Párizsi terrortámadás: Elmarad a holland-német meccs, egy koncertnek is vége szakadt

A francia légierő harci repülőgépei keddre virradó éjjel ismét bombázták az Iszlám Állam állásait a dzsihadista szervezet székhelyének számító észak-szíriai Rakkában. A csapásokban megsemmisítették a dzsihadisták egy kiképzőközpontját és egy parancsnoki létesítményét. Az akcióban tíz francia gép vett részt az éj leple alatt, amelyek összesen 16 bombát dobtak le a városra.

Ez volt a második francia támadás Rakka ellen 24 órán belül. A hadművelet egyértelmű válasz a pénteken Párizsban végrehajtott, 129 halálos áldozattal járó merényletsorozatra, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára.

Francois Hollande francia államfő hétfőn közölte, hogy Párizs el akarja pusztítani az Iszlám Államot, ezért intenzívebbé teszi a dzsihadisták elleni hadműveleteit.

A brit kormány több milliárd fonttal megemeli a fegyveres erők különlegesen kiképzett terrorelhárító alakulatainak költségvetését. Az évtized összes hátralévő évében a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Mivel a brit gazdaság növekedési pályán van, ez a nominális védelmi kiadások folyamatos növekedését jelenti minden évben – hangsúlyozta a David Cameron a londoni pénzügyi központ, a City polgármesterének hagyományos éves bankettjén mondott beszédében.

A pénzből egyebek mellett kétszeresére emelik a légierő drónjainak számát, új harci repülőgépeket szereznek be, újgenerációs kibervédelmi rendszereket honosítanak meg, és a jelenlegi parlamenti időszak végéig kétmilliárd fonttal (csaknem 900 milliárd forinttal) növelik a hadsereg különleges alakulatainak fejlesztésére fordított összeget.

Franciaország arra készül, hogy a párizsi terrortámadás miatt hivatalosan is kérje az Európai Unió összes tagállamának segítségét. A segítségkérést az EU védelmi minisztereinek keddi találkozóján fogják előterjeszteni.

A francia kormány az uniós alapszerződés 42. cikkének 7. bekezdésére hivatkozik. Eszerint “egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni”.

Ez lenne az első alkalom, hogy az alapszerződésnek ez a szolidaritási klauzulája alkalmazásra kerül.

A belga kormány tanácsára biztonsági okokból marad el a kedd estére Brüsszelbe tervezett belga spanyol barátságos labdarúgó-mérkőzés. A meccs lemondása a péntek éjjeli párizsi merényletsorozat miatt megemelt belgiumi terror-készültségi szinttel, valamint a terrortámadás még szökésben lévő egyik gyanúsítottja utáni hajszával függ össze.

A mérkőzés megtartása már korábban kétségessé vált, miután kiderült, hogy a merénylet-sorozat feltételezett kitervelője belga állampolgárságú, és az előkészületek szálai is Brüsszelbe vezetnek.

A repülőgépükkel kapcsolatos biztonsági aggodalmak miatt Törökországban ragadt hétfőn este az Európai Unió két vezető tisztségviselője. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a KLM holland légitársaság által számukra biztosított különgépen tért volna vissza Brüsszelbe a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport antalyai csúcsértekezletéről.

Azonban közölték velük, hogy a gépükkel kapcsolatos biztonsági aggodalmak miatt meg kell várniuk, amíg értük megy kedden egy másik repülő, feltehetően dél tájban.

Az ügyben a török szolgálatok vizsgálódnak – tette hozzá az uniós forrás, azt azonban nem árulta el, hogy milyen jellegű problémáról van szó.

Az Egyesült Államok 50 szövetségi tagállamából 26 jelentette be hétfő estig, hogy a párizsi terrortámadások nyomán nem kíván szíriai bevándorlókat befogadni. Aggályaiknak adtak hangot kanadai tartományok is.

A CNN összesítése szerint Alabama, Arizona, Arkansas, Florida, Georgia, Idaho, Illinois, Indiana, Iowa, Kansas, Louisiana, Maine, Massachusetts,Michigan, Mississippi, Nebraska, New Hampshire, New Jersey, Új-Mexikó, Észak-Karolina, Dél-Karolina, Ohio, Oklahoma, Tennessee, Texas és Wisconsin kormányzója jelentette be, hogy nem kíván szíriai migránsokat befogadni.

A főképp republikánus vezetésű államok azt követően foglaltak így állást, hogy kiderült: a párizsi támadások elkövetőinek legalább egyike a szíriai migránsok hullámával érkezett Európába. A kormányzók azt kérték, hogy államukat hagyják ki az országos betelepítési programból, vagy azt, hogy az érkezőket vessék alá rendkívüli átvilágításnak a potenciális biztonsági fenyegetés szempontjából. Elismerték ugyanakkor, hogy hatáskörük nem teszi lehetővé a szövetségi politika felülírását.