A kedden bejelentett manőverekben 40 zászlóalj vesz részt az ország egész területén. A hadsereg abban bízik, hogy az önkénteseknek legalább fele eleget tesz a behívásnak, őket a felderítési, védelmi és hadtáp feladatok ellátásában veszik igénybe a terepen.
Micael Bydén tábornok vezérkari főnök közleményében azt írta, az a küldetésük, hogy megerősítsék Svédország védelmét, javítsák műveleti képességeiket. Kipróbálják szervezetük mintegy felének mozgósítási láncolatát, amit 1975 óta nem tettek meg. A tartalékosok védelmi és megfigyelési küldetései létfontosságúak ahhoz, hogy a hadsereg többi része megvédje Svédországot – tette hozzá.
Svédország, amelynek több mint két évszázada nem volt fegyveres konfliktus a területén, nem tagja a NATO-nak, de részt vesz az észak-atlanti szövetség békepartnerségi programjában.
A svéd vezetők rendszeresen hivatkoznak Oroszországra, hogy igazolják a haderő korszerűsítését, vagy a tavaly visszaállított kötelező katonai szolgálatot vagy akár azt, amikor újra egy ezredet vezényeltek Svédország balti-tengeri előőrsére, Gotland szigetére.
A kormány 4,8 millió példányban egy könyvecskét állított össze „A válság vagy háború esetére” címmel, amelyet postai úton juttattak el a lakossághoz május 28-a és június 3-a között. A húsz oldalas kiadványban leírták azokat a veszélyeket, amelyek az ország lakosait fenyegethetik (háború, merénylet, kibertámadás, súlyos balesetek és természeti katasztrófák), illetve, hogy mit kell tenni ilyen esetekben.
Kiemelt kép: Europress/AFP/TT News Agency/Bjorn Larsson Rosvall
