Nagyvilág
Tokió, 2017. szeptember 3.
Az észak-koreai hidrogénbomba sikeres tesztelésérõl szóló televíziós tudósítást közvetítik egy utcai tévén Tokióban 2017. szeptember 3-án. Észak-Korea hatodik föld alatti atomrobbantása két erõs földrengést váltott ki. A képernyõn Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ, a Koreai Munkapárt elsõ titkára látható. (MTI/EPA/Franck Robichon)

Japán odavert egy nagyot Észak-Koreának

24.hu
24.hu

2017. 12. 15. 13:46

Japán újabb szankciókat vetett ki pénteken Észak-Koreára, hogy elérje az 1970-80-as években elrabolt japánok szabadon engedését és az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram leállítását.
Korábban a témában:

Tokió befagyasztotta a javait 19 olyan cégnek, amelyek pénzügyekkel vagy szén- és ásványbányászattal, -szállítással foglalkoznak, és amelyeket az Egyesült Államok már eddig is büntetőintézkedésekkel sújtott. A szállítással foglalkozó cégek között vannak olyanok, amelyek észak-koreai munkások külföldre szállításában vesznek részt.

Egy tokiói külügyminisztériumi szóvivő azt mondta: Japán a lépéssel demonstrálni akarja eltökéltségét Phenjan megbüntetésére, tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken megvitatja az Észak-Korea okozta válság állását.

Japán összesen már 103 észak-koreai cég és szervezet, valamint 108 magánszemély vagyonát fagyasztotta be, vagy saját büntetőintézkedései keretében, vagy a BT határozatainak eleget téve. Ötvenhat szervezetet és 62 személyt egyoldalúan sújtott Tokió.

Szuga Josihide, a kormány főtitkára elmondta: Japán fenntartja a nyomást Észak-Koreán, hogy megoldódjon mind az elrabolt japánok ügye, mind pedig az észak-koreai nukleáris és rakétaprogram leállítása.

Észak-Korea azért rabolt el japánokat, hogy kémek kiképzéséhez – a japán nyelv és szokások oktatásához – használja őket.

Japán szerint észak-koreai ügynökök legalább 17 embert raboltak el annak idején. Észak-Korea 13 ember elrablását ismerte el, és megengedte 2002-ben, hogy öten közülük hazalátogassanak. Mind az öten Japánban maradtak. A többi nyolc emberről azt állítja Phenjan, hogy meghaltak, de a halálukat alátámasztó bizonyítékokkal nem szolgált. Az elraboltak családtagjai nem adták fel a reményt, hogy az ő hozzátartozóik is kiszabadulnak.

Hogy mennyit érnek a szankciók, arról itt írtunk korábban:

Phenjan, 2017. november 29.
Észak-Korea legutóbbi rakétakísérletéről szóló tudósítást figyelik ünnepelve emberek a phenjani főpályaudvaron lévő tévéképernyőn 2017. november 29-én. Hajnalban Észak-Korea sikeres kísérletet hajtott végre Hvaszong-15 típusú, új fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétájával (ICBM), amely az ország állami médiájának közlése szerint képes elérni az Egyesült Államok egész területét. (MTI/AP/Dzson Csol Dzsin)
Nincs az a szankció, ami összeroppantja Észak-Koreát
Hiába az ENSZ és az Európai Unió szankciói, virágzik Kim Dzsongun nukleáris programja. Észak-Korea hozzászokott a megszorításokhoz, és inkább kivár, még ha az pár százezer ember életébe kerül is.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Franck Robichon

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.