Nagyvilág
STOCKHOLM, SWEDEN - DECEMBER 10:  Swedish Minister for culture Alice Bah Kuhnke attends the Nobel Prize Banquet 2017 at City Hall on December 10, 2017 in Stockholm, Sweden.  (Photo by Pascal Le Segretain/Getty Images)

Akik szerint szégyen a repülés

A klímaváltozás elleni harc egyik sztárja, a 16 éves svéd Greta Thunberg vonattal utazta be Európát, és egyre több honfitársa követi ebben.

Ha környezetszennyező vállalatokról beszélünk, általában füstölgő kéményekre gondolunk, és ennek van is valóságalapja, hiszen a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó európai vállalatok tízes toplistáját évről évre szénerőművek üzemeltetői foglalják el. Tavaly azonban a Ryanair került a tizedik helyre, a légitársaságok közül elsőként, amire válaszul az ír vállalat azzal próbált védekezni, hogy egy utaskilométerre vetítve alacsonyabb a széndioxid-kibocsátása, mint vetélytársainak.

Az Európai Unió teljes széndioxid-kibocsátásának 3 százaléka származik közvetlenül a légi közlekedésből a Forbes múlt pénteki cikke alapján, de ebben azt is megjegyzik, hogy a repülés a legszennyezőbb közlekedési mód, átlagosan 285 gramm széndioxid-kibocsátással kilométerenként, ráadásul sokkal nagyobb mértékben nő a teljes kibocsátása, mint más szektoroké.

Passengers boarding on the Boeing 737-800 aircraft of the low cost airline carrier Ryanair in Thessaloniki Macedonia Airport, Greece. Ryanair is a low cost airline with its headquarters in Dublin Airport in Ireland. The airline operates a fleet of 450 aircraft, serving more than 220 destinations across Europe and neighboring countries. The aircraft registration is EI-EKI and is flying since February 2010.  (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images)
Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto /Getty Images

Aranyérem után karbonsemleges élet

Svédországban 1990-hez képest 61 százalékkal nőtt a légi közlekedésből származó széndioxid-kibocsátás, az egy főre jutó kibocsátás pedig 1,1 tonna volt 2017-ben, ami ötszöröse a globális átlagnak – derül ki a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem kutatásából, amit az AFP hírügynökség idézett. Ebből látszik, hogy a svédek szeretnek sokat repülni, ám a Természetvédelmi Világalap felmérése szerint majdnem minden ötödik svéd döntött már úgy, hogy környezetvédelmi megfontolásból inkább vonatra száll. Ez leginkább a nőkre és a fiatalokra jellemző, az aggodalmukat pedig fokozhatja, hogy a Svéd Meteorológiai Intézet közlése szerint Svédországban kétszer nagyobb mértékben nő az évi átlaghőmérséklet a világátlagnál.

Mindenesetre a jelenségre külön kifejezés született: „flygskam”, vagyis repülésbűntudat. Ennek egyik fő hirdetője a svédek olimpiai bajnok sílövője, Björn Ferry, akit visszavonulása után kommentátornak kért fel a köztévé. A sportoló ezt azzal a feltétellel fogadta el, hogy nem fog repülővel utazni a versenyekre. A német TAZ cikkéből kiderül, hogy Ferry nem a repüléstől, hanem a klímaváltozástól tart, ezért feleségével, a tizenegyszeres szkander-világbajnok Heidi Anderssonnal elhatározták, hogy széndioxid-kibocsátástól mentes életmódot valósítanak meg. Szerintük ebbe nem fér bele a repülés legalább addig, amíg nem lesznek elektromos utasszállító repülőgépek.

Az ausztrál SBS-nek Ferry úgy nyilatkozott: sportolói karrierjének épp a párizsi klímaegyezmény aláírásakor vetett véget, és úgy döntött, a karbonsemlegesség lesz az új kihívás számára. Mint mondta, ezt egy értelmes célnak tartja, mert ha fenntarthatóbb jövőt akarunk, azért most kell kiállniuk az embereknek. Mindehhez hozzátette: az embereknek persze így is szükségük lehet arra, hogy utazzanak, de fel kell tenni a kérdést, hogy biztosan el kell-e menni Londonba egy hétvégére, csak mert olcsó a jegy, vagy azért, hogy megnézzenek ott egy focimeccset.

First place winner Bjorn Ferry of Sweden poses on the podium after the men's Biathlon 15km mass start of the IBU biathlon World Cup in Pokljuka, Slovenia, on March 9, 2014. AFP PHOTO / RENE GOMOLJ (Photo by Rene Gomolj / AFP)
Bjorn Ferry.Fotó: Rene Gomolj / AFP

Éjszakai vonatozás

Példamutató próbált lenni a volt svéd kulturális miniszter, Alice Ban Kuhnke is, aki tavalyi párizsi, cannes-i és berlini hivatalos útjaira vonattal ment. Arra, hogy így jóval tovább tarthat az út, sokan az éjszakai vonatokat látják megoldásnak – a svéd vasút 2015-ben még csökkentette ezek számát az alacsony kihasználtságra hivatkozva, ehhez képest tavaly óta már új összeköttetésekkel bővül a kínálat.

A vasúttársaság honlapján amellett, hogy kiemelik a szerelvények 160-200 km/órás végsebességét, azt is hangsúlyozzák, hogy milyen környezetvédelmi előnyeik vannak. Eszerint a villanymozdonyok és motorvonatok teljes egészében megújuló energiával üzemelnek, a vonatvezetők pedig külön képzést kapnak a hatékony energiafelhasználás érdekében. Egy utas elszállítása Stockholmból Göteborgba annyi széndioxid-kibocsátással jár, mint fél milliliter benzin felhasználása – állítják.

A legnagyobb napilapban, a Dagens Nyheterben a svéd filmipar 250 szereplőjének nyílt levelét közölték, amelyben azt követelték a producerektől, hogy változtassanak gyakorlatukon, és korlátozzák a külföldi forgatásokat, ahova repülőn kell eljutniuk. Az Instagramon pedig egy több mint hatvanezer követővel bíró oldal jött létre, ahol a hosszú repülőútjaikkal kérkedő influencereket cikizik.

STOCKHOLM, SWEDEN - OCTOBER 24:  Swedish Minister for Culture and Democracy Alice Bah Kuhnke speaks during an interview in Stockholm, Sweden on October 24, 2016.
 Atila Altuntas / Anadolu Agency
Alice Bah Kuhnke. Fotó: Atila Altuntas / Anadolu Agency / AFP

Nem győzik munkával

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik vezéralakjává vált a 16 éves Greta Thunberg, aki diáksztrájkok szervezőit inspirálta Nyugat-Európa-szerte kiállásával. A svéd lány vonattal ment az ENSZ katowicei (Lengyelország) klímakonferenciájára és a davosi (Svájc) Világgazdasági Fórumra is, és ugyancsak vonatra szállt, amikor áprilisban Strasbourgban az EU vezetőivel találkozott, majd Rómában és Londonban tüntetéseken szólalt fel.

A Guardian írt arról, hogy Greta és apja, Svante Thunberg egy kis utazási iroda vezetőjét, a 69 éves Ivar Karlssont kereste meg, hogy szervezze meg az eljutásukat. Karlsson felismerte, hogy egyre többen keresnek alternatívát a repülés helyett, mostanra pedig elmondása szerint már sokkal nagyobb a kereslet, mint amit az iroda társtulajdonosával és hat alkalmazottjukkal ki tudnak elégíteni. A telefon folyton csörög, a forgalom idén januárban a két évvel korábbinak nyolcszorosa volt. A férfi azt mondja, előfordul, hogy a hét minden napján 16 órát dolgozik.

Karlsson az 1980-1990-es években a svéd vasúttársaság nemzetközi részlegét vezette. Azt mondta, a mostanihoz hasonló keresletnövekedést akkor tapasztalt, amikor leomlott a berlini fal, a svédek pedig özönlöttek Kelet-Európába vonattal. Szerinte azonban most tartósabb lesz a forgalomnövekedés, mert aki egyszer elkötelezte magát, hogy lemondjon a repülésről, az jó eséllyel később is ragaszkodni fog a döntéséhez.

A cikkben kiszámolták, hogy Greta és apja fejenként 400 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást spórolt meg azzal, hogy nem repülővel utazott. A korábban idézett AFP-tudósításból viszont az is kiderül, hogy a vasút forgalmának számottevő növekedése mellett a belföldi repülőutak száma 3,2 százalékkal csökkent tavaly, a nemzetközi légi utasok száma pedig nőtt 4 százalékkal. A hírügynökség által idézett szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy az utazási szokások nem feltétlenül a „repülésbűntudat” miatt változnak, hanem a tavaly áprilisban a repülőjegyekre kivetett súlyos adónak, és a nagyrészt belföldi járatokat teljesítő Nextjet légitársaság csődjének is szerepe lehetett benne.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.