Nagyvilág

Benne volt az al-Káida minden reménye

Korábban a témában:

Névtelen amerikai tisztviselők is megerősítették magyar idő szerint csütörtökön reggelre, hogy meghalt Hamza bin Láden, az al-Káida terrorszervezet egyik alapítójának, Oszáma bin Ládennek a fia és feltételezett örököse.

A New York Times értesülései szerint a férfit az utóbbi két évben ölték meg valamikor, de egészen addig nem akarták nyilvánosságra hozni a hírt, amíg nem sikerül rá bizonyítékot szerezni. Így az sem elképzelhetetlen, hogy már azelőtt halott volt, hogy egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. A lap úgy tudja, az amerikai kormánynak szerepe volt Hamza bin Láden halálában, de részleteket nem akartak elárulni erről.

Donald Trump amerikai elnököt szerdán újságírók kérdezték arról, meg tudja-e erősíteni a híreket, de csak annyit felelt,

nem szeretnék kommentárt fűzni hozzá.

Hamza bin Láden likvidálása részsiker az al-Káida ellen folytatott harcban. Mert bár a terrorszervezetről az utóbbi időszakban viszonylag kevesebb szó esik, csendben megerősödtek és franchise-t építettek a világban, ami Hamza bin Láden nélkül nem sikerülhetett volna.

Az al-Kaidában nőtt fel

Egész pontosan senki nem tudja, hogy mikor született, de a legvalószínűbb, hogy 1989-ben a szaúd-arábiai Dzsiddában. Afganisztánból ebben az évben vonultak ki a szovjet csapatok, Oszáma bin Láden pedig megalakította az al-Káida nevű szervezetet, a szó jelentése: a bázis.

Hamza még csecsemő volt, amikor a család száműzetésbe került. Együtt mentek Szudánba, miután Oszáma kritizálta a szaúdi királyságot, amiért elfogadták a segítséget az amerikaiaktól az 1991-es öbölháborúban.

Az ENSZ nyomására bin Ládenéket 1996-ban Szudán kiutasította az országból, így visszatértek Afganisztánba.

Két évvel később az al-Káida kettős merényletet hajtott végre Kenyában és Tanzániában az amerikai nagykövetségek ellen. A támadások 224 áldozatot követeltek. Aztán jött 2011. szeptember 11-e, amikor a terrorszervezet repülőgépeket vezetett a New York-i World Trade Center épületeibe, a Pentagonba, egy negyedik repülőt pedig a feltételezések szerint a Fehér Házba irányítottak volna. A terrorakcióban csaknem háromezer ember halt meg.

Fotó: Doug Kanter /AFP

Hamza az idő múlásával egyre többször jelent meg a propagandafotókon apja oldalán, sokszor katonai ruhába öltözve.

Ahogy az amerikaiak által vezetett nemzetközi koalíció belekezdett Afganisztán bombázásába, Hamza bin Láden az anyjával követte az al-Káida tagjait Pakisztánba. Onnan Iránba vezetett az útja, ahol rejtegették őt. 2003-ban aztán az Egyesült Államok megszállta Irakot, Szaddám Huszein megbukott, az irániak pedig felkutatták az al-Káida tagjait az országban, és házi őrizetbe vették őket, köztük Hamzát is.

2008-ban fegyveresek raboltak egy magas rangú iráni diplomatát Pakisztán észak-nyugati részén, és csak akkor voltak hajlandók elengedni őt, ha Irán szabadon engedi az al-Káida több tagját. A csere 2010 márciusában le is zajlott, de Hamza bin Láden ismét felszívódott, miután 2011. május 2-án az amerikaiak megölték az apját.

A felemelkedés

2015-ben Ajmán az-Zavahiri, az al-Káida jelenlegi vezére úgy mutatta be őt a szervezet tagjainak, mint az oroszlánt, aki előbújt a barlangjából.

A propagandafelvételen Hamza arca nem látszik, csak a hangját hallani. Arról beszélt,

Amerika és a szövetségesei attól félnek, hogy átvesszük az uralmat Kabul, Bagdad, Gáza, Washington, London, Párizs és Tel Aviv felett.

Az ezt követő években több tucatnyi üzenetet fogalmazott meg az al-Káida szimpatizánsainak. Retorikája nagyban hasonlított az apjáéra, de jóval tanultabb és kifinomultabb volt nála.

Bár még mindig az-Zavahiri az al-Káida első embere, a szakértők rengeteget spekuláltak arról, hogy hamarosan Hamza veheti át a helyét.

Az amerikai külügyminisztérium 2017 elején vette fel a nemzetközi terroristák listájára Hamza bin Ladent, amit azzal indokoltak, hogy hivatalosan is a tagja lett a szervezetnek, és személyesen megfenyegette az Egyesült Államokat és polgárait. Két évre rá pedig egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.

Az al-Káida mint franchise

Mivel az elmúlt években minden figyelem az Iszlám Államra irányult, az al-Káida gyakorlatilag elkezdett egy franchise-t építeni, és külföldön is szövetséget kötött regionális szervezetekkel, például Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában.

Fotó: Saleh Al-Obeidi / AFP

A legjelentősebbek a következők:

  • Hayat Tahrir al-Sham, 20 ezer fő: több szíriai dzsihadista csoport egyesülése. Bár önálló szervezetnek tekintik magukat, az ENSZ és az USA szerint is az al-Káidához köthetők.
  • Iszlám Magreb al-Káida, 9 ezer fő: 2006-ban alapították Algériában, de miután kiűzték őket az országból, Nyugat-Afrikába vonultak.
  • al-Káida az Arab-félszigeten, 7 ezer fő: 2009-ben hozta létre két regionális dzsihadista szervezet Jemenben és Szaúd-Arábiában.
  • Al-Shabaab, 6 ezer fő: Szomáliában és Kelet-Afrikában aktív, tagjai 2012-ben fogadtak hűséget az al-Káidának.
  • al-Káida az Indiai szubkontinensen, ezer fő: Afganisztánban, Pakisztánban, Indiában, Mianmaron és Bangladesben aktív, 2014 szeptemberében alakult meg.
  • al-Káida Egyiptomban, ezer fő: több szervezet összefonódásából született, és Egyiptom Sínai-félszigetén tevékenykedik.
  • Jama’at Nasr al-Islam wal Muslimin, 800 fő: mali és nyugat-afrikai szervezetek összeolvadásából állt össze.

A helyi militáns csoportok felesküdtek az al-Kaidának, ugyanakkor az Iszlám Állammal szemben nagyon vigyáztak arra, hogy ne idegenítsék el maguktól a helyi közösségeket. A stratégia részét képezi az is, hogy helyben kapcsolatokat építenek és részt vesznek közösségfejlesztő projektekben is, miközben egyre nagyobb területekre tesznek szert.

Hivatalos adatok szerint az al-Káida csak 2018-ban 316 támadást hajtott végre világszerte, amivel továbbra is az egyik legveszélyesebb terrorszervezet a Földön.

Érvágás a halála

Igaz, hogy Hamza hivatalosan nem az al-Káida első számú embere volt, mégis nagyon sokat köszönhetnek neki azért, hogy sikerült újjáépíteni romjaiból a szervezetet.

Halála egyrészt szimbolikus, másrészt stratégiailag biztosan hatással lesz a szervezet jövőjére. Az elmúlt években sok új és fiatal katonát tudott az al-Káida kötelékébe csábítani úgy, hogy akkoriban az Iszlám Államhoz húzott a terroristák szíve.

Nem rendelkezett akkora vezetői tapasztalattal, mint az apja, de éppen a hozzá való kötődése miatt hallgattak rá rengetegen. Nemcsak a kedvenc fia volt Oszamának, de annak az Abu Muhammad al-Masrinak a veje is, aki az al-Káida egyik legmeghatározóbb embere, és akit az 1998-as, nagykövetségeknél elkövetett bombázásokért tettek felelőssé.

Hamza halála akkor következett be, amikor az al-Káida megint inkább felfelé ívelő pályán volt, és nehéz lesz hasonlóan ismert utódot találni helyette.

Kiemelt kép: AFP

17 év után először szólalt meg Oszáma bin Láden anyja
Hamida al-Attas szerint fiának átmosták az agyát az egyetemi évei alatt, ezért lett dzsihadista. A család a mai napig nem tudja levetkőzni a múltját.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.