Nagyvilág

Képmutatás üldözött keresztényeket támogatni és közben keresztényüldöző rezsimekkel barátkozni?

Lehet-e hiteles a kormány üldözött keresztények melletti kiállása, miközben keresztényüldöző rezsimekkel keresi a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot és a kiegyensúlyozott politikai együttműködést?

A kérdést Szél Bernadett tette fel  Orbán Viktor miniszterelnöknek. A független képviselő azt követően fordult írásbeli választ igénylő kérdésekkel Orbánhoz, hogy a kormányfő Bakuban a Türk Tanács ülésén lényegében Nurszultan Nazarbajev korábbi kazah diktátor fennhatósága alá ajánlotta a magyarországi kun kisebbséget. Orbán szavai szerint „Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek.”

Magyarország 2018 óta vesz részt megfigyelőként a Türk Tanács tevékenységében, amelynek Kazahsztán mellett Törökország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán és Üzbegisztán a teljes jogú tagja. Szél szerint az Open Doors nevű, amerikai keresztény szervezet a világ legsúlyosabb keresztényüldöző rezsimjei közé sorolta a Türk Tanács szinte minden tagját. A szervezet 2019-ben Üzbegisztánt a 17., Törökországot a 26., Kazahsztánt a 34., Azerbajdzsánt pedig az 50. helyre tette saját szégyenlistáján. A legkeményebb keresztényüldöző Üzbegisztán, ahol a rendőrség és a titkosszolgálat figyeli a vallási kisebbséget. Telefonjaikat lehallgatják, házkutatásokat tartanak náluk, rendszeresen elkobozzák a Bibliáikat, és kényszermunkára ítélik azokat, akik keresztény könyveket tartanak otthonukban.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Eközben a magyar kormány más fórumokon a nemzetközi kereszténység védelmezőjeként lép fel, és ezen a címen jelentős összegű támogatásokat küld külföldre. Szijjártó Péter októberben brazíliai látogatása során például azt fejtegette, hogy Magyarország szeretné, ha „az egész nemzetközi közösség végre elismerné, hogy a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, és végre megfelelő támogatást biztosítanánk ezeknek a közösségeknek”.

Az ellenzéki képviselő egy sor kérdésben firtatta, hogyan lehet értékrendben összehozni Orbán külpolitikájának két irányát.

  • Mikor várható, hogy Ön nyilatkozatban ítéli el a Türk Tanács országaiban folyó keresztényüldözést, és kétoldalú kapcsolatait annak szolgálatába állítja, hogy kiálljon az üldözött keresztények mellett?
  • Ön szerint nem képmutatás, amikor valaki itthon a kereszténység védelmezőjének szerepében tetszeleg, miközben külpolitikájában keresztényüldöző államok vezetőivel lép szövetségre és keresi a minél szorosabb együttműködés lehetőségét?
  • Milyen elvi alapokon nyugszik egy magát keresztényinek valló állam külpolitikája?

A miniszterelnök helyett a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium adott választ a kérdésekre. Mindre ugyanazt.

Örömmel tapasztaljuk, hogy az ellenzék felfedezte magának az üldözött keresztények ügyét, azonban sajnálatos, hogy ebben nem a segítségnyújtás, hanem a belpolitikai haszonszerzés vezérli. A magyar kormány ezzel szemben valóban segít az üldözött keresztényeknek, a Hungary Helps Program során eddig 40 millió dollárral járultunk hozzá a válságrégiókban élő mintegy 50 ezer ember helyben maradásához. (…) Az üldözött keresztények védelmét külpolitikánk egyik sarokkövének tekintjük.

Kiemelt kép: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda/ MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.