Nagyvilág

Ezért nem jött össze Orbán cimborálása Trumppal

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

újságíró. 2018. 01. 05. 18:29

Mindenki azt várta, főleg a magyar kormányban, hogy Donald Trump megválasztásával kitör a magyar-amerikai barátság. Nem tört. A Foreign Policy járt utána a miérteknek.
Korábban a témában:

A két illiberális vezető, Orbán Viktor és Donald Trump nagyon egy húron pendülnek, várható volt Trump megválasztása után, hogy a magyar és amerikai vezetés közel kerül majd egymáshoz. Ez azonban elmaradt, egy év távlatából a Foreign Policy próbálta megválaszolni, miért.

A cikk emlékeztet, hogy Orbán már 2016 júliusában, amikor Trumpot még mindig nem vette elég komolyan a világ, azt mondta, maga se tudna Európa felé jobb külpolitikai programot vázolni, mint Trump, és kiállt a republikánus jelölt mellett. Orbán azért is reménykedett, mert Barack Obama kormányával nem volt jóban, kétoldalú magyar-amerikai találkozó nem is volt még Orbán hatalomra kerülése óta (leszámítva pár ENSZ- vagy NATO-csúcsot).

Obamáék ráadásul kitiltottak hat magyart korrupció miatt az Egyesült Államokból, ami a mélypont volt a kétoldalú kapcsolatokban.

Trump megválasztásakor Orbán büszkén újságolta el, hogy Trumppal beszélt telefonon, és elpanaszolta, hogy fekete bárányként bántak vele, mire Trump kacagva hozzátette, vele is. Hozzátette, Trump azt mondta neki, nagyon tiszteli Magyarországot.

Ennek ellenére sorra jöttek a pofonok: Trump nem jött Budapestre, de Orbánt sem fogadta Washingtonban, az amerikai külügy bírálta a CEU-törvényt, nincs amerikai nagykövet, a helyette ittlévő ügyvivő bírálta a magyar sajtó kormány általi letámadását, szintén a külügy támogatást nyújt a vidéki független sajtónak.

De mi ment tönkre?

A válasz az alcímben emlegetett kérdésre egyszerű, bár a mai Magyarországon nehezen érthető: nem azon múlik az USA és egy másik állam viszonya, hogy ki az aktuális amerikai elnök. Korányi Dávid, az Atlanti Tanács magyar elemzője, Bajnai Gordon kormányának egykori tanácsadója szerint mindig túlzóak voltak a magyar várakozások Trumpot illetően.

Korányi szerint Orbán abban a hitben volt, hogy ő annak a nacionalista hullámnak az előfutára, ami majd Trumpot is sikerre viszi.

Csáky Zselyke a Freedom House-tól arról beszélt a cikkben, hogy a mi térségünkben a kormányok mögött nincs akkora civil-szakmai apparátus, ami úgy irányítaná a politikai folyamatokat, mint az Egyesült Államokban. A mostani Magyarország jó példa erre: a legfőbb hatalom Orbán Viktor kezében összpontosul, ha ő úgy akarja, a hosszútávú politikákat is pikkpakk megváltoztatják. Trump kezében azért nincs ekkora hatalom, több az ellenőrző mechanizmus (amiket a Fidesz-kormányok kiiktattak mára).

Érdekes mellékszál a történetben Gorka Sebestyéné, aki jó ideig próbálkozott a magyar politikában, de végül elbukott, részben mert összeveszett Orbán Viktorral 2007-ben, amikor még a Fidesz ellen is megpróbált pártot indítani. Aztán tíz év múlva már Trump környezetéig lobbizta magát, fontos tanácsadó lett, de aztán az Orbán-kormány visszafogottan kereste a kegyeit, bár az antiszemita vádak idején nem védte meg. Gorka aztán kikerült a Fehér Házból, le a napirendről.

A CEU-t elszámolták

A Közép-európai Egyetem ellen indított agyatlan hadjárat sok szempontból baklövés volt a Fidesznek: a saját tábornak ezt is el lehetett adni (mint mindent, még azt is, hogy fizessenek Orbánék győzelméért), de a felmérésekben sokat vesztett a Fidesz, és az amerikaiak is idegesek lettek. Az egész akadémiai világ megvédte a CEU-t, a külüggyel együtt. Ez utóbbi tárca sokáig Obama politikáját vitte tovább, az eurázsiai ügyek felelősét, Wess Mitchellt is csak tavaly októberben helyezték székébe.

Az amerikai külügyminisztérium azt írta válaszul a Foreign Policy kérdéseire, hogy Magyarország egy NATO-szövetséges, amivel együttműködnek minden téren. Amúgy az egyes országokhoz való viszonyt fokozatosan vizsgálják felül.

Az oroszokhoz való viszony is problémás lett: a kezdeti várakozások ellenére Moszkva és Washington nem lett jóbarát, újabb amerikai szankciókat róttak ki Oroszországra. Mindeközben Magyarország évek óta egyre mélyebbre süpped az oroszok hálójában, Vlagyimir Putyin és Orbán jóbarátok. Orbán emiatt nem lehet jóban olyan országgal, ami szívatja a moszkvai cimborákat.

Nincs veszve semmi. De lehet, hogy igen

A cikk szerint azonban Orbán még reménykedik a viszony normalizálásában, várhatóan februárban megjelenik a Nemzeti Imareggelin az USA-ban. Magyarország tartózkodott az ENSZ-ben azon a szavazáson, ami elítélte volna az USA Izraelnek kedvező döntését, hogy Jeruzsálemet ismeri el a zsidó állam fővárosaként.

Egy bökkenő akadhat csak: hogy Trump tojik Orbánra.

Neki sokkal fontosabb, hogy csörtesse a kardot Észak-Korea és Kína ellen, illetve otthon harcoljon a média és a politikai ellenlábasai ellen. Van mit harcolni mostanság otthon.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Saudi soldiers stand guard as a Saudi air force cargo plane, carrying aid, lands at an airfield in Yemen's central province of Marib, on February 8, 2018. (Photo by ABDULLAH AL-QADRY / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.