Nyolc gyereket már kihoztak a vízzel elöntött thai barlangból, még négyen plusz az edzőjük – hiszen tudjuk, egy focicsapatról van szó – várnak sorukra. Az első sikerek mindenkit reménnyel töltenek el, és míg a legújabb híreket várjuk a helyszínről, összefoglaljuk a mentés részleteit, egymás mellé tesszük a töredékesen érkező információkat, amelyeket Horváth Richárd, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat vezetője segít szakmai alapossággal összekapcsolni.
Szerencsés részletek és okos reagálás
Kezdjük azzal, hogy már az elején több szerencsés momentum is közrejátszott. A csapat, ugye, barlangi sétán vett rész, amikor a heves esőzések hatására a beszivárgó csapadékvíz kezdte elönteni a járatokat.
Ez történhet úgy is, mint a katasztrófafilmeken, hogy szembe vágtat egy mindent elsöprő áradat, de esetünkben a vízszint gyors emelkedése volt intő jel. Helyesen és gyorsan reagáltak, amikor ezt látva egy magasabban fekvő, viszonylag száraz és nagyobb méretű terembe húzódtak vissza
– mondja a 24.hu-nak Horváth Richárd.
Laikusként annyit mondhatunk, ez volt eddigi életben maradásuk alapja. A kihűléstől nem kellett nagyon tartani, a trópusi klímán a föld alatt is 20 fokos hőmérséklet uralkodik. Vizük is volt, a barlang falán kiristálytiszta vizet lehet befogni, így elkerülhették a sáros áradat jelentette esetleges fertőzést.
Fotó:Thaiföldi haditengerészet/EPA/MTI
Rövid távon az oxigénhiány jelenthetett volna életveszélyt. A kőzet ugyan tele van repedésekkel, természetes úton folyamatosan „szellőzik”, ám egy ekkora tömeg azért rendesen fogyaszt oxigént. Itt volt ismét életmentő a szerencse: az üreg légtere megfelelő méretű, illetve sikerül mesterségesen is pótolni. Az éhezés „hosszabb távon” jelent komoly problémát, és fentieken kívül – mind a mai napig – lelki tényezők jelentenek még komoly rizikót. Főleg a mentés során.
Megtalálásukat segítette, hogy a barlang főjáratában tartózkodtak, így a búvárok viszonylag hamar rájuk bukkantak:
Ilyenkor a mentésben résztvevők akkurátusan haladnak előre, feltárják a vízszint feletti tereket. Ha a terep bonyolult, szerteágazó járatok alkotják, nyilvánvalóan fel kell osztani az útvonalakat, ami a legfontosabb tényező, az idő rovására megy
– emeli ki a szakember.
Hosszú előkészületek
A mentés előkészítése kívülállóként érthetetlenül sok időt vett igénybe, de ennek is megvolt az oka. Miután kizárták annak lehetőségét, hogy a felszínről lefúrnak értük, illetve rövidebb, biztonságosabb járatot keresnek, a víz alatti mentésre kellett a gyerekeket fizikailag, lélekben és technikailag is felkészíteni. Utóbbi nem azt jelenti, hogy búvár gyorstalpalót tartottak volna, hanem azt gyakorolták, hogyan kell a maszkban lélegezni, szükség esetén a nyomást kiegyenlíteni, a búvárt követni majd a kávészínű vízben.
Pedig a rettegett monszun azóta megérkezett, ám ismét szerencse: az esőzések intenzitása bőven alulmúlja a várakozásokat.
A búvár tragédiája és a légrések
Ide kívánkozik a mentésben elhunyt búvár tragédiája. Részletek még szakmai körökben sem ismertek, mondhatni hírzárlat van, mindössze annyit tudni, hogy a korábban kommandósként szolgáló thai önkéntes levegője elfogyott, miközben oxigénpalackokat vitt a fiúk üregébe.
Egyelőre nincs egzakt válasz, annak mindenesetre kicsi az esélye, hogy ebben a helyzetben a palackból elfogyjon az oxigén
– véli Horváth Richárd.
Tudni kell, hogy a terem négy kilométernyire van a barlang bejáratától, ebből két összesen kilométeres rész van elárasztva. De itt is több légrés található, összesen 3-4 olyan szakaszon kell átjutni, ahol a mennyezetig ér a víz, a szakma ezt szifonnak nevezi. Ezekben a búvár palackját használja, a légrésekben viszont feljön, a felszínen lélegezve halad.
Megtörténhetett, hogy valamely légrés oxigéntartalma alacsony volt. Belégzésnél ezt az ember nem érzi, de akár pillanatokon belül eszméletvesztés következhet be, és mivel egyedül volt, ez végzetesnek bizonyult. Ismételjük, nem tudjuk pontosan mi történt, ez csak feltételezés, egy valószínű forgatókönyv.
Palack nincs rajtuk
Térjünk át akkor a mentésre. A kivezető úton a szakemberek úgynevezett vezetőkötelet feszítettek ki, ebben kapaszkodva lehet biztonsággal haladni a zavaros vízben.
Mögötte másik búvár halad segítve a mozgását. Harmadik társuk – minden esetben thai nemzetiségű – a légrésekben tartott pihenők alatt kommunikál a fiúkkal.
Ábra az útvonalról:
Dramatic #cave rescue operations. Pray all involved are safe. #ThailandCaveRescue #CaveRescue pic.twitter.com/C3mvMNUDdJ
— Jagdish Joghee (@jagdishjoghee) 2018. július 8.
Elképzelhetetlenül sok dől most el fejben. A mentést ugyanaz a 18 búvár végzi, aki eddig is találkozott a fiúkkal, talán feléjük a legnagyobb a bizalom a bent rekedt kis csapat részéről. A sorrend is helyben dől el, megint csak általános példa:
Logikusan a legjobb kondiban lévő srácokkal kellene kezdeni, de az adott helyzet mindent felülírhat. Így az is, hogy a legelesettebbeket viszik először, ezzel is növelve a benti lelkesedést: »látod, neki is sikerült!«
– magyarázza a barlangi mentő.
Nyolc gyerek tehát már kint van, a legfrissebb fejleményekről folyamatosan beszámolunk.
Kiemelt kép: Thai Királyi Tengerészgyalogság / AFP
