Ha környezetszennyező vállalatokról beszélünk, általában füstölgő kéményekre gondolunk, és ennek van is valóságalapja, hiszen a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó európai vállalatok tízes toplistáját évről évre szénerőművek üzemeltetői foglalják el. Tavaly azonban a Ryanair került a tizedik helyre, a légitársaságok közül elsőként, amire válaszul az ír vállalat azzal próbált védekezni, hogy egy utaskilométerre vetítve alacsonyabb a széndioxid-kibocsátása, mint vetélytársainak.
Az Európai Unió teljes széndioxid-kibocsátásának 3 százaléka származik közvetlenül a légi közlekedésből a Forbes múlt pénteki cikke alapján, de ebben azt is megjegyzik, hogy a repülés a legszennyezőbb közlekedési mód, átlagosan 285 gramm széndioxid-kibocsátással kilométerenként, ráadásul sokkal nagyobb mértékben nő a teljes kibocsátása, mint más szektoroké.
Aranyérem után karbonsemleges élet
Svédországban 1990-hez képest 61 százalékkal nőtt a légi közlekedésből származó széndioxid-kibocsátás, az egy főre jutó kibocsátás pedig 1,1 tonna volt 2017-ben, ami ötszöröse a globális átlagnak – derül ki a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem kutatásából, amit az AFP hírügynökség idézett. Ebből látszik, hogy a svédek szeretnek sokat repülni, ám a Természetvédelmi Világalap felmérése szerint majdnem minden ötödik svéd döntött már úgy, hogy környezetvédelmi megfontolásból inkább vonatra száll. Ez leginkább a nőkre és a fiatalokra jellemző, az aggodalmukat pedig fokozhatja, hogy a Svéd Meteorológiai Intézet közlése szerint Svédországban kétszer nagyobb mértékben nő az évi átlaghőmérséklet a világátlagnál.
Mindenesetre a jelenségre külön kifejezés született: „flygskam”, vagyis repülésbűntudat. Ennek egyik fő hirdetője a svédek olimpiai bajnok sílövője, Björn Ferry, akit visszavonulása után kommentátornak kért fel a köztévé. A sportoló ezt azzal a feltétellel fogadta el, hogy nem fog repülővel utazni a versenyekre. A német TAZ cikkéből kiderül, hogy Ferry nem a repüléstől, hanem a klímaváltozástól tart, ezért feleségével, a tizenegyszeres szkander-világbajnok Heidi Anderssonnal elhatározták, hogy széndioxid-kibocsátástól mentes életmódot valósítanak meg. Szerintük ebbe nem fér bele a repülés legalább addig, amíg nem lesznek elektromos utasszállító repülőgépek.
Az ausztrál SBS-nek Ferry úgy nyilatkozott: sportolói karrierjének épp a párizsi klímaegyezmény aláírásakor vetett véget, és úgy döntött, a karbonsemlegesség lesz az új kihívás számára. Mint mondta, ezt egy értelmes célnak tartja, mert ha fenntarthatóbb jövőt akarunk, azért most kell kiállniuk az embereknek. Mindehhez hozzátette: az embereknek persze így is szükségük lehet arra, hogy utazzanak, de fel kell tenni a kérdést, hogy biztosan el kell-e menni Londonba egy hétvégére, csak mert olcsó a jegy, vagy azért, hogy megnézzenek ott egy focimeccset.
Éjszakai vonatozás
Példamutató próbált lenni a volt svéd kulturális miniszter, Alice Ban Kuhnke is, aki tavalyi párizsi, cannes-i és berlini hivatalos útjaira vonattal ment. Arra, hogy így jóval tovább tarthat az út, sokan az éjszakai vonatokat látják megoldásnak – a svéd vasút 2015-ben még csökkentette ezek számát az alacsony kihasználtságra hivatkozva, ehhez képest tavaly óta már új összeköttetésekkel bővül a kínálat.
A vasúttársaság honlapján amellett, hogy kiemelik a szerelvények 160-200 km/órás végsebességét, azt is hangsúlyozzák, hogy milyen környezetvédelmi előnyeik vannak. Eszerint a villanymozdonyok és motorvonatok teljes egészében megújuló energiával üzemelnek, a vonatvezetők pedig külön képzést kapnak a hatékony energiafelhasználás érdekében. Egy utas elszállítása Stockholmból Göteborgba annyi széndioxid-kibocsátással jár, mint fél milliliter benzin felhasználása – állítják.
A legnagyobb napilapban, a Dagens Nyheterben a svéd filmipar 250 szereplőjének nyílt levelét közölték, amelyben azt követelték a producerektől, hogy változtassanak gyakorlatukon, és korlátozzák a külföldi forgatásokat, ahova repülőn kell eljutniuk. Az Instagramon pedig egy több mint hatvanezer követővel bíró oldal jött létre, ahol a hosszú repülőútjaikkal kérkedő influencereket cikizik.
Nem győzik munkával
A klímaváltozás elleni küzdelem egyik vezéralakjává vált a 16 éves Greta Thunberg, aki diáksztrájkok szervezőit inspirálta Nyugat-Európa-szerte kiállásával. A svéd lány vonattal ment az ENSZ katowicei (Lengyelország) klímakonferenciájára és a davosi (Svájc) Világgazdasági Fórumra is, és ugyancsak vonatra szállt, amikor áprilisban Strasbourgban az EU vezetőivel találkozott, majd Rómában és Londonban tüntetéseken szólalt fel.
A Guardian írt arról, hogy Greta és apja, Svante Thunberg egy kis utazási iroda vezetőjét, a 69 éves Ivar Karlssont kereste meg, hogy szervezze meg az eljutásukat. Karlsson felismerte, hogy egyre többen keresnek alternatívát a repülés helyett, mostanra pedig elmondása szerint már sokkal nagyobb a kereslet, mint amit az iroda társtulajdonosával és hat alkalmazottjukkal ki tudnak elégíteni. A telefon folyton csörög, a forgalom idén januárban a két évvel korábbinak nyolcszorosa volt. A férfi azt mondja, előfordul, hogy a hét minden napján 16 órát dolgozik.
Karlsson az 1980-1990-es években a svéd vasúttársaság nemzetközi részlegét vezette. Azt mondta, a mostanihoz hasonló keresletnövekedést akkor tapasztalt, amikor leomlott a berlini fal, a svédek pedig özönlöttek Kelet-Európába vonattal. Szerinte azonban most tartósabb lesz a forgalomnövekedés, mert aki egyszer elkötelezte magát, hogy lemondjon a repülésről, az jó eséllyel később is ragaszkodni fog a döntéséhez.
A cikkben kiszámolták, hogy Greta és apja fejenként 400 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást spórolt meg azzal, hogy nem repülővel utazott. A korábban idézett AFP-tudósításból viszont az is kiderül, hogy a vasút forgalmának számottevő növekedése mellett a belföldi repülőutak száma 3,2 százalékkal csökkent tavaly, a nemzetközi légi utasok száma pedig nőtt 4 százalékkal. A hírügynökség által idézett szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy az utazási szokások nem feltétlenül a „repülésbűntudat” miatt változnak, hanem a tavaly áprilisban a repülőjegyekre kivetett súlyos adónak, és a nagyrészt belföldi járatokat teljesítő Nextjet légitársaság csődjének is szerepe lehetett benne.
