Külföld
KOS, GREECE - AUGUST 15:  A Syrian child smiles as refugees arrive at a beach on the Greek island of Kos after crossing a part of the Aegean sea from Turkey to Greece in a dinghy on August 15, 2015 in Kos, Greece. The Greek government has sent a cruise ship to the island of Kos which will be able to house up to 2,500 refugees and operate as a registration centre, after 2,000 Syrian refugees were locked in an old stadium during a registration process and left without water for more than a day.  (Photo by Milos Bicanski/Getty Images)

Még több szíriai menekült jöhet, ráadásul Putyin miatt

Roquentin
Roquentin

2015. 09. 27. 18:38

  • Évekig elhúzódhat a polgárháború Szíriában.
  • Oroszország az Aszad-rezsimet fegyverzi.
  • Az Egyesült Államok az Aszad-ellenes felkelőket támogatja.
  • Barack Obama és Vlagyimir Putyin jövő héten tárgyalnak.
  • Ha nem egyeznek meg, még több menekült jöhet Európába.
A menekültválság megoldásához Szíriában kellene rendet tenni - eddig már sokan eljutottak. A gond csak az, hogy a négy éve tartó polgárháború könnyen még véresebb fordulatot vehet. Oroszország az Aszad-rezsimnek küld fegyvereket, az Egyesült Államok pedig a kormányellenes felkelőknek. Ebből sok jó nem sülhet ki.
Korábban a témában:

1656 – egészen pontosan ennyi napja tart a polgárháború Szíriában. A konfliktus kirobbanásakor született gyerekek lassan elérik az iskoláskort, feltéve, ha még életben vannak. A különböző becslések 200-300 ezerre teszik a halálos áldozatok számát, vagyis az ország népességének több mint egy százaléka veszett oda. A lakosság mintegy fele volt kénytelen elhagyni az otthonát, és közülük több mint négy millióan az ország határain kívül kerestek menedéket.

Mint arról Jászberényi kolléga is beszámolt egyik helyszíni riportjában, vannak, akik az európai léptékkel felfoghatatlan pusztítás ellenére is hazatérnek, amint lehetőségük adódik. Ugyanakkor, ahogy telnek a napok, hónapok és évek a libanoni, jordániai vagy törökországi menekülttáborokban, úgy fogy a remény. Az európai menekülthullám részben annak is köszönhető, hogy sok szír már nem hisz abban, hogy a közeljövőben létrejöhet a béke Szíriában. Nem látnak esélyt arra, hogy lesz hova visszatérni.

Világos, hogy addig nem lesz vége a menekültválságnak, amíg Szíriában nem lesz rend. Márpedig a jelenlegi helyzet arra enged következtetni, hogy egy jó ideig nem lesz. A konfliktus nagyhatalmi rivalizálássá kezd szélesedni.

Obama asztalán az új haditerv

Az Egyesült Államok egyelőre csak az Iszlám Állam (IÁ) ellen harcol Szíriában és Irakban. A szíriai kormány erőit nem támadják, pedig továbbra is az Aszad-rezsim az elsőszámú felelőse az országban zajló pusztításnak. A Washington által vezetett nemzetközi koalíció az IÁ célpontjai ellen már több mint hétezer légicsapást hajtott végre, a zömét (több mint ötezret) az amerikai légierő és elsősorban Irakban. A légi offenzívában nagy szerepe van, hogy nyár óta az amerikai légierő már török támaszpontokról is indíthat berepüléseket.

Bár a háború költségei közelítik a négymilliárd dollárt, az eredmények eddig nem túl biztatóak. Alább az amerikai védelmi minisztérium térképén barnával jelölték az IÁ által elfoglalt területeket és városokat.

Észak-Irakban a kurd pesmergák derekasan helytállnak, és képesek tartani saját területeiket, de az ország többi részén az amerikaiak által kiképzett iraki hadsereg rendszeresen csődöt mond. Május óta nem tudják visszafoglalni például a Bagdadtól 110 kilométerre fekvő Ramadit az Iszlám Államtól, az északi nagyváros, Moszul visszaszerzése ugyancsak hiú ábrándnak tűnik jelenleg. Az amerikai és az iraki kormány egymásra mutogatnak, Washington szerint az iraki hadsereg motiválatlan (többször előfordult, hogy az erőfölényben lévő iraki katonák megfutamodtak a harcmezőn), Bagdad arra panaszkodik, hogy lassan érkezik a légi támogatás.

Bár az amerikai törvényhozásban, elsősorban a konzervatív, azaz republikánus oldalon sokan szeretnének harcoló alakulatokat küldeni az Iszlám Állam ellen, ezt Barack Obama elnök kizárta, és az amerikai közvélemény sem támogatna egy ilyen lépést Irak és Afganisztán után. A Fehér Ház inkább Szíriában próbál fordítani a helyzeten, ha már Irakban ez nem megy, mégpedig a szír felkelői csoportok kiképzésével és felfegyverzésével. Törökországban már eddig is zajlott a szír lázadók katonai felkészítése, de ez a program egyelőre csúfos kudarcnak tűnik. A közel-keleti térségért felelős parancsnokság, a CENTCOM vezetője, Lloyd Austin tábornok múlt heti kongresszusi meghallgatásán ismerte el, hogy mindössze négy-öt általuk kiképzett felkelő vesz részt az IÁ elleni szíriai offenzívában. Azóta újabb 75 amerikai kiképzést kapott lázadó csatlakozott a harcokhoz, de ez is eltörpül az eredeti, 5400 fős célkitűzéshez képest.

Már az elnök asztalán van az a terv, amely fokozná az amerikai támogatást a szíriai felkelőknek. Az elképzelés szerint lazítanának a kiképzőprogramban résztvevő harcosok átvilágításán, és olyan milicistákat készítenének fel, akik már most is irányítanak felkelő csapatokat. Miután visszaküldik őket Szíriába, a legfontosabb feladatuk az lenne, hogy a harctéren a megfelelő célpontokra irányítsák az amerikai légicsapásokat, illetve hogy összehangolják a szárazföldi offenzívát. A cél az, hogy évente 500 ilyen egységet képezzenek ki. Kiszélesedhet azoknak a felkelő csoportoknak a köre is, akik kapnak amerikai fegyvereket és felszerelést. Most először került szóba például az, hogy ne csak Törökországban fegyverezzék fel a lázadókat, hanem Szíriában is.

US President Barack Obama speaks following a meeting with top military officials about the military campaign against the Islamic State at the Pentagon in Washington, DC, July 6, 2015. Obama said Monday the US-led coalition battling Islamic State jihadists was "intensifying" its campaign against the group's base in Syria, especially against its top leaders. "We're going after the ISIL leadership and infrastructure in Syria, the heart of ISIL that pumps funds and propaganda to people around the world," Obama said after a briefing on the campaign with top military leaders at the Pentagon. AFP PHOTO / SAUL LOEB
Fotó: AFP/Saul Loeb

Az amerikai katonai vezetés abban bízik, hogy az Észak-Szíriában harcoló felkelő csapatok, a kurd erőkkel együttműködve és amerikai légi támogatással képesek lesznek visszaszorítani az Iszlám Állam erőit a török határtól Rakkáig, amely jelenleg a szélsőséges szervezet fővárosa. A cél az lenne, hogy elvágják az IÁ utánpótlás vonalait Rakka és Moszul között, ami, ha sikerülne, lehetőséget teremtene az iraki hadsereg számára a város visszafoglalására. Bizakodásra ad okot, hogy a nyáron a kurd erők több településről is kiűzték a szélsőségeseket a török-szír határon. Ezeket a sikereket próbálja meglovagolni az új amerikai haditerv.

És akkor jött Putyin

Moszkva – Teherán mellett – eddig is az Aszad-rezsim legfontosabb pártfogójának számított, de a támogatás az elmúlt hetekben szintet lépett. Vlagyimir Putyin elnök lényegében úgy döntött, bevállalja, hogy Kelet-Ukrajna mellett beszáll egy újabb konfliktusba, és elkezdte fokozni a szíriai kormánynak nyújtott katonai segítséget. Moszkva csak azt ismerte el, hogy „katonai szakértőket” küldött Szíriába, hogy segítse a kormányerőket a már ott lévő orosz katonai felszerelések használatában. Az amerikai kormány szerint ennél jóval többről, harci repülőkről, helikopterekről és tüzérségi lövegekről, hírszerzési eszközökről, valamint egy legkevesebb ezer férőhelyes barakk építéséről is szó van. A földközi-tengeri Latakia kikötővárosa környékén műholdas felvételek tanúsága szerint két orosz támaszpont munkálatai folynak. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű emigráns szíriai szervezet pedig arról számolt be, hogy a kormányerők már több légitámadást végrehajtottak az újonnan kapott orosz gépekkel.

Moszkva azt állítja, csak az Iszlám Állam elleni harcban támogatja az Aszad-rezsimet, amire a washingtoni vezetés azt mondja: hiszem, ha látom. Könnyen lehet ugyanis, hogy Damaszkusz az Egyesült Államok által támogatott felkelők ellen fordítja az Oroszországtól kapott új fegyvereket, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy Szíria a hidegháborút idéző, évekig elhúzódó, ún. „proxy háború” színterévé válna Oroszország és az USA között. Hogy ez így lesz-e, kizárólag Vlagyimir Putyin döntésétől függ. A nagy kérdés az, hogy mit akar az orosz elnök?

Russian President Vladimir Putin (R) talks to Syrian counterpart Bashar al-Assad during their meeting in Moscow, 25 January 2005. The Syrian leader arrived in Moscow on a four-day state visit overshadowed by furious Israeli protests over reported contracts for Russian missiles that would erode the Jewish state's military superiority over its arch-foe Damascus. AFP PHOTO / ITAR-TASS
Putyin és Aszad még 2005-ben (Fotó: AFP/Itar Tass)

Szíria Oroszország egyik legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten, Tartusban van az egyetlen földközi-tengeri orosz katonai kikötő, aminek stratégiai jelentősége vitathatatlan. A nyáron a szíriai kormányerők jelentős veszteségeket szenvedtek el. Ha Aszad megbukik, oda az utolsó olyan tengeri támaszpont, amit az egykori Szovjetunió területén kívülről megtartott Oroszország – gondolhatta Putyin. Nem elhanyagolható az a tényező sem, hogy az orosz hírszerzés szerint ezerhétszáz kaukázusi muszlim csatlakozott az Iszlám Államhoz Szíriában, akik hazatérve komoly problémákat okozhatnak a Kreml-nek.

A harmadik, és talán a legfontosabb indíték Putyin döntése mögött mégis az lehetett, hogy a szíriai erőviszonyok megváltoztatásával erőpozícióba kerüljön, és engedményeket csikarjon ki az Egyesült Államoktól. Talán nem véletlen, hogy a szíriai katonai szállításokat épp a jövő heti New York-i ENSZ Közgyűlés előttre időzítette a Kreml ura, amikor négyszemközt folytat majd tárgyalásokat Obama elnökkel az ukrán és a szíriai helyzetről.

Putyin vélhetően azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok az Aszad-rezsimet is vegye be az Iszlám Állam elleni katonai koalícióba, ami biztosítaná az oroszbarát diktátor túlélését, és lehetőséget teremtene arra is, hogy Putyin kitörjön a diplomáciai elszigeteltségből. Bár az amerikai külügyminiszter, John Kerry tett rá utalást, hogy rugalmasak a szír elnök távozásának pontos határidejét illetően, azt is egyértelművé tette, hogy a szíriai zsarnoknak mennie kell. Nem is mondhatott mást, tekintve, hogy az amerikai Iszlám Állam ellenes stratégia a felkelőkre épül, akik aligha fogadnának el egy olyan politikai rendezést, amelynek az a vége, hogy Bassár el-Aszad hatalmon marad.

Nem fogadnánk arra, hogy az álláspontok a jövő heti tárgyalások során közeledni fognak. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy az orosz beavatkozás csak még jobban elmérgesíti a konfliktust Szíriában.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.