Brexit: Theresa May váratlan pofont kapott

Jo Johnson szerint a demokrácia megcsúfolása, ha nem írnak ki új népszavazást.

A kormányból Jo Johnson, Boris Johnson volt külügyminiszter öccse is azért távozott pénteken, mert kétesnek tartja a Brexit kimenetelét. A volt közlekedési államtitkár – bátyjával ellentétben – a maradók táborát erősítette és egy második népszavazás kiírását támogatja.

Szerinte az EU-tagság megszűnésének formálódó feltételrendszere olyan radikálisan különbözik a népszavazás idején ígértektől, hogy a brit kormány a demokráciából űzne csúfot, ha nem írna ki újabb referendumot.

Jo Johnson váratlan, és komoly feltűnést keltő távozását is azzal indokolta, hogy a brit kormány által kidolgozott javaslatok alapján Londonnak alárendelt szerepe lenne a Brüsszellel fennálló kapcsolataiban.

Boris Johnson, a keményvonalas Brexit-pártiak frontembere szintén azért távozott nyáron a külügyi tárca éléről, mert szerinte a kormány Brexit-stratégiája Nagy-Britanniát az EU vazallusává, gyarmatává tenné.

Jo Johnson a BBC rádiónak szombaton – bátyját név szerint nem említve – azt mondta: az EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás kampányában olyan ígéretek hangzottak el, amelyek teljesíthetetlenek.

Olyan Brexitet ígértek nekünk, amely lehetővé teszi, hogy világszerte mindenkivel kereskedelmi megállapodásokat köthessünk, de azzal a megállapodással, amellyel (Theresa May) miniszterelnök készül előállni, ettől messze leszünk.

A volt államtitkár szerint a fantázia birodalmába tartozik az az ígéret is, hogy a brit gazdaság alacsony adóterhelésű szingapúri tigrissé válhat Európa szomszédságában, ezért a kormánynak újabb népszavazást kell kiírnia.

A demokrácia megcsúfolása lenne, ha a választók nem kérdeznék meg, hogy

ebben az elképesztően reménytelenné vált

helyzetben is ki akarnak-e még lépni az EU-ból – tette hozzá.

Jo Johnson nem részletezte, hogy a 2016-os kampányígéretek közül melyek voltak hamisak, de a bátyja által vezetett kampány legtöbbször bírált eleme az volt, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (csaknem 130 milliárd forint) kerül, amint inkább a brit egészségügyre kellene költeni.

Ez az állítás azonnal heves támadások kereszttüzébe került, és még a Brexit-tábor más prominens képviselői közül is többen elhatárolódtak tőle, a brit statisztikai hivatal pedig azzal vádolta Boris Johnsont, hogy hivatalos statisztikai adatokkal élt vissza.

Jogi szakértők minapi közös felhívásukban – amelyet másfél ezren írtak alá – hasonló okokra hivatkozva megkérdőjelezték az EU-tagságról tartott 2016-os népszavazás érvényességét. A brit kormány azonban rendre mereven elutasítja az újabb népszavazás kiírásának lehetőségét. (mti)

Kiemelt kép: Theresa May miniszterelnököt fogadja Emmanuel Macron francia elnök az észak-franciaországi Albertben november 9-én, az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója előtt két nappal. (MTI/AP/Francois Mori)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.