Nagyvilág

Egy francia pincérlány, aki csúcsra vitte az Iszlám Államnál

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 01. 12. 18:02

Emilie König évekig volt a terrorszervezet egyik legkeresettebb európai tagja. Rakka megbukásával ő is a kurdok kezére került. Most azt kéri, adják ki Franciaországnak, a döntés pedig komoly fejfájást okoz a hatóságoknak.
Korábban a témában:

Emilie König neve aligha cseng ismerősen bárkinek, pedig évekig volt az Iszlám Állam egyik legkeresettebb európai tagja. Felkerült az Amerikai Egyesült Államok és az ENSZ feketelistájára is. Rajta kívül ez csak egy brit nőnek sikerült.

A francia fiatalról még 2012-ben, az Iszlám Államhoz való csatlakozása előtt Agnes de Feo szociológus készített dokumentumfilmet, amelyben olyan nők történetét tárta fel, akik a törvény tiltása ellenére is teljes testet fedő nikábban jártak az utcákon.

De Feo megkínzott, magányos nőként jellemezte Königet, aki tele volt gyűlölettel, ismertségre és szerelemre vágyott. Rettenetes düh lakozott benne, utálattal viszonyult a társadalomhoz. Az élete bukások sorozatából állt, amiért revánsot akart venni.

Édesanyja elmondása szerint a harag még tinédzserként alakult ki a lányában, és leginkább az apja ellen irányult, aki kétéves korában elhagyta a családját. A szociológus úgy látja, hogy a lány a közösségen próbált bosszút állni, amikor dzsihadistának állt.

König 17 éves korában vette fel az iszlám vallást saját akaratából, két évvel azután, hogy otthagyta az iskolát. Döntését a dokumentumfilmben azzal indokolta, hogy mindig spirituálisnak érezte magát és kiállt a muszlimok mellett. Anyja ugyanakkor azt állítja, hogy König csak azután váltott vallást, hogy megismerte első férjét, egy algériai férfit.

A radikalizálódás folyamata

A házasság rémálomba illően végződött, a férjet drogkereskedés miatt elítélték, Könignek pedig Bretagne-ből Párizsig kellett menekülnie, amikor a férfi 2011-ben szabadult a börtönből. Ekkor kezdte el a teljes testet fedő nikábot hordani, amit úgy jellemezett mint a második bőrét.

A ruhadarabbal az volt a célja, hogy elrejtse minden nőként, anyaként és feleséggént elkövetett hibáját. Mindent nulláról akart kezdeni. Eközben megismerkedett a radikális iszlám mozgalommal, a szalafizmussal.

A nikábot 2010-ben betiltotta a francia kormány, tehát már akkor illegális volt, amikor König először felvette. Pontosan azért viselte, hogy provokálja a társadalmat, ami hite szerint az összes gondja okozója volt.

MEAUX, FRANCE - SEPTEMBER 22:  Hind Ahmas, 32, leaves the court after being convicted as the first woman wearing a niqab after France's nationwide ban on the wearing of face veils on September 22, 2011 in Meaux, France. Hind Ahmas, 32, was fined 120 Euros and Najate Nait Ali 80 Euros after breaking the newly implemented French law. Belgium, Italy, Denmark, Austria, the Netherlands and Switzerland either have or are considering the banning of full-face veils.  France was the first European country to ban women from wearing them in public. (Photo by Franck Prevel/Getty Images)
Fotó: Franck Prevel/Getty Images

De Feo szerint König ekkor még csaposként és pincérlányként dolgozott egy szórakozóhelyen, rendszeresen drogokhoz nyúlt.

A dolog ugyanakkor kétélű, mert minden áron szerette volna, hogy elfogadják. Az interjúban kétszer is ráerősített:

nem vagyok szörnyeteg. Nagyon távol vagyok egy szörnyetegtől.

Hetek, hónapok elteltével még inkább elmélyült a radikális iszlámban és felvette a kapcsolatot több szalafista csoporttal is, többek közt tagja lett a Forsane Alizza szélsőséges szervezetnek, amelynek vezetőjét 2015-ben terrorizmus vádjában bűnösnek találták.

Ahogy egyre jobban beszippantotta a szélsőségesek világa, az interneten hirdette a dzsihadisták igéit, és még a saját mecsetéből is kitiltották, amiért a szent háborút hirdető zászlókat függesztett ki az épület oldalára.

Az alternatív eszményt, az utópiát kereste, amire Szíriában talált rá

– nyilatkozott De Feo.

Rakka királynője

27 évesen ezen a ponton döntött úgy, hogy hátrahagyja két gyermekét és a Közel-Keletre utazik. Ott rögtön összeházasodott az ISIS egyik francia katonájával, aki nem sokkal később meg is halt. Felvette az Ummu Tawwab nevet és rendszeres posztolt magáról a közösségi médiában, fegyverrel a kezében.

Rövid idő alatt felemelkedett a ranglétrán kimagasló szerephez jutott az Iszlám Államnál. A propaganda hirdetése mellett segített embereket toborozni Franciaországból. Hírszerző források szerint arra buzdította a hazájában élő dzsihadistákat, hogy kövessenek el merényletet intézmények és a francia katonák feleségei ellen.

MARSEILLE, FRANCE - OCTOBER 01:  Crime scene of Marseille's attack in Front of the Gare Saint Charles Train station, after a man armed with a knife killed two people before being shot by soldiers patrolling the area. French anti-terror prosecutors said on October 1 that they had opened an investigation into a knife attack at the main train station in Marseille which left at least two people dead on October 1, 2017 in Marseille, France.  (Photo by Clement Mahoudeau/IP3/Getty Images)
A Marseille-i terrortámadás helyszíne
Fotó: Clement Mahoudeau/IP3/Getty Images

Miközben anyja otthon vigyázott két gyerekére, König kint további három csecsemőnek adott életét, köztük ikreknek is. Őket most vele együtt fogságban tartják.

De Feo meglátása szerint azért csatlakozik sok francia nő az Iszlám Államhoz, mert muszlimként nem érzik magukat elfogadottnak az országban, nem gyakorolhatják békében a vallásukat és inzultálják őket az utcákon.

A Franciaországban tapasztalható iszlamofób hangulat kedvez az effajta marginalizálódásnak, ami radikalizációhoz vezet

– mondta.

Európa fejfájása

König édesanyja a napokban az Ouest-France című lapnak adott interjújában arról beszélt, lánya két héttel ezelőtti telefonbeszélgetésük alkalmával azt mondta, haza szeretne jönni, és családja, barátai valamint az ország bocsánatát kéri.

A dzsihadistának állt egykori csapos története minden értelmében egyedülálló. Nemcsak azért, mert prominens figurává nőtte ki magát a férfiak által dominált Iszlám Államban, hanem Franciaország és az európai országok egyik egyre gyakoribbá váló problémájára világít rá: mit kell tenniük, ha állampolgáruk, az ISIS egykori katonája vagy támogatója haza akar menni?

A terrorszervezet tavaly októberben veszítette el főhadiszállását, a szíriai Rakkát, a várost, ahol kikiáltották a kalifátust. A kurdok König mellett tömegeket vettek őrizetbe és csuktak börtönökbe.

Az európai országoknak két fő irányelvük van:

  • hogy a harcosok soha ne térjenek vissza a kontinensre;
  • és hogy háborús bűnökért és terrorizmusért azokban az országokban vonják őket felelősségre, ahol a bűncselekményeket elkövették.

A helyzetet csupán egy dolog nehezíti, de az nagyon: hogy az európai államok vezetői határozottan ellenzik a halálbüntetést és közel sem biztosak benne, hogy Irakban és Szíriában tisztességes tárgyalásokat folytatnak majd le a fegyencekről.

Az Iszlám Állam európai tagjai

2016 áprilisáig megközelítőleg 4300 európai állampolgár hagyta el hazáját, hogy Szíriában vagy Irakban harcoljon a terrorszervezet oldalán, derül ki a hágai International Center for Counter-Terrorism nevű független kutatóintézet tanulmányából. Mások szerint ez a szám bőven ötezer felett lehet.

A francia hatóságok 690 fölé becsülik a francia katonák számát, akik még mindig Szíriában lehetnek, közülük 295-en nők.

SRINAGAR, KASHMIR, INDIA - FEBRUARY 19: Kashmiri Muslim protesters hold an ISIS flag  during an anti India protest on February 19, 2016 in Srinagar, the summer capital of Indian administered Kashmir, India. Indian police used teargas shells and pellets to disperse scores of Kashmiri Muslim protesters who were throwing stones at Indian police after Friday prayers during an anti Indian protest in the Old City of Srinagar . (Photo by Yawar Nazir/Getty Images)
Fotó: Yawar Nazir/Getty Images

Szíria kurd régiója – ahol Königet is fogva tartják – jogi értelemben véve egy szürke zóna. A kurdok végeznek el számos kormányzati feladatot és szolgáltatnak igazságot, de a nemzetközi törvények értelmében Szíria részét képezi.

Emmanuel Macron francia elnök még novemberben fogalmazott úgy, hogy az Irakból és Szíriából hazatérni vágyó nők és gyerekek sorsáról egyesével határoznak majd. A hivatalos álláspont szerint ahol van olyan igazságszolgáltatási intézmény, amely képes igazságos eljárás megindítására, ott a helyszínen folytatják le az eljárásokat.

A szíriai kurd börtönökben fogvatartott nők jogi képviselői a nyilatkozat felháborodásukat fejezték ki, mondván mivel a kurd állam nem létezik, a francia állampolgárok felett nem is ítélkezhetnek.

A kurdok egyébként nem kérnek belőlük. Mustafa Bali, a szíriai kurd védelmi erők szóvivője korábban minden országot sürgetett, hogy kérje a megvádolt nők és gyerekek kiadatását, de sok európai ország azóta is hezitál.

A nők hazavitele mellett szól, hogy a többségük Szíriában gyermekeket szült, akik francia állampolgárrá váltak azáltal, hogy egyik szülőjük francia.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2014. június 2.
Az Országház felújított alsóházi ülésterme 2014. június 2-án.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.