Nagyvilág
January 2017, Wardak, Iraq. Peshmerga Kalashnikov rifle at Toyota car. The Kaka’i Kurds are returning to their homes as Mosul offensive continiues. The Kaka’i Kurds are one of several multi-ethnic groups who are part of the Yarsan or Ahl el-Haqq (people of truth), a religion founded by Sultan Sahak in the late 14th century in western Iran. Some Yarsanis in Iraq are called the Kaka’is. The Kakais are one of the religious minorities scattered throughout northern Iraq in the provinces of Sulaimaniyah and Halabja, in the Ninevah Plains of Ninevah province and in villages to the southeast of Kirkuk. Historians and researchers disagree on their classification, as mystery and secrecy shroud this sect. Extremists of the Islamic State group (ISIS) have vowed to “pursue and kill” members of the Kaka’i religious group in northern Iraq, considering them “infidels who must be eliminated”. (Photo by Maciej Moskwa/NurPhoto)

Kommunizmus idején gyártott magyar fegyvereket használt az Iszlám Állam

Wagner Péter
Wagner Péter

biztonságpoltikai szakértő. 2017. 12. 29. 11:42

Magyar gyártmányú Kalasnyikovokat használt az Iszlám Állam - állítja egy friss  kutatás . A helyzet azonban árnyalt, mert a talált darabok több évtizedes példányok, hazánk pedig már csak azért sem tud érdemben részt venni a fegyverbizniszben, mert haditechnikai ipara leépült.  

Az Iszlám Állam a történelem legnagyobb és legjobban felszerelt terrorszervezete volt, ám az elmúlt hónapokban elvesztette területeit, minek nyomán visszaváltozott hagyományos, rejtőzködő, konspiráló, sejtekből felépülő csoporttá.

Ám sokáig kérdés volt, az Iszlám Állam miként volt képes egyáltalán Szíria és Irak jelentős részeit meghódítani, honnan volt elég lőszere és fegyvere a harchoz. Az összeesküvés-elméletek hamis magyarázatai külső, állami támogatókat sejtettek, ám erre sohasem volt bizonyíték. Igaz,

voltak olyan videók, amelyek nyilvánvalóvá tették, hogy a terrorszervezet meglepően fejlett, új fegyverekkel harcol.

Fegyverben persze nincsen hiány a Közel-Keleten, Szíria és Irak egyaránt, de a környező államok is, jelentős fegyvervásárlók voltak a korábbi évtizedekben.

A fegyverek származási helyének kiderítése érdekében Németország és az Európai Unió közösen finanszírozott egy vizsgálatot, amelyet a brit Conflict Arnament Research kutatóintézet végzett el. A kutatók nem csak a sajtóhíreket tanulmányozták, hanem hozzáfértek eredeti szállítási dokumentumokhoz, a szakértők a helyszíneken, az Iszlám Államtól visszafoglalt területeken is megvizsgálhatták a hátrahagyott fegyvereket.

Minden ország együtt akart működni a kutatókkal, mert senki sem szerette volna, ha rajtamarad a gyanú, hogy támogatta a szélsőségeseket. Az európai, különösen közép- és kelet-európai országokból nagy mennyiségben érkeztek fegyverek a konfliktuszónába, de a küldeményt nem az Iszlám Államnak szánták. Ezeknek a fegyvereknek az útja szinte minden esetben hasonló volt. Egy külső támogató, például Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Államok törvényesen vásárolt fegyvert Horvátországból, Bulgáriából vagy Lengyelországból, majd ezeket titokban átadta a támogatott szíriai felkelőknek. Ezek a csoportok azonban hatékonyságban messze elmaradtak az Iszlám Államtól, így néhány hónap után elvesztették az új fegyvereket, amelyek így a terroristákhoz kerültek. Mint a kutatás megállapította, volt olyan eset, amikor ez mindössze két hónap alatt lezajlott.

Nem a magyar szál a lényeg

A most nyilvánosságra hozott 202 oldalas jelentés két nagy területtel foglalkozik. A terroristák által használt kézifegyverekkel és lőszerekkel, valamint az improvizált robbanóeszközökhöz használt vegyszerekkel és alkatrészekkel (kábelek, detonátorok, mobiltelefonok, stb.).

A magyar szál nyúlfarknyi a történetben, ráadásul teljesen atipikus a többi EU-s ország sztorija mellett.

A magyar sajtó a tanulmányban említett 132 magyar gyártmányú Kalasnyikovra, annak is az AK-63F változatára fókuszált. A tanulmány 112 AK-63F vizsgálatáról, és 132 darab magyar fegyver elemzéséről beszél. A 132 darab a megvizsgált fegyverek 7,32 százaléka, ami első blikkre azt mutatja, Magyarország is jelentős szereplő a fegyverszállításban, illetve azt üzeni, hazánk, hasonlóan a többi közép- és kelet-európai országhoz, mostanság húzott hasznot a konfliktusból.

A valóság ehhez képest árnyaltabb. Magyarországon a szocializmus idején zajlott fegyvergyártás, ennek volt része a Fegyver- és Gázgépgyárnál (FÉG) készített Kalasnyikov-klónok gyártása is. A szóban forgó AK-63F gyártása 1963-ban kezdődött. Mivel abban az időben a fejlődő világot a szocialista tábor nagy mennyiségű fegyverrel támogatta, így nem volt véletlen a magyar fegyverek sikere sem. Az 1980-ban kirobbant irak-iráni háború még több lehetőséget jelentett, az oda irányuló magyar szállításoknak több nyilvános nyoma is van. A háború vége egybeesett a közép-európai rendszerváltásokkal, amely egyben a magyar fegyvergyártás leépülésének a kezdete is volt. A FÉG gyár jó egy évtizede megszűnt, de már előtte is minimális volt a legyártott fegyverek száma, nem hogy exportra termelt volna a cég.

A tanulmányban látható meglepően „jó” helyezés tehát csak és kizárólag annak köszönhető, hogy a 1980 és 1989 között Magyarország nagy mennyiségben szállított Irakba fegyvert, ahogy minden más szocialista ország is.

Az, hogy 25-30 évvel a gyártás után még mindig nagy számban fordulnak elő, sőt működek a magyar Kalasnyikovok talán dicséret is lehetne, hiszen ezek szerint megfelelő minőséget sikerült előállítani a kommunizmus idején. (Helyi anekdoták szerint a feketepiacon a magyar és az orosz AK-nak jobb ára van a csehszlovák, a lengyel vagy a bolgár darabokénál.)

A Conflict Arnament Research kimutatása szerint az Irakban és Szíriában megvizsgált fegyverek körülbelül 85 százalékát 1979-1989 között és a 2000-2009 közötti időszakban gyártották. A kutatóintézet egy másik táblázata a 2000 után gyártott fegyvereket sorolja fel a gyártó ország szerint. Itt Magyarország nem szerepel az első tíz között, ami pontosan mutatja az ország (és fegyvergyártásának) jelentéktelen szerepét.

Hogy akkor kik voltak a fő fegyverszállítók akkor a térségben? Irakban a kínai fegyverek aránya majd 80 százalék, Románia és Bulgária is látható eredményt „ért el” (8,7-6,6 százalék). Szíriában a bolgár (51,8%), a román és az iráni (14-14%) fegyverek szerepeltek a top háromban a 2000 és 2009 között legyártott fegyverek származási helyének rangsorában.

Jelentős az EU szerepe a harckocsielhárító-rakéták szállításában: kimutatható hogy Unió országaiból, most is elsősorban a volt szocialista országokból, jelentős mennyiség került a felkelőkhöz, majd onnan az Iszlám Állam terroristáihoz.

A kutatásból származó adatokból le lehet vonni néhány következtetést is. Az Iszlám Állam a volt Szovjetunió, az egykori szocialista országok és Kína által gyártott fegyverekkel vívta meg a háborúját. Ez annyiban nem véletlen, hogy Irak és Szíria ezeket a fegyvereket használta és a terrorszervezet e két ország hadseregétől zsákmányolta a fegyvereit. Magyarország nem azért szerepelt a kutatóintézet anyagában, mert még mindig aktív gyártó, hanem mert az egykor leszállított készletek még mindig működképesek.

Az EU szempontjából talán a legfontosabb eredmény, hogy a jövőben jobban kell figyelnie az új tagországok szerepére, mivel ezek az országok üzleti lehetőséget találhatnak még más harmadik világbeli konfliktusokban, mert ezekben nem feltétlenül a fejlett haditechnikára lesz szükség, hanem az elavult 30-40 éves haditechnikára.

Az biztos, hogy miközben sokat hallunk arról, hogy a nyugati fegyvergyártó cégek hatalmas hasznot húznak a háborúkból, immár adatok bizonyítják: a kínai, iráni, de akár román és bolgár cégek is nyertesei a konfliktusoknak.

Kiemelt kép: Maciej Moskwa/NurPhoto

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.