Belföld

Az EP jogi bizottsága elfogadta Várhelyi Olivér jelölését

Korábban a témában:

A 24.hu úgy tudja, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága mindhárom nemrég megnevezett uniós biztosjelöltet elfogadta a kedd délelőtti ülésén. Ezzel megnyílt az út, hogy csütörtökön az EP szakbizottsága is meghallgassa őket, köztük a magyar kormány által jelölt Várhelyi Olivért.

Várhelyi akkor került képbe, amikor az Európai Parlament jogi bizottsága, a JURI másodszor is megbuktatta Trócsányi Lászlót, akit Orbán Viktor miniszterelnök eredetileg a posztra szánt.

Trócsányit másodszor is leszavazta a jogi bizottság
Összeférhetetlennek tartják az uniós biztosi posztra.

Trócsányival kapcsolatban a bizottságnak több problémája volt. A JURI-nak az első meghallgatásról az Európai Parlament elnökének írt levelében az állt, hogy négy fenntartás merült fel a volt igazságügyi miniszterrel kapcsolatban:

  • Trócsányi részvétele a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenységében;
  • Oroszországhoz fűződő kapcsolata, különös tekintettel igazságügyi miniszterként betöltött szerepére orosz gyanúsítottak Oroszországnak történő kiadatásában,
  • igazságügyi miniszterként vállalt szerepe abban, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodáé lehetett a Paks II-vel kapcsolatos 2018. évi szerződés, az összeférhetetlenségi záradék ellenére;
  • a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda társtulajdonosának kinevezése az igazságügyi miniszter személyi tanácsadójának akkor, amikor Trócsányi még a cég 12,6 százalékát birtokolta.

Trócsányi akkor azt mondta, hogy „minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született” és megteszi a „szükséges jogi lépéseket”.

Orbán Trócsányi kiesésével húzott egy váratlant, és nem politikust, hanem diplomatát jelölt a feladatra, így jött a képbe. Az elmúlt négy évben Várhelyi vezette Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét (előtte négy évig helyettes vezető volt), márpedig az Orbán-kormánynak sok konfliktusa volt az EU-val ezekben az években is.

A hvg.hu azt írta Várhelyiről, hogy

a kemény stílus gyakran személyeskedést, heves stílust is jelentett a tárgyalások során. Brüsszeli – külföldi tudósítók számára is – tartott háttértájékoztatóin mindenesetre előfordult, hogy magyar ellenzéki újságírókat intett rendre, amikor kérdezni akartak a kormány számára kellemetlen ügyekben – a külföldi tudósítók felháborodására.

És amit még érdemes róla tudni:

  • jogászként végzett a Szegedi Egyetemen,
  • Dániában európai jogot tanult.
  • 1995-ben került gyakornokként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium európai ügyekért felelős osztályára,
  • nem sokkal később már az uniós jogharmonizációért felelt a tárcánál, 1996-1998 között pedig a Külügyminisztériumban.
  • Az első Fidesz-kormány idején az integrációs államtitkárságnál volt kabinetfőnök,
  • 2001-től (vagyis a csatlakozási tárgyalások valódi kezdete idején) jogi tanácsadóként dolgozott Magyarország brüsszeli EU-képviseletén,
  • két évvel később, már a csatlakozás után Állandó Képviseletnek nevezett követség jogi szolgálatát vezette.
  • 2006-ban tért vissza Budapestre, az igazságügyi minisztérium EU-jogi osztályának élére került,
  • 2008-ban ment újra Brüsszelbe, három évig az Európai Bizottságnál dolgozott, a belső piaci főigazgatóság ipari jogvédelemmel foglalkozó osztályát vezette,
  • innen tért vissza, 2011-ben, először Györkös helyetteseként a magyar állandó képviseletre.

Egy darabig szóba került az is, hogy Várhelyi nem az eredetileg Trócsányinak szánt bővítési portfóliót, hanem a közlekedést kapja majd. Ezt alapvetően az új román kormány húzta keresztül. Azt tudni lehetett, hogy a három hiányzó biztosjelölt portfólióiból a franciához nem nyúlnak, ehhez Emmanuel Macron francia elnök ragaszkodott. A románok a közlekedést kapták, ezt lehetett volna elcserélni a bővítéssel, de az új román kormány olyan EP-képviselőt választott a feladatra, akinek egyértelműen a közlekedési feladatkör illik a korábbi munkájába.

Várhelyi ettől a meghallgatástól nem lett automatikusan biztos, hiszen itt csak az összeférhetetlenségről döntöttek. A valódi harc csütörtökön, a biztosjelöltek szakbizottsági meghallgatásán lehet.

Az Európai Bizottság felállásával kapcsolatos nehézségekről és harcokról itt írtunk részletesen. 

Orban nem tett keresztbe Orbánnak
A román kormányváltás mindent felborított, nem csak a pártcsaládok, de az intézmények között is egyre keményebb a harc. Nem indul könnyen az új Európai Bizottság, de lehet, hogy a magyarok mégsem veszítenek.

Kiemelt kép: Borsos Mátyás /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.