A kormányzó döntését az váltotta ki, hogy múlt szerdán egy fehér férfi rasszista indíttatásból agyonlőtt kilenc afroamerikai hívőt a Dél-Karolina állambeli Charleston egyik templomában. A gyilkosságokat követően országos kampány kezdődött a sokak által a rabszolgatartás és a fajgyűlölet jelképének tartott lobogónak a közterületről és a rendszámtáblákról történő eltávolításáért.
Montgomeryben, az alabamai Capitolium előtt két évtizeden át négy konföderációs zászló vette körül a déli katonák emlékművét, Bentley ezeket távolíttatta el szerdán.
Fotó: MTI/AP/Rainier Ehrhardt
Nikki Haley dél-karolinai republikánus kormányzó hétfőn szólított fel arra, hogy az állam székvárosában, Columbiában a helyi törvényhozás épülete elől távolítsák el a konföderációs zászlót. A kezdeményezéshez szerdán Haley négy hivatali elődje – Ernest ”Fritz” Hollings, Dick Riley, David Beasley és Jim Hodges – is csatlakozott.
Alabamával ellentétben, ahol a lobogók eltávolításához elegendő volt egy kormányzói határozat, Dél-Karolinában a törvényhozás mindkét házának kétharmados többséggel kell döntenie a kérdésben. Az amerikai elnökjelölt-aspiránsok közül eddig a demokrata párti Hillary Clinton, valamint a republikánus Jeb Bush és George Pataki emelt szót az ellen, hogy a konföderációs zászlók közintézményekhez tartozó területen legyenek felvonva.
Szerdán katonai tiszteletadás mellett ravatalozták fel a dél-karolinai parlamentben a charlestoni mészárlásban életét vesztett Clementa Pinckney állami szenátor és lelkész holttestét. Pinckney pénteki temetésén Barack Obama elnök gyászbeszédet mond majd.
Sajtójelentések szerint egyébként az alternatív beszerzési helyeken megugrott a déli relikviák iránti kereslet, miután a Wal-Mart és a Sears áruházlánc, valamint az internetes aukciós weboldalt üzemeltető eBay és az Amazon online kereskedővállalat is bejelentette, hogy beszünteti a konföderációs zászló, és az annak motívumát viselő tárgyak forgalmazását.