Litvánia szükség esetén kész átfogó ellenőrzéseket bevezetni az Európai Unió belső határát képező, Lettországgal és Lengyelországgal közös határán, közölte újságírókkal kedden Saulius Skyernelis belügyminiszter.
Amennyiben menekültek fenyegető áradatával találkozunk, ahogy ez más (uniós) országokban történik, hasonlóképpen cselekszünk, ideiglenesen helyreállítjuk a határellenőrzést – jelentette ki.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a “schengeni szabályok kilátásba helyeznek ilyen lehetőséget”. Németország vasárnap vezetett be hasonló intézkedést Ausztriával közös határán. Szakértők szerint a lépés a határlezárások láncreakcióját válthatja ki a schengeni övezetben.
Német belügyminiszter: beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről
Beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről, jelentette ki Thomas de Maiziere német belügyminiszter kedden a menekültkvóták ügyével kapcsolatban a ZDF német országos köztelevízióban. Az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli üléséről szólva Thomas de Maiziere kiemelte: “messze van” a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, “tartós elosztási kvótáról”.
Hozzátette: az elképzelést elutasító országokkal “nem történik semmi, hiszen a menekültek elkerülik őket, és ezért beszélnünk kell a nyomásgyakorlás eszközeiről”. Kiemelte: “gyakran olyan országokról van szó, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól”. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének részéről szerinte helyes felvetés, hogy beszélni kell arról, hogy az érintett országok viszont “kevesebb strukturális támogatást” kapnak.
A konzervatív CDU politikusa elmondta: a menekültválság kezelése “Magyarországon, Ausztriában és Németországban természetesen már túl késő”, mert a “problémák a válságövezetekben, Törökországban és Görögországban vannak”. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a “görögök egyszerűen továbbterelik” a menekülteket Európa belseje felé – hangoztatta a német belügyminiszter.
Hozzátette: a görög kormány hétfőn jelezte az első alkalommal, hogy hajlandó “várakozási övezetek” – uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok, úgynevezett hot spotok – kialakítására, az együttműködésre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), és első alkalommal kért segítséget is az EU-tól. Leszögezte: Görögország a “döntő pont”, ahol a menekültválság kezelésével gyorsan enyhíteni lehet a terheket.
Hétfőn a brüsszeli ülés után a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége közölte, hogy az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi 40 ezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki.
