Nagyvilág

Megállapodhat az USA a tálibokkal?

Afganisztánban 17 éve háborúzik az Egyesült Államok. Az afgán biztonsági erők és a nemzetközi koalíció épp csak tartani tudja az egyensúlyt, a katonai győzelem esélye nulla. Ilyen környezetben került elő annak lehetősége, hogy az USA valamiféle megállapodást kössön az országot egykor uraló és a kormányerőket jelenleg is szorongató Talibán mozgalommal. De milyen áron? – ez az a kérdés, amire mindenki kíváncsi. Vajon hagyná veszni az afgán demokráciát Washington, csak azért, hogy ott hagyhassa végre ezt a befejezetlen háborút?

2019 januárjában hosszú vajúdás után végre tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok különmegbízottja, az afgán származású Zalmay Khalilzad és a tálib mozgalom delegációja. A helyszín Katar volt, ahol évek óta működik a Talibán politikai irodája, pontosan azzal a céllal, hogy hivatalos formában is tárgyaljanak az afganisztáni rendezésről.

A szándékok komolyságát jelzi, hogy a tárgyalások hat napig tartottak, egyik fél sem sértődött meg közben, és hagyta ott a rendkívül érzékeny kérdéseket taglaló megbeszéléseket. Az amerikai különmegbízott január 26-án Twitter-üzenetben jelentette be, hogy „elvi megállapodás” született, s ezt később a tálibok is megerősítették.

A nemzetközi reakciók a megrökönyödés és a kétségbeesés között váltakoztak. Vannak, akik nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy véget érhet a gyakorlatilag 1978 óta folyamatosan tartó háború az országban, és jobb lesz az afgánoknak. Vannak, akik a Trump-adminisztráció árulását látják a megállapodás tervezetében, amelynek célja, hogy a következményektől függetlenül – hasonlóan, mint Szíriából – a közép-ázsiai országból is kivonja az amerikai katonákat.

Zalmay Khalilzad
Fotó: Spencer Platt/Getty Images

Vízözön vagy nyugalom

Bár az amerikai katonák és a NATO-szövetségesek 2001 óta vannak Afganisztánban, az érdemi jelenlét 2014-ben véget ért, azóta nem a harc, de még nem csak nem is a kiképzés, hanem a több mint 300 ezer fős afgán biztonsági erők támogatása a feladata 15 ezer katonának. Az afgánok veszteségei súlyosak, amióta rajtuk van az elsődleges felelősség, 2014 óta nagyjából 45 ezer katona és rendőr halt meg a harcokban, évente 8-10 ezer civil mellett. A tálib áldozatok számát nem ismerjük, de az sem lehet sokkal alacsonyabb. A kormány által uralt területek aránya évről évre lassan csökken,

jelenleg mintegy 15 millió ember él a tálibok uralma alatt (a 40 milliós népességből).

Az amerikai-tálib elvi megállapodás tele van aknákkal, amelyek bármikor tönkretehetik az eddigi eredményeket. A legérzékenyebb kérdés természetesen az amerikai csapatok jelenléte. A januári megállapodás első interpretációja az volt, hogy előbb vagy utóbb az USA csapatai ki fognak vonulni, és akkor a tálibok rövid időn belül elfoglalják az országot, a lassan két évtizede építgetett afgán demokrácia minden eredményével együtt elbukik. A tárgyalóasztalnál nincs is ott a kabuli kormány, velük nem hajlandó tárgyalni a Talibán, mondván, egy amerikai bábkormányról van szó.

A nagy kérdés tehát, hogy elengedné-e a kezét a Trump-adminisztráció az afgán kormánynak csak azért, hogy kivonhassa a katonáit Afganisztánból?

Valószínűleg nem, erre utalnak a tervezet részletei, amelyek szerint ha lesz megállapodás, akkor a táliboknak a jelenlegi politikai rendszerbe kell betagozódniuk, fegyverszünetet kell kötniük Kabullal és közvetlenül is tárgyalni a kormánnyal. Elképzelhető, hogy ezekért cserébe valóban kivonulna az USA, ami a legfontosabb követelése a fundamentalista mozgalomnak, és ami egybe is esne Donald Trump szándékaival (még ha a Pentagon ellenzi is ezt).

Az afgán védelmi erők gyakorlatoznak Kabul közelében a hegyekben
Fotó: Shah Marai / AFP

Az ördög a részletekben lesz

Az elvi megállapodás aláírása nagy dolog, nem láttunk hasonlót a 2009-ben indult, kezdetben titkos tárgyalások kezdete óta. Lesznek apró, bizalomerősítő lépések is, mint hogy tálib foglyokat fognak szabadon ereszteni, vagy az ENSZ szankciós listáin szereplő tálib vezetők neve lekerül a körözési listákról.

A siker eléréséhez azonban még számos más szereplő együttműködését kell biztosítani, közülük a legfontosabb Pakisztán. Az ország már az 1990-es években is támogatta a Talibánt, 2001 után pedig menedéket adott a közép- és felsővezetőinek, akik ezt kihasználva tudták újjászervezni magukat. Iszlámábád eközben az Egyesült Államoknak is szoros szövetségese volt, ami olyan mutatvány, amire kevesen képesek. Ez a kapcsolat azonban megrendült, az, hogy Oszáma bin Ládent Pakisztánban találták és ölték meg amerikai kommandósok, megerősítette, hogy Iszlámábád kétfelé játszik.

Egyelőre az afgán kormány is kimaradt a közvetlen tárgyalásokból, de az amerikai erőfeszítések célja, hogy idővel ez is változzon. Az amerikai különmegbízott elmondása szerint az ország egysége, szuverenitása nem lesz alku tárgya, de erről az afgán közvéleményt is meg kell győzni. Egy hirtelen kivonulás pánikot okozna a kormányerők és a lakosság körében, ami a tálibok dolgát könnyítené meg.

A tárgyalások mostani sikere nem vezet majd a harcok enyhüléséhez, ez szinte biztos. Sokan teszik fel a kérdést, hogy miként lehet úgy tűzszünetről vagy később békéről tárgyalni, hogy közben a két fél egyre keményebben támadja egymást. A polgárháborús megállapodások már csak ilyenek, egyik oldal sem mutathat gyengeséget az utolsó pillanatig. Egy átfogó tűszünet azonban nem elképzelhetetlen. A tavalyi nemzeti ünnep alkalmából az afgán államfő egyoldalú tűzszünetet hirdetett pár napra, amihez végül a tálibok is csatlakoztak. Korábban elképzelhetetlen jelenetek játszódtak le a nagyvárosokban, a tálib harcosok békésen ölelkeztek, fotózkodtak az afgán hadsereg katonáival, a civil lakossággal, és rég nem látott rokonokat, családtagokat tudtak felkeresni.

Fotó: Wakil Kohsar / AFP

Mit vár az USA a végső megállapodástól? Azt, hogy az összes katona kivonásáért cserébe a tálibok vállalják, hogy semmilyen dzsihadista csoport – legyen az az al-Káida vagy az Iszlám Állam – nem fogja Afganisztán területét terrortámadások indítására vagy szervezésére használni. Ez az elvárás nem teljesíthetetlen, hiszen a Talibán és az Iszlám Állam helyi csoportja 2015 óta háborúban áll egymással.

Ha Donald Trump adminisztrációja sikerrel jár és valóban lesz tűzszünet, esetleg békemegállapodás, az nem csak Afganisztánra lesz nagy hatással, hanem az Egyesült Államokra is. Az olykor kiszámíthatatlan futóbolondnak mutatkozó Trump olyan politikai sikert arathat, amelyet elődjének, Barack Obamának nem sikerült. Az afganisztáni háború lezárása az elnök újraválasztási esélyeit is növelné, ami jelenlegi megítélése alapján nagy siker lenne.

Kiemelt kép: Shah Marai / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.