Nagyvilág
plusieurs militants indépendantistes basques, en cagoules, déroulent des affiches, le 12 aoűt 2000 ŕ Bilbao, lors de la mobilisation de milliers de personnes, pour rendre hommage aux quatre militants de l'ETA tués le 9 aoűt dernier, par une bombe qu'ils transportaient.

Hooded supporters of Basque nationalismunf url their banners 12 August in Bilbao, as thousands turned out to honour four members of the Basque seperatist group ETA blown up by a bomb they were transporting / AFP PHOTO / DANIEL VELEZ

„Az én küzdelmem nem az ő küzdelmük” – feloszlott az ETA

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 05. 05. 08:00

Több száz, a terrorszervezethez köthető haláleset ügyében azonban máig nem sikerült igazságot szolgáltatni.
Korábban a témában:

Egy hónap múlva lesz az ötvenedik évfordulója az első gyilkosságnak, amely vitathatatlanul az ETA baszk szeparatista szervezethez fűződik. A szervezet egyik vezetője, Txabi Etxebarrieta 1968. június 7-én agyonlőtte az őt megállító fiatal csendőrt, majd menekülés közben őt is agyonlőtték. Bosszúból augusztus 2-án az ETA elkövette első tervezett merényletét, San Sebastiánban agyonlőtték Franco politikai rendőrségének magas rangú tisztjét, az általa elkövetett kínzásokról hírhedt Melitón Manzanast.

Öt évtizednyi politikai indíttatású erőszak, és a hivatalos adatok szerint 854 halálos áldozat után 2018. május 3-i keltezésű levelében jelentette be feloszlását az ETA (Euskadi Ta Askatasuna, Baszk Haza és Szabadság). 1959. július 31-én alapították a szervezetet, a Franco-diktatúra idején, amikor elnyomták a baszk kultúrát, bebörtönözték a baszk értelmiséget és betiltották a baszk nyelv használatát. Az alapítók bilbaói nacionalista diákok voltak, akik elégedetlenek voltak a Baszk Nacionalista Párt mérsékelt, erőszakmentes hozzáállásával.

A cél egy marxista-leninista ideológia mentén szerveződő független Baszkföld létrehozása volt Észak-Spanyolország és Délnyugat-Franciaország területén. Történetük legnagyobb szabású merényletét 1973. december 20-án követték el Franco kijelölt utódja, Luis Carrero Blanco miniszterelnök ellen. Nagy mennyiségű robbanószert helyeztek el az út alatt ott, ahol Carrero Blanco rendszeresen közlekedett, majd autójával együtt levegőbe repítették. A miniszterelnök a merényletet nem élte túl.

Quatre hommes masqués, qui se sont présentés comme étant les membres du commando de l'organisation basque ETA, auteur de l'attentat contre l'Amiral espagnol Luis Carrero Blanco, le 20 décembre 1973 à Madrid, font le récit de leur opération devant la presse, le 29 décembre 1973, quelque part dans le sud de la France.  L'homme à droite est un interprète. AFP PHOTO

(FILES) A picture taken 29 December 1973 shows four hooded men, who presented themselves as members of the ETA, giving a press conference in an undisclosed city of southern France, nine days after the death of Admiral Carrero Blanco, a military strongman of the Franco regime. The armed Basque separatist organisation ETA announced 22 March 2006 it is declaring a permanent ceasefire, a condition set by Spain's government for the opening of talks with the group. (Men at L is an interpreter). AFP PHOTO FILES / AFP PHOTO
ETA sajtótájékoztató Carrero Blanco megnyilkolása után 9 nappal
Fotó: AFP

Franco halála után csak fokozódott az erőszak

Bár Franco halála után a spanyolországi baszk régió nagyobb fokú autonómiát nyert, mint bármely más spanyol régió, önálló parlamentje, rendőrsége és oktatása van, az ETA tevékenysége még véresebbé vált. 1978-ban 66, 1979-ben 76, 1980-ban 92 halálos áldozata volt a szervezet által elkövetett merényleteknek. Az 1968 és 2010 között megölt 854 emberből mintegy ötszázan a fegyveres erőknél és hatóságoknál szolgáltak, a többiek politikusok, vállalkozók, bírók, újságírók és olyan emberek, akik rosszkor voltak rossz helyen.

A legtöbb halálos áldozattal járó merényletet 1987. június 19-én hajtották végre, egy barcelonai bevásárlóközpont parkolóházában, autóba rejtett pokolgéppel. 21-en meghaltak, 45-en pedig megsebesültek.

1995. április 19-én José Maria Aznar, akkor ellenzéki konzervatív politikus (rövidesen pedig miniszterelnök) ellen kíséreltek meg robbantásos merényletet, de páncélozott autójának köszönhetően könnyebb sérüléssel megúszta a támadást. Ugyanazon év augusztusában Mallorcán akartak merényletet elkövetni János Károly király és családja ellen, de a szervezet három tagját elfogták.

Mindezek ellenére az hozott igazán negatív fordulatot az ETA társadalmi megítélésében, amikor 1997. július 12-én elrabolták a konzervatív Néppárt helyi tanácsnokát, Miguel Ángel Blancót. 460 fogoly szabadon engedését követelték érte, de a spanyol hatóságok ezt nem teljesítették. Két golyóval a fejében került elő, és a kórházban életét vesztette. A következő napokban több mint hatmillióan vonultak utcára Spanyolország-szerte, azt követelve, hogy vessenek véget az ETA erőszakos cselekményeinek. Addig példátlan módon az ETA több támogatója is kiállt, és elítélte a gyilkosságot.

The coffin of Miguel Angel Blanco, allegedly assassinated by the Basque independantist movment ETA, arrives 14 July at the church of his native city of Ermua, northern Spain. Blanco was reportedly killed by members of the ETA after the Spanish goverment refused to meet their demands that ETA prisoners dispersed in jails across the country be regrouped in the Basque region. (ELECTRONIC IMAGE) / AFP PHOTO / DOMINIQUE FAGET
TömegMiguel Ángel Blanco temetésén
Fotó: Dominique Faget/AFP

A következő évben határozatlan idejű tűzszünetet hirdettek, de ez 1999 decemberében véget ért, mert a spanyol kormány elutasította, hogy a baszk függetlenségről tárgyaljanak. 2004. március 11-én, a reggeli csúcsforgalomban robbanás történt négy madridi vonaton, a merényletek 191 halálos áldozattal jártak. A merényletet először az ETA-nak tulajdonították, majd iszlamista szélsőségesekre terelődött a gyanú. A támadás néhány nappal a parlamenti választások előtt történt, és komoly szerepet játszhatott az addig befutónak tűnő Aznar bukásában, hogy úgy tűnt, kormánya az ETA-ra akarja tolni a merényletet, miközben annak oka Spanyolország iraki katonai szerepvállalása volt.

Az ezután felálló szocialista kormány később felajánlotta az ETA-nak, hogy hajlandó tárgyalni, ha a szervezet felhagy az erőszakkal. 2006-ban újabb tűzszünetet hirdettek, de az év decemberében a madridi repülőtér parkolójában robbantottak, megölve az autójában alvó két embert. A kormány ezután mindennemű tárgyalást visszautasított.

A szervezetet jelentősen meggyengítette vezetőinek letartóztatása, 2010-ben bejelentették, hogy felhagynak a fegyveres erőszakkal, 2011. január 10-én pedig tartós és általános tűzszünetet hirdettek meg. Tavaly a fegyverletételre is sor került: fegyverraktáraik listáját átadták a francia hatóságoknak. 3,5 tonna fegyvert, robbanóanyagot és pokolgép készítéséhez szükséges anyagot foglaltak le, ám a spanyol kormány közölte, hogy a terroristák nem számíthatnak kedvező elbánásra vagy büntetlenségre.

Police forces and demining team officers identify weapons handed by Basque separatist group ETA (Basque acronym for Euskadi Ta Askatasuna) in Saint-Pee-sur-Nivelle on April 8, 2017.
France said a move by the Basque separatist group ETA to hand over weapons on April 8, was a "major step" and "an undeniably important day." "This stage of neutralising an arsenal of arms and explosives is a major step," Interior Minister Matthias Fekl said. ETA earlier handed the French authorities a list of arms caches, an operation that it has said will complete its disarmament.
 / AFP PHOTO / IROZ GAIZKA
Rendőrök és tűzszerészek vizsgálják az ETA által leadott fegyvereket és robbanószereket
Fotó: Iroz Gaizka / AFP

Az ETA-nak vége, a szembenállásnak nincs

Idén, április 16-i keltezéssel küldött levelet az ETA baszk intézményeknek és társadalmi szervezeteknek, amiben bejelentette: felszámolja teljes szervezetét és berekeszti politikai tevékenységét, amivel új politikai korszakot akar nyitni Baszkföldön. A levélben azt is leszögezték: ez nem jelenti a Franciaországgal és Spanyolországgal való szembenállás végét, ami szerintük nem az ETA-val kezdődött, és nem is szűnik meg a szervezet feloszlásával.

Egy másik, április 21-i keltezésű levélben a szervezet megbocsátást kért az általa okozott szenvedésért, igaz, csak áldozataik azon részétől, akiknek szerintük nem volt felelősségük a konfliktusban.

Május 3-án tették közzé Az ETA utolsó közleménye Baszkföld számára című üzenetüket, amiben leszögezik: véget vetnek minden politikai tevékenységüknek, de volt tagjaik folytatják a küzdelmet egy újraegyesített, független, szocialista, baszk nyelvű és nem patriarchális berendezkedésű Baszkföldért „az általuk mindig is tanúsított felelősséggel és tisztességgel”.

A levélben emlékeztetnek: az ETA abban az időben jött létre, amikor Baszkföldöt megfojtotta a francoizmus és asszimilálni akarta a „jakobinus állam”, most pedig, hatvan évvel később a számos területen elvégzett munkának és több generáció küzdelmének köszönhetően, a baszk nemzet él és kezébe akarja venni saját jövőjét.

Azt írták, véget akarnak vetni a konfliktus korszakának Baszkföld, valamint a spanyol és a francia állam között, de szerintük ennek ellenére a spanyol és a francia állam ragaszkodik hozzá, hogy állandósítsa ezt a korszakot. „Ugyanakkor az ETA nem fél a demokratikus forgatókönyvtől, ezért hozta meg történelmi döntését, így a szabadság és béke felé vezető folyamat más úton folytatódhat” – közölték.

Fő kihívásnak a levél szerint ezek után azt tekintik, hogy az erők egyesítésével, a széles néprétegek mobilizálásával, a különböző álláspontok egyeztetésével túljussanak a konfliktuson, és választ adjanak annak politikai és történelmi okaira.

Spanish Prime Minister Mariano Rajoy holds a joint press conference with his Turkish counterpart at La Moncloa Palace in Madrid on April 24, 2018. / AFP PHOTO / PIERRE-PHILIPPE MARCOU
Mariano Rajoy miniszerelnök
Fotó: Pierre-Philippe Marcou / AFP

Mariano Rajoy néppárti spanyol miniszterelnök már a nyilatkozat közzététele előtt kijelentette: az ETA a jogállam és a demokrácia erejével szemben szenvedett vereséget, és bármit tesz, nem fog büntetlenséget nyerni, ahogy nem ért el semmit a gyilkosságokkal sem. Azt is közölte, hogy a szervezet bejelentheti ugyan eltűnését, de bűneik nem tűnnek el, és az üldözésükre és megbüntetésükre tett erőfeszítések sem.

Azt, hogy a spanyolországi baszk régió ma nagyobb autonómiát élvez, mint a többi régió, az 1978-as alkotmánynak köszönhetik, nem az ETA cselekedeteinek. A BBC által idézett felmérés szerint, míg Katalóniában, ahol nemrég népszavazást tartottak, közel 50 százalék a függetlenség támogatottsága, a Baszk Autonóm Közösség területén csak 15 százaléknyian támogatják a Spanyolországtól való elválást.

Sok szenvedést okoztak, hiába

Az El País spanyol napilap az ETA feloszlásának hírére felkereste az ETA áldozatainak hozzátartozóit és a merényletekben megsérülteket, köztük Francesc Manzanarest, akinek testvére, az akkor harmincéves Mercè, másik testvérük, Nuria 12 és 9 éves gyermekeivel ment fürdőruhát vásárolni a barcelonai Hipercor nagyáruházba. Mindhárman életüket vesztették a támadásban, amiről Francesc most is könnyek közt beszélt.

Javier López csendőr 21 éves volt, amikor az ETA egyik sejtje megtámadta azt a laktanyát, ahová feleségével és újszülött gyermekükkel helyezték el. Három golyót kapott, egyet a májába, egyet a veséjébe és egyet a gerincébe. Két évig kerekesszékhez kötve élt, és ott kellett hagynia a munkáját. Szerinte az ETA feloszlásával semmi nem változik, csak a megítélését akarja tisztára mosni a csoport, miközben nincs arról szó, hogy együttműködnének a hatóságokkal az eddig feltáratlan több száz haláleset ügyében, amelyben mostanáig nem szolgáltattak igazságot.

Cristina Sagarzazu férje, Montxo Doral a baszk regionális rendőrség tagja volt, mindketten függetlenségpárti baszkok. A nő azután is az maradt, hogy az ETA megölte férjét 1996. március 4-én. Azt mondta, nem engedte, hogy ezek az emberek megváltoztassák eszméit, „az én küzdelmem nem az ő küzdelmük” – jelentette ki. Szerinte jó, hogy az ETA világossá tette megszűnését, de attól még sok szenvedést okoztak, hiába.

A woman takes images of a graffiti reading in Basque "ETA, Farewell and may you go with honor" in the Spanish Basque village of Agurain on May 3, 2018. 
Spanish Prime Minister Mariano Rajoy said today there would be "no impunity" for ETA's crimes even though the Basque separatist group is expected to formally announce its dissolution with a filmed statement, marking the definitive end to western Europe's last armed insurgency after more than four decades of violence. / AFP PHOTO / ANDER GILLENEA / TO GO WITH AFP STORY 'Farewell ETA, but Basque nationalism still strong' by Marianne BARRIAUX
Viszlát, E.T.A., Becsület szavak egy falfirkán Agurian városban a bejelentés napján
Fotó: Ander Gillenea / AFP

A Terrorizmus Áldozatainak Szövetsége nevű szervezet egyik alapítója, az azóta elhunyt Ana María Vidal Abarca egy 2011-es lapinterjúban beszélt arról, hogy sokáig nem foglalkozott senki az ETA merényleteinek áldozataival. Férjét, egy rendőrtisztet 1980-ban gyilkolták meg, két másik fiatal, kisgyermekes nővel alapították meg a szövetséget, hogy ne érezzék magukat egyedül. A támadások után távoli spanyol falvakba kellett költözniük Baszkföldről, és titkolniuk kellett, hogy a terrorizmus áldozatai.

Javier López most alelnöke annak a szervezetnek, ami a bűnüldöző szervekben szolgáló áldozatokat képviseli. Ő azt mondta, Baszkföldön ki voltak közösítve, titkolniuk kellett munkájukat. A csendőrök gyerekeinek az iskolában azt kellett mondaniuk, hogy az apjuk valamelyik nagyvállalatnak, például a Telefónicának dolgozik, azért élnek ott. Az ellenük elkövetett merénylet után a spanyol társadalmat sem érdekelte különösebben a sorsuk, csak akkor változott meg a hozzáállás, amikor „fontos embereket” öltek meg.

2011-ben lépett hatályba az a törvény, amely állami segítséget nyújt a terrorizmus áldozatainak, bár az áldozatok szerint ezt a segítséget komoly bürokrácia övezi, és még most is küzdeniük kell azért, hogy a jogaikat elismerjék.

A másik oldalnak is vannak panaszai: egyrészt a hozzátartozók kifogásolják, hogy a 243 bebörtönzött ETA-tag nagy többségét szándékosan a családjuktól távoli börtönökben tartják fogva, másrészt négyezer esetet dokumentáltak 1960 és 2014 között, amikor a hatóságok az ETA-val kapcsolatos eljárások során kínzást követtek el, de csak húsz ügyben született bírósági ítélet.

Kiemelt kép: Daniel Velez / AFP 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.