Emilie König neve aligha cseng ismerősen bárkinek, pedig évekig volt az Iszlám Állam egyik legkeresettebb európai tagja. Felkerült az Amerikai Egyesült Államok és az ENSZ feketelistájára is. Rajta kívül ez csak egy brit nőnek sikerült.
A francia fiatalról még 2012-ben, az Iszlám Államhoz való csatlakozása előtt Agnes de Feo szociológus készített dokumentumfilmet, amelyben olyan nők történetét tárta fel, akik a törvény tiltása ellenére is teljes testet fedő nikábban jártak az utcákon.
Édesanyja elmondása szerint a harag még tinédzserként alakult ki a lányában, és leginkább az apja ellen irányult, aki kétéves korában elhagyta a családját. A szociológus úgy látja, hogy a lány a közösségen próbált bosszút állni, amikor dzsihadistának állt.
König 17 éves korában vette fel az iszlám vallást saját akaratából, két évvel azután, hogy otthagyta az iskolát. Döntését a dokumentumfilmben azzal indokolta, hogy mindig spirituálisnak érezte magát és kiállt a muszlimok mellett. Anyja ugyanakkor azt állítja, hogy König csak azután váltott vallást, hogy megismerte első férjét, egy algériai férfit.
A radikalizálódás folyamata
A házasság rémálomba illően végződött, a férjet drogkereskedés miatt elítélték, Könignek pedig Bretagne-ből Párizsig kellett menekülnie, amikor a férfi 2011-ben szabadult a börtönből. Ekkor kezdte el a teljes testet fedő nikábot hordani, amit úgy jellemezett mint a második bőrét.
A nikábot 2010-ben betiltotta a francia kormány, tehát már akkor illegális volt, amikor König először felvette. Pontosan azért viselte, hogy provokálja a társadalmat, ami hite szerint az összes gondja okozója volt.
De Feo szerint König ekkor még csaposként és pincérlányként dolgozott egy szórakozóhelyen, rendszeresen drogokhoz nyúlt.
A dolog ugyanakkor kétélű, mert minden áron szerette volna, hogy elfogadják. Az interjúban kétszer is ráerősített:
nem vagyok szörnyeteg. Nagyon távol vagyok egy szörnyetegtől.
Hetek, hónapok elteltével még inkább elmélyült a radikális iszlámban és felvette a kapcsolatot több szalafista csoporttal is, többek közt tagja lett a Forsane Alizza szélsőséges szervezetnek, amelynek vezetőjét 2015-ben terrorizmus vádjában bűnösnek találták.
Ahogy egyre jobban beszippantotta a szélsőségesek világa, az interneten hirdette a dzsihadisták igéit, és még a saját mecsetéből is kitiltották, amiért a szent háborút hirdető zászlókat függesztett ki az épület oldalára.
Az alternatív eszményt, az utópiát kereste, amire Szíriában talált rá
– nyilatkozott De Feo.
Rakka királynője
27 évesen ezen a ponton döntött úgy, hogy hátrahagyja két gyermekét és a Közel-Keletre utazik. Ott rögtön összeházasodott az ISIS egyik francia katonájával, aki nem sokkal később meg is halt. Felvette az Ummu Tawwab nevet és rendszeres posztolt magáról a közösségi médiában, fegyverrel a kezében.
Fotó: Clement Mahoudeau/IP3/Getty Images
Miközben anyja otthon vigyázott két gyerekére, König kint további három csecsemőnek adott életét, köztük ikreknek is. Őket most vele együtt fogságban tartják.
De Feo meglátása szerint azért csatlakozik sok francia nő az Iszlám Államhoz, mert muszlimként nem érzik magukat elfogadottnak az országban, nem gyakorolhatják békében a vallásukat és inzultálják őket az utcákon.
A Franciaországban tapasztalható iszlamofób hangulat kedvez az effajta marginalizálódásnak, ami radikalizációhoz vezet
– mondta.
Európa fejfájása
König édesanyja a napokban az Ouest-France című lapnak adott interjújában arról beszélt, lánya két héttel ezelőtti telefonbeszélgetésük alkalmával azt mondta, haza szeretne jönni, és családja, barátai valamint az ország bocsánatát kéri.
A terrorszervezet tavaly októberben veszítette el főhadiszállását, a szíriai Rakkát, a várost, ahol kikiáltották a kalifátust. A kurdok König mellett tömegeket vettek őrizetbe és csuktak börtönökbe.
Az európai országoknak két fő irányelvük van:
- hogy a harcosok soha ne térjenek vissza a kontinensre;
- és hogy háborús bűnökért és terrorizmusért azokban az országokban vonják őket felelősségre, ahol a bűncselekményeket elkövették.
A helyzetet csupán egy dolog nehezíti, de az nagyon: hogy az európai államok vezetői határozottan ellenzik a halálbüntetést és közel sem biztosak benne, hogy Irakban és Szíriában tisztességes tárgyalásokat folytatnak majd le a fegyencekről.
Szíria kurd régiója – ahol Königet is fogva tartják – jogi értelemben véve egy szürke zóna. A kurdok végeznek el számos kormányzati feladatot és szolgáltatnak igazságot, de a nemzetközi törvények értelmében Szíria részét képezi.
Emmanuel Macron francia elnök még novemberben fogalmazott úgy, hogy az Irakból és Szíriából hazatérni vágyó nők és gyerekek sorsáról egyesével határoznak majd. A hivatalos álláspont szerint ahol van olyan igazságszolgáltatási intézmény, amely képes igazságos eljárás megindítására, ott a helyszínen folytatják le az eljárásokat.
A kurdok egyébként nem kérnek belőlük. Mustafa Bali, a szíriai kurd védelmi erők szóvivője korábban minden országot sürgetett, hogy kérje a megvádolt nők és gyerekek kiadatását, de sok európai ország azóta is hezitál.
A nők hazavitele mellett szól, hogy a többségük Szíriában gyermekeket szült, akik francia állampolgárrá váltak azáltal, hogy egyik szülőjük francia.
