Kitoloncolták vasárnap Nagy Britanniából azt a szingapúri származású nőt, akit január közepén, egy rutintalálkozó során vettek idegenrendészeti őrizetbe annak ellenére, hogy már közel 30 éve élt a szigetországban, és 27 éve házasodott össze brit férjével, akivel két gyermeket neveltek fel.
Irene Clennell 1988-ban érkezett Londonba, ahol megismerkedett későbbi férjével, Johnnal, akivel 1990-ben összeházasodtak, majd az Anglia észak-nyugati részén fekvő Durham-ben telepedtek le. Azóta ott éltek, felneveltek két gyermeket és egy unokájuk is született.
Az esküvő után Irene határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt kapott, ennek azonban egyik feltétele az, hogy a házastársak nem élhetnek külön huzamosabb ideig. Irene pedig a megengedettnél hosszabb időt volt kénytelen Szingapúrban tölteni, hogy haldokló szüleit ápolhassa.
A nő már az ázsiai tartózkodása idején megpróbálta rendezni az ügyét a brit bevándorlási hivatallal, de nem járt sikerrel. Amikor szülei halála után hazatért, csak turista vízumot kapott, ami tavaly év végén lejárt.
Irene Clennellt január közepén rutinbeszélgetésre hívták be a bevándorlási hivatalba, de el már nem engedték, idegenrendészeti őrizetbe helyezték. A férje és a sógornője azóta minden követ megmozgatott, hogy megakadályozzák Irene deportálását, de nem jártak sikerrel. Annak ellenére, hogy a nőre most otthon van szükség, mert a férje súlyosan megbetegedett.
Irenet, akinek mindössze 12 font (kb. 4000 forint) volt a zsebében, vasárnap négy hivatalnok felrakta egy Szingapúrba tartó repülőgépre, nem törődve azzal, hogy szülei halála után nem volt hová mennie az országban. Bár Celnell nővére még ott él, telefonon azt mondta neki, hogy sajnálja, de nem tud segíteni.
Irene őrizetbe vételének híre korábban bejárta az angol nyelvű sajtót. Egy ismeretlen szingapúri férfi jelentkezett a családnál, hogy van egy éppen üresen álló lakása, ahol a kitoloncolt nő pár napig meghúzhatja magát, egy online adománygyűjtő oldalon pedig néhány hét alatt 31 ezer fontot (több mint 11 millió forintot) dobtak össze neki a segíteni akaró emberek. Mindezekről azonban Irene semmit sem tudott, amikor kitoloncolták.
A férje, John azt nyilatkozta, hogy nagyon csalódott, el sem tudta képzelni, hogy ezt megtehették a feleségével: „biztosan azért intézték vasárnap, mert akkor nem tudsz kapcsolatba lépni az ügyvédeddel” – mondta.
Angela, John testvére szerint felháborító ami történt: „a sógornőm harminc éve élt Nagy Britanniában, végig keményen dolgozott a családjáért, meg azért, hogy a közösség szeretett és megbecsült tagja legyen, miközben soha egyetlen penny támogatást sem kért az országtól” – fakadt ki.
„Minden tartózkodási igényt az egyéni érdemek és bevándorlási jogszabályok alapján bírálunk el. Elvárjuk, hogy akinek nincs törvényes joguk az országban tartózkodni, azok menjenek el” – szól a bevándorlási hivatal szóvivőjének szűkszavú reakciója.
