A genovai Morandi híd 42 halálos áldozattal járó leomlása után kevesebb mint 24 órával már felelősöket neveztek meg az olasz kormány vezető politikusai.
Kétségtelenül érdekes volt Matteo Salvini belügyminiszter, a koalícióban kormányzó Liga vezetőjének felvetése, aki Brüsszelt hibáztatta, szerinte ugyanis uniós megszorítások akadályozzák meg Olaszországot abban, hogy iskolái, kórházai és útjai karbantartására költsön. A magát büszkén populistának valló politikus szerint gazdasági átalakításra van szükség, hogy az olaszok biztonságát Brüsszel akarata elé helyezzék.
Ha külső megszorítások akadályozzák, hogy az utak és iskolák biztonságára költsünk, akkor fel kell tenni a kérdést, hogy van-e értelme betartani ezeket a szabályokat
– tette fel a kérdést Salvini. Mindezt a Politico azzal kommentálta, hogy az EU-nak nincs különösebb politikája a hidak karbantartására vonatkozóan, ellenben 315 milliárd eurós programot tart fenn infrastruktúra-fejlesztésre és -bővítésre, és évente ajánlást tesz a nemzeti kormányoknak, hogyan használhatják fel bölcsen a támogatásokat. Az idei választás után az olasz kormánynak például azt tanácsolták, hogy jobban célzott beruházásokkal fejlesszék infrastruktúrájukat.
Fotó: Vasily Maximov / AFP
A kormánykoalíció másik pártja, az Öt Csillag Mozgalom vezetője, Luigi di Maio miniszterelnök-helyettes szerint annak köszönhető a tragédia, hogy az autópályák üzemeltetésére koncessziós jogot nyert társaság, az olasz Atlantia-holding tulajdonában lévő Autostrade per l’Italia nem végzett karbantartást.
Évekig azt hallgattuk, hogy a magánszféra jobban kezeli a közvagyont, mint az állam. Most a koncessziós jog birtokosa azt mondja, semmi jelét nem látták annak, hogy a híd összeomolhat
– jelentette ki.
Pedig lehet, hogy ha az Öt Csillagon múlt volna, az állami fenntartás sem akadályozta volna meg a katasztrófát. Ugyanis, mint azt az Independent is írja, a párt rendre abból kovácsolt politikai tőkét, hogy szembement a jelentős beruházásokkal, arra hivatkozva, hogy azok felforgatnák a helyi lakosok életét.
A honlapjukon öt éve megjelent nyilatkozatban egyenesen tündérmesének nevezték a figyelmeztetéseket, amelyek szerint a Morandi híd összeomlása elkerülhetetlen. A nyilatkozat egyébként egy genovai útfelújítási projektet bírált, aminek keretében a hidat is felújították volna. És ugyancsak az Öt Csillag volt, amely a Morandi hidat feltette azoknak az infrastrukturális beruházásoknak a listájára, amelyeket ejthetnek, mert felmerül, hogy több költséggel járnak, mint előnnyel.
Fotó: Andreas Solaro / AFP
Danilo Toninelli közlekedési miniszter (szintén Öt Csillag Mozgalom) azt közölte, hogy mindenekelőtt az Autostrade per l’Italia vezetőinek kell távozniuk a hídomlás után. Emellett bejelentette, hogy a kormány hozzálátott a szerződésbontás előkészítéséhez a céggel, és 150 millió eurós bírságot (csaknem 50 milliárd forint) szándékozik kiszabni rá.
Túlságosan bíztak a vasbetonban
Vannak mérnökök, akik szerint a Morandi híd, amit tervezőjéről, Riccardo Morandiról neveztek el, eleve elhibázott elképzelés nyomán valósult meg. Morandi a saját maga által szabadalmaztatott előfeszített vasbeton-technológia alkalmasságát akarta demonstrálni a híddal, ami a Polcevera-patakot, vasúti síneket és épületeket szel át.
A genovai egyetem professzora, Antonio Brencich évek óta hangoztatja a híddal kapcsolatos aggályait. Mint mondta, Morandi megoldása elképesztően súlyos korrózióval jár, és nem is alkalmazták többet. Emiatt a híd állandó karbantartásra szorult.
Diego Zoppi, a genovai építészkamara volt elnöke úgy nyilatkozott, hogy ötven évvel ezelőtt teljes bizalommal voltak a vasbeton iránt, azt gondolták, örökké tart, de már tudják, hogy csak néhány évtizedig. Szerinte elkerülhetetlenek a hasonló tragédiák, ha nem végeznek jelentős felújításokat a II. világháború után készült építményeken, ezek ugyanis most érnek kockázatos korba. Öt éven belül ez az ötödik hídomlás Olaszországban, ahol 2006-ban még több mint 14 milliárd eurót költöttek utak építésére és karbantartására, a 2008-as válság után viszont négymilliárd alá csökkent az összeg.
A Morandi híd 1963 és 1967 között épült. 1,18 kilométer hosszú, legnagyobb fesztávolsága 219 méter, betonpilonjai elérik a 90 méteres magasságot. Az A10 autópálya forgalma haladt rajta, amíg le nem omlott kedden a mintegy 200 méteres szakasza. Ez az autópálya Észak-Olaszországot Ligúria régión át köti össze Franciaországgal, a hídon pedig évente 25 millió jármű közlekedett. A katasztrófa idején a hídnak megnövekedett forgalmat kellett elbírnia, szerdán kezdődik ugyanis az olaszok Ferragosto nevű ünnepe, ekkor pedig sokan a tengerpartra és a hegyekbe utaznak.
A híd fenntartója nemrég húszmillió eurós tendert írt ki a híd tartókábeleinek megerősítésére, ami a leomlott szakaszt is érintette volna. Egyelőre azonban még csak találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy mi okozta a tragédiát. Ezek szerint közrejátszhatott, hogy a katasztrófa idején megerősítő munkálatokat végeztek a hídon, és az is, hogy óriási felhőszakadás volt. Szemtanúk arról is beszámoltak, hogy villám csapott a hídba annak leomlása előtt.
Kiemeltkép: Piero Cruciatti / AFP
