Nagyvilág
Tokió, 2017. szeptember 3.
Az észak-koreai hidrogénbomba sikeres tesztelésérõl szóló televíziós tudósítást közvetítik egy utcai tévén Tokióban 2017. szeptember 3-án. Észak-Korea hatodik föld alatti atomrobbantása két erõs földrengést váltott ki. A képernyõn Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ, a Koreai Munkapárt elsõ titkára látható. (MTI/EPA/Franck Robichon)

Japán odavert egy nagyot Észak-Koreának

24.hu
24.hu

2017. 12. 15. 13:46

Japán újabb szankciókat vetett ki pénteken Észak-Koreára, hogy elérje az 1970-80-as években elrabolt japánok szabadon engedését és az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram leállítását.
Korábban a témában:

Tokió befagyasztotta a javait 19 olyan cégnek, amelyek pénzügyekkel vagy szén- és ásványbányászattal, -szállítással foglalkoznak, és amelyeket az Egyesült Államok már eddig is büntetőintézkedésekkel sújtott. A szállítással foglalkozó cégek között vannak olyanok, amelyek észak-koreai munkások külföldre szállításában vesznek részt.

Egy tokiói külügyminisztériumi szóvivő azt mondta: Japán a lépéssel demonstrálni akarja eltökéltségét Phenjan megbüntetésére, tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken megvitatja az Észak-Korea okozta válság állását.

Japán összesen már 103 észak-koreai cég és szervezet, valamint 108 magánszemély vagyonát fagyasztotta be, vagy saját büntetőintézkedései keretében, vagy a BT határozatainak eleget téve. Ötvenhat szervezetet és 62 személyt egyoldalúan sújtott Tokió.

Szuga Josihide, a kormány főtitkára elmondta: Japán fenntartja a nyomást Észak-Koreán, hogy megoldódjon mind az elrabolt japánok ügye, mind pedig az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram leállítása.

Észak-Korea azért rabolt el japánokat, hogy kémek kiképzéséhez – a japán nyelv és szokások oktatásához – használja őket.

Japán szerint észak-koreai ügynökök legalább 17 embert raboltak el annak idején. Észak-Korea 13 ember elrablását ismerte el, és megengedte 2002-ben, hogy öten közülük hazalátogassanak. Mind az öten Japánban maradtak. A többi nyolc emberről azt állítja Phenjan, hogy meghaltak, de a halálukat alátámasztó bizonyítékokkal nem szolgált. Az elraboltak családtagjai nem adták fel a reményt, hogy az ő hozzátartozóik is kiszabadulnak.

Hogy mennyit érnek a szankciók, arról itt írtunk korábban:

Phenjan, 2017. november 29.
Észak-Korea legutóbbi rakétakísérletéről szóló tudósítást figyelik ünnepelve emberek a phenjani főpályaudvaron lévő tévéképernyőn 2017. november 29-én. Hajnalban Észak-Korea sikeres kísérletet hajtott végre Hvaszong-15 típusú, új fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétájával (ICBM), amely az ország állami médiájának közlése szerint képes elérni az Egyesült Államok egész területét. (MTI/AP/Dzson Csol Dzsin)
Nincs az a szankció, ami összeroppantja Észak-Koreát
Hiába az ENSZ és az Európai Unió szankciói, virágzik Kim Dzsongun nukleáris programja. Észak-Korea hozzászokott a megszorításokhoz, és inkább kivár, még ha az pár százezer ember életébe kerül is.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Franck Robichon

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A video grab from footage broadcast by the UK Parliament's Parliamentary Recording Unit (PRU) shows Britain's Prime Minister Theresa May as she speaks in the House of Commons in London on January 15, 2019, before MPs vote on the government's Brexit deal. - Parliament is to finally vote today on whether to support or vote against the agreement struck between Prime Minister Theresa May's government and the European Union. (Photo by HO / PRU / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / PRU " - NO USE FOR ENTERTAINMENT, SATIRICAL, MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.