Miután nagy fölénnyel megnyerte az elnökválasztást Klaus Iohannis, vasárnap este pezsgősüvegek durrantak az őt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházában, a győztes pedig felvázolta országépítő vízióit. Az elnökválasztások történetének leggyengébb eredményét produkáló Szociáldemokrata Párt (PSD) főhadiszállásán ugyanakkor már élezték a késeket, beindult a találgatás, meddig húzhatja a vesztes Viorica Dancila a PSD élén, kik szállhatnak ringbe az utódlásért, hisz a pártelnöki ténykedése eddig csak kudarcokat termelt:
- gyengén szerepelt a májusi EP-választáson,
- kormányát a parlamentben a szükséges voksok szó szerinti összetarhálásával október 10-én megbuktatta az ellenzék,
- most pedig öt megyét kivéve mindenhol veszített Klaus Iohannis-szal szemben.
Úgy tudni, hogy a kormánybuktatást követően a párt vezetői közül többen is követelték visszaléptetését az elnökválasztástól, de már késő volt új jelölt állítása. Ezért aztán több olyan „vörös megyében”, mint Vrancea, Vaslui vagy Dolj a helyi vezérek egyszerűen levették róla a kezüket és csak mímelték a kampányolást. Sőt, Claudiu Manda, Dolj megyei pártelnök már az első forduló előtt nyilvánosan lehülyézte Dancilát.
Megjegyzendő, hogy Magyarországgal ellentétben Romániában a román pártok központi vezetőinek sorsa – különösképpen a PSD esetében – a megyei pártmogulok kezében van, főleg, ha az illető még a megyei tanács elnöke is. A kampányt helyi szinten rendezik és finanszírozzák a „bárók” – ahogy a média nevezi őket – cserébe a fejlesztési kormánypénzekért.
A lenácizott ellenjelölt és a kör kerülete
A rossznyelvek szerint talán nem barátnőjét, a korábbi munkaügyi minisztert, Olguţa Vasilescut kellett volna kampányfőnöknek kineveznie, aki egy nyilatkozatában Iohannist lágerparancsnoknak titulálta, amiért utóbb kényszeredetten kénytelen volt bocsánatot kérni. De hiba volt a kampányt Iohannis ócsárlására korlátozni, valamint arra, hogy az államfő nem hajlandó vele leülni egy tévévitára. A liberális jelölt valóban kerülte a vitát, mert félt, hogy az egész lezüllik a PSD által szajkózott populista szlogen szintjére, miszerint
Iohannis majd elveszi a nyugdíjakat, csökkenti a béreket.
Miközben ezekhez semmi köze az államfőnek, ám az eldugott falvakban hatásos. Nem véletlen, hogy októberben Olt megyében a PSD-barát megyei postafőnök teljesen törvénytelenül minden nyugdíjból levágott 10-15 százalékot, hogy aztán telekürtöljék a hírtelevíziókat, hogy a PNL és Iohannis máris megkurtította a nyugdíjakat. Óriási botrány kerekedett belőle, az érintettek természetesen utólag megkapták a hiányzó pénzt.
A második forduló kampányának hajrájában Iohannis mindkét oldalról válogatott újságírókkal, elemzőkkel, influenszerekkel ült le beszélgetni élő tévéadásban. Dühében Dancila párhuzamos sajtótájékoztatót trombitált össze, ám ott,
A kizárólag az ellenfél szapulására kihegyezett kampány a második fordulóban fordítva sült el, nem véletlen, hogy PSD-fellegvárakban veszített Dancila, aki már vasárnap este a megyei vezetéseket okolta a katasztrofális eredményért. Megpendítette, hogy leváltja az 50 százalék alatt teljesítő megyékben a pártelnököket.
Ássa a sírt a központi bizottság
Kedden este összeül a PSD központi végrehajtó bizottsága, amelyen várhatóan a párt hangadói megszabják Dancila politikai temetésének menetrendjét. Az érintett kongresszust akar – erre leghamarabb decemberben sor kerülhet –, de egyéb rövid forgatókönyvek is felbukkanhatnak. A kérdés nem a buktatás, hanem az utód személye. Máris könyökölne Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere és Olguţa Vasilescu kampányfőnök – aki mellesleg ismét beülne a 2020-as helyhatósági választásokon Craiova polgármesteri székébe –, csakhogy a kiszivárgott hírek szerint a megyei mogulok megelégelték a női vezetést, úgy látják, szavazóiknak zöme felkészületlen a női irányításra, és kemény kezű férfit akarnak, mint anno Liviu Dragnea. Egyelőre Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke és Nicolae Badalau, a Giurgiu megyei PSD-atyaisten lebegtette meg az indulását.
Vasárnap este csatármezt öltött Iohannis
Az első mandátuma alatt szerényen háttérben ügyködő, és az őt 2014-ben hatalomra emelő PNL érdekeit alig érzékelhetően képviselő Klaus Iohannis most hirtelen előbukkant a sötétítő függöny mögül, és Traian Basescu államfőre (2004-2014) emlékeztetően aktív politikai játékosként tetszeleg, habár az alkotmány szűk teret rajzol számára. Mégis részt vett a szocdemek bukását követően beiktatott PNL-kormány első ülésén, sorra tárgyalt a miniszterekkel arról, hány csontvázra bukkantak a szekrényekben, beült a 2020-as költségvetés egyik tárgyalására, most pedig kilátásba helyezte az előrehozott választásokat.
Valójában úgy nyert ekkora különbséggel, hogy a diaszpórában élők közül majdnem egymillióan mentek el szavazni, köszönhetően a háromnapos voksolási lehetőségnek is. Meg annak, hogy a kint élők a második fordulóban a kisebbik rosszra voksoltak, így húzta be Iohannis a külföldről érkező voksok 96 százalékát.
Az sem mellékes, hogy pártszínektől függetlenül az összes honatya ellenzi az előrehozott választásokat, mert amennyiben nem tölti ki a mandátumát, akkor bukja a kiemelt nyugdíjat, amelyet annak idején megszavazott.
Ludovic Orban miniszterelnök egyelőre udvariasan nyel és vigyorog, ám előbb-utóbb az államfői kotnyeleskedés terhessé válhat a számára. Iohannis a kormánybuktatást követően egyre arrogánsabban viselkedik a közvélemény előtt, a második elnöki mandátumától megrészegülve pedig felült a magas lóra.
Jóllehet a PNL az ő győzelme ellenére továbbra is kisebbségben kormányoz.
Fazékban a feketeleves
Iohannis kiadhatja ugyan az ukázokat a PNL-nek, azok megvalósítása hajszálon függ. A párt az alsó- és felsőházban 96 tagot számlál, de akárcsak a PSD-kabinet megbuktatásához, többek között a 2020-as büdzsé elfogadásához is 233 voksot kell összekaparniuk.
Elhibázott üzenet volt vasárnap este a PNL kampányfőnökétől, Rareş Bogdantól, hogy ők a törvényhozásban elsősorban Dan Barna vezette Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Basescu vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) támogatására számítanak, de „tárgyalnak a többiekkel is”. Pedig megkerülhetetlen a 30 tagú RMDSZ, vagy a 17 tagot számláló kisebbségek parlamenti frakciója, hisz a voksokért mindannyian tartják a markukat a kormánypártnak. A román jelöltek egyébként mindkét forduló kampányában messze elkerülték a kisebbségi kérdést, egyikük sem vállalta fel a kétmilliós romák, a bő egy milliót számláló magyarok, illetve a többi nemzeti kisebbség ügyeit.
Ugyanakkor borítékolható, hogy az RMDSZ „a romániai magyarok érdekeit nézve”, balról megint visszaevez a jobboldalra, s ezt aprópénzből megússza a PNL.
Kiemelt kép: Daniel MIHAILESCU / AFP
