Orbánék azért vétózhatták meg a klímacélt, hogy a lengyelek tovább szennyezhessenek

Korábban a témában:

Június végén elbukott a javaslat, hogy az uniós tagállamok közösen 2050-re klímasemlegessé tegyék Európát. Magyarország Csehországgal, Észtországgal és Lengyelországgal közösen leszavazta az ambíciózus tervet, amellyel még tavaly ősszel állt elő az Európai Bizottság. A VálaszOnline alapos cikkben mutatja be, mi állhat a szinte érthetetlen döntés mögött: a lengyel szén.

A cikk szerint minden jel arra mutat, hogy Orbán ViktorAndrej Babiš cseh kormányfővel együtt – egyszerűen szívességet tett Lengyelországnak. Bár a vétózó négyek egyike sem lehet büszke az energiahatékonyságra, Lengyelországnak külnösen fájt volna betartani a klímacél eléréséhez szükgséges változtatásukat: gazdaságuk teljesítménye ugyanis a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás kevesebb mint egyharmadát feltételezné. Amíg 2017-ben az uniós GDP mindössze 3 százalékát termelték meg, addig

az EU károsanyag-emissziójának csaknem 10 százalékáért voltak felelősek, ezzel egyszersmind az ötödik legnagyobb szennyezők, mivel abnormálisan függenek a széntől.

A lap hozzáteszi: a rendszerváltáskor még a teljes energiatermelése erre alapult, az energiamix 80 százalékát a mai napig a szén adja. Az energiatermelés egyötödét biztosító Bełchatów például a világ második legnagyobb széntüzelésű erőműve. A hivatalos ambíció, hogy 2030-ra 60 százalékra csökkenjen ez az arány, de ehhez be kellene zárni elavult erőműveket és például még több szélturbinával megszórni a Balti-tenger partját. A VálaszOnline szerint a folyamatot segítheti, hogy a szén iránti nosztalgia mintha kopni látszana: egy friss felmérés szerint a választók 76 százaléka támogatná a szénfüggőség teljes megszüntetését 2030-ig. Még a nosztalgiára tudatosan rájátszó kormánypárt, a PiS szavazóinak többsége – 55 százaléka – is emellett lenne.

A Válasz Online értékelése szerint Orbánék gesztusa után Lengyelország újra láthatta, hogy Budapest olyan ügyekben is mellé áll, amelyből amúgy semmilyen haszna nem származik. Mint írják: a miniszterelnök számára Visegrád ereje a négyek által vetített egységből származik, egyedül ugyanis aligha képezhetne észrevehető ellensúlyt. Ez még akkor is igaz, ha Szlovákia most nem játszotta el a rosszfiút: egyes magyarázatok szerint a 2020-as tavaszi választásokra készülő kormány a nemrég hivatalba lépett progresszív államfőnek, Zuzana Čaputovának tett gesztust azzal, hogy nem fúrta meg a 2050-es dátumot. A lap szerint Pozsonyban tudhatták, hogy lesz majd, aki megteszi helyettük.

A teljes cikket itt olvashatja el.

Kiemelt kép: Beata Zawrzel/NurPhoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.