Nagyvilág

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

A török külügyminisztérium hétfőn elítélte és teljes egészében visszautasította az európai uniós tagországoknak azt a nyilatkozatát, amely többek között az Északkelet-Szíriában zajló török hadművelet azonnali hatályú leállítására szólította fel Ankarát.

Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió az ügyben tanúsított hozzáállásával terroristákat „vesz védelmébe” – fogalmazott a tárca, hangsúlyozva, hogy Törökország terrorszervezetnek és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amely 480 kilométer hosszan ellenőrzi a határ szíriai oldalát, és amely ellen Ankara – többszöri figyelmeztetést követően – szerdán hadműveletet indított.

A közleményben leszögezték: az YPG annak a Délkelet-Törökországban évtizedek óta szakadár fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) a szíriai ága, amelyet az unió is terrorszervezetnek nyilvánított.

Ankara és a törökbarát Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű offenzívát Északkelet-Szíriában az YPG, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet ellen. Törökország vállalta ugyanis, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó IÁ-tagok felügyeletét azon a területen, amelyet majd az ellenőrzése alá von. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt és egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését.

Ankara felszólította az érintett tagállamokat: gyakoroljanak önkritikát a jelenlegi helyzet kialakulásában fennálló felelősségüket illetően, tekintettel arra, hogy a dzsihadistákkal szemben vívott harc „leple alatt” egy másik terrorszervezet szakadár terveit szolgálták.

A külügyi tárca kiemelte: az offenzíva megfelel az ENSZ jogos önvédelemre vonatkozó meghatározásának, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa terrorizmus elleni harccal kapcsolatban hozott határozatainak.

Az uniós tagországok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácsülésükön elfogadott zárónyilatkozatukban leszögezték: a török katonai akció veszélyezteti a régió stabilitását és biztonságát, megnehezíti az ENSZ által támogatott szíriai békefolyamat sikerét, valamint akadályozza a humanitárius segítségnyújtást, további szenvedést okozva ezzel a civil lakosságnak. Egyúttal kijelentették, hogy a katonai tevékenység jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Törökország, a régió, valamint Európa biztonságára.

Az uniós külügyi tanácsülésen a szakminiszterek zárónyilatkozatot fogadtak el a Ciprus partjai mellett folytatott „illegális” török próbafúrásokkal összefüggésben is.

A török külügyminisztérium erre reagálva úgy fogalmazott: aggodalomra ad okot, hogy az EU a török cipriótákat semmibe véve ismét nem tett utalást rájuk. Hozzátették: az unió előítélettel áll hozzá a kérdéshez, ami nem egyeztethető össze a nemzetközi joggal. Ankara emiatt néhány területen komolyan felülvizsgálja együttműködését az Európai Unióval – jelezték.

Ezzel párhuzamosan hétfő este telefonon beszélt egymással a török és az orosz védelmi miniszter, Hulusi Akar és Szergej Sojgu, valamint a török és az orosz vezérkari főnök, Yasar Güler és Valerij Geraszimov is. Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Akar a telefon után azt mondta: a műveletek koordinációjáról, a megfelelő eredmény érdekében teendő lépésekről egyeztettek.

A telefonbeszélgetésekre azt követően került sor, hogy az YPG-vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab ernyőszervezet vasárnap megállapodott a Moszkva által támogatott Damaszkusszal szíriai kormányerők telepítéséről a török határ mentén, hogy segítséget nyújtsanak a török offenzíva megállításához, valamint „azoknak a területeknek a felszabadításában, ahová behatolt a török hadsereg a zsoldosaival együtt”.

Mindeközben az ankarai főügyészség a kormány lejáratásának gyanújával hétfőn nyomozást indított a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli képviselője, Sezgi Tanrikulu ellen. Tanrikulu október 12-én a következőket írta hivatalos Twitter-fiókján: „a kormánynak tudnia kell, ez egy jogtalan, és a kurdok ellen vívott háború”. A képviselő aznap több nyilatkozatában is hasonlóképp fejezte ki magát.

Kiemelt kép: Europress/Ozan KOSE/AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik