Tokió befagyasztotta a javait 19 olyan cégnek, amelyek pénzügyekkel vagy szén- és ásványbányászattal, -szállítással foglalkoznak, és amelyeket az Egyesült Államok már eddig is büntetőintézkedésekkel sújtott. A szállítással foglalkozó cégek között vannak olyanok, amelyek észak-koreai munkások külföldre szállításában vesznek részt.
Egy tokiói külügyminisztériumi szóvivő azt mondta: Japán a lépéssel demonstrálni akarja eltökéltségét Phenjan megbüntetésére, tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken megvitatja az Észak-Korea okozta válság állását.
Szuga Josihide, a kormány főtitkára elmondta: Japán fenntartja a nyomást Észak-Koreán, hogy megoldódjon mind az elrabolt japánok ügye, mind pedig az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram leállítása.
Észak-Korea azért rabolt el japánokat, hogy kémek kiképzéséhez – a japán nyelv és szokások oktatásához – használja őket.
Japán szerint észak-koreai ügynökök legalább 17 embert raboltak el annak idején. Észak-Korea 13 ember elrablását ismerte el, és megengedte 2002-ben, hogy öten közülük hazalátogassanak. Mind az öten Japánban maradtak. A többi nyolc emberről azt állítja Phenjan, hogy meghaltak, de a halálukat alátámasztó bizonyítékokkal nem szolgált. Az elraboltak családtagjai nem adták fel a reményt, hogy az ő hozzátartozóik is kiszabadulnak.
Hogy mennyit érnek a szankciók, arról itt írtunk korábban:
Kiemelt kép: MTI/EPA/Franck Robichon
