Kultúra

Észak-Koreában ma is vígan futnak a dízelbuszokból átalakított Ikarus-trolik

A változatos kormányzati gépjárműparkot, illetve tömegközlekedési eszközöket felvonultató országban még ma is találkozni a szebb napokat látott magyar gyár nyomával.

A világ buszgyártását évtizedeken át meghatározó vállalat ugyan egykori formájában már tíz éve bezárta a kapuit (bár az egykori tervezők, illetve dolgozók újjáélesztették), munkáik ma is több ország tömegközlekedésében vállalnak fontos szerepet, így a világ felé lassan nyitó Kubában, vagy a még mindig zárt diktatúrában, Észak-Koreában is.

Fidel Castro Kubájában készültek a legfurább Ikarusok
A gyár jórészt darabokban exportálta a buszokat a dél-amerikai országba, ahol az elmúlt negyven évben aztán fura szörnyek készültek belőlük.

A világ számos pontjára – így Izlandra, Madagaszkárra, Lengyelországba, az egykori Szovjetunióba, valamint Tajvanra is eljutott – modell, az 1971-2002 között 72547 darabban gyártott Ikarus 260-as sorozat a gyártó legsikeresebbje volt, sőt, Budapesten még ma is nyolcvanöt példány közlekedik belőlük.

A típusból 1975-ben – 260T néven – troliverzió is született, bár mindössze kettő készült el belőlük, egyiküket pedig már bő húsz évvel ezelőtt darabokra vágták.

Felmerül persze a kérdés, hogy akkor mire véljük ezt az észak-koreai fővárosban, Phenjanban két évvel ezelőtt készített fotót:

Fotó: Wyco-huwiki/Wikimedia Commons

 

A 260T-nek tűnő, megkopott festésű troli tényleg egy Ikarus, de az korántsem troliként, hanem jókora, szomjas Rába-dízelmotorral a gyomrában hagyta el a budapesti, vagy székesfehérvári gyárat, a világ túlsó felén azonban úgy gondolták, hogy elektromos üzemben sokkal tovább szolgálhatja a diktatúra munkásait, így egy szempillantás alatt áramszedőt szereltek rá, majd forgalomba állították.

Fotó: Frühtau
Fotó: Cheddaz

 

A lenti képen látható, 243-as pályaszámú példány azonban ezek közül is kiemelkedik, hiszen két 280-as egybeillesztésével született meg:

Az Ikarusok persze távolról sem a teljes flottát alkotják, hiszen az 1962-ben született, legalább egy tucat városban működő hálózaton az ötvenes évek Csehszlovákiájában készült Skodák, illetve a Phenjani Trolibuszgyár, valamint a Cshongdzsini Buszgyár elmúlt öt évtizedben született típusai is szállítják az utasokat.

Így az Ázsia-szerte ismert mítikus szárnyas lóról, az Észak-Koreában kiemelten fontos szimbólum Csollimáról elnevezett Csollima-70:

Fotó: Kounosu

 

A mindössze három éve gyártott Csollima-091:

Fotó: MBxd1

Vagy épp a flotta legidősebb tagja, a Csollima 9.25:

Fotó: Carpe Feline

A buszok elején, vagy egyik oldalán, de a legtöbbször szem előtt lévő helyen látható csillagok egyébként korántsem csak díszítőelemekként működnek, hiszen ki kell őket érdemelni: egy csillag félmillió, balesetmentesen megtett kilométert jelöl.

Trolley Bus

Fotó: Vinchel

Észak-Korea az elmúlt hónapokban egyébként egyre inkább elveti a sulykot: a korábban már számtalan alkalommal elképesztő tényeket közlő állami hírgyár néhány napja közölte, hogy Kim Dzsongun bőrcipőben mászott meg egy közel 2800 méter magas hegyet, sőt, még az időjárást is kontrollálta közben, de az atombombával fenyegetőzés, illetve rakétatesztek terén is egyre komolyabb teljesítményt nyújtanak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik