlagosnál, de nem tulajdonított neki jelentőséget.

2010-ben mindhárman részt vettek a CBS News 60 Minutes című műsorában. Ez volt az első alkalom, hogy himpermnéziás emberek találkoztak egymással. Price azért nem volt ott, mert bár addigra 2008-ban írt önéletrajzi könyvében felfedte kilétét, próbálta visszafogni a médiamegjelenéseit.

Az adást 2010. december 19-én tűzték műsorra, és közel 19 millióan látták. Amikor McGaugh bekapcsolta a gépét, több mint 600 e-mailt kapott feltételezett betegektől.

Ezután derült ki, valójában milyen ritka is a hipermnézia: bár 2011-re már több tízmillió emberhez eljutott a felfedezett állapot híre, mindössze 22 páciensnél tudták bizonyítani a meglétét. Mára körülbelül hatvanan mondhatják el magukról ezt a világon.

A hipermnézia kiváltó okairól ma is csak találgatnak, nincs tudományos magyarázat rá.

Kiemelt kép: Dan Tuffs/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.