Nagyvilág
határ menekült (Array)

Évtizedek óta téma Amerikában Orbánék egyik ötlete

Roquentin
Roquentin

2015. 06. 15. 19:09

A magyar kormány bevándorló-ellenes kampányában nemrég felmerült a déli határ lezárása. Amerikában már évtizedek óta tart a vita arról, hogy kell-e kerítés a mexikói határra az illegális bevándorlók ellen. Ma már konzervatív körökben is elismerik, hogy a kerítés önmagában nem megoldás, az országban tartózkodó illegális bevándorlók millióival is kezdeni kell valamit.

Drog- és embercsempészet, betörések, gyilkosságok – sorolja az illegális bevándorlásnak tulajdonított negatív következményeket John McCain az Arizona állam és Mexikó határán húzódó befejezetlen kerítés mellett sétálva. A 2010-es kampányvideóban a szenátor oldalán egy sheriff panaszkodik a határőrök túlterheltségére. Aztán McCain sajátos déli akcentusával kimondja a konzervatív szavazótábornak szánt üzenetet: „Be kell fejezni ezt az átkozott kerítést!”

A bevándorló-ellenes reklám nem volt véletlen, McCain kemény választási küzdelem elé nézett a félidős kongresszusi választáson egy hagyományosan konzervatív államban. A videó azonban mégis sokakat meglepett, hiszen szöges ellentétben állt McCain korábbi álláspontjával. Az arizonai szenátor a 2008-es elnökválasztási kampányban még haszontalannak nevezte a határ kerítéssel való lezárását.

A határt védő kerítés mindig előkerül az amerikai választási kampányokban, és várhatóan nem lesz ez másként a 2016-os elnökválasztáson sem. Az egész határ elbarikádozását már a republikánus táborban is egyre kevesebben támogatják, ez ugyanis több mint háromezer kilométernyi kerítést jelentene. A már meglévő szakaszok bővítése ugyanakkor továbbra is napirenden van, a kerítés ugyanis még mindig szimbólumnak számít az amerikai politikában. A konzervatív republikánus politikusok ezzel tudják bizonygatni, mennyire fontos nekik a nemzet biztonsága, míg a liberális demokratáknak kiváló eszköz arra, hogy latinajkú szavazók ellenségének fessék le a jobboldalt.

Egyvalami biztos: az Egyesült Államokban jelenleg több mint 11 millió illegális – túlnyomórészt latin-amerikai – bevándorló tartózkodik, akiknek háromnegyede a mexikói határon keresztül jutott az országba. Hogy a kerítésépítés nélkül többen lennének-e, azt senki nem tudja.

Az első kerítésszakaszt 1990-ben húzták fel, a Csendes-óceán partjánál. Akkor ezen a szakaszon volt a legintenzívebb az illegális bevándorlás, így a három méter magas, közel70 kilométerhosszú acélszerkezet felhúzása jó ötletnek tűnt. Aztán hamar kiderült, hogy a bevándorlók könnyűszerrel másznak át rajta, sőt a laza talaj miatt egy kis ásással a kerítés alatt is átjutnak. Tanulva a hibából a parttól távolabb, a lakott területeken már magasabb, betonalapzattal, illetve második biztonsági kerítéssel ellátott szakaszokat építettek, de a határőrök szerint az ügyesebb határsértők még így is kevesebb, mint egy perc alatt átverekedték magukat az akadályokon.

A nem túl biztató kezdeti lépések ellenére 2006-ban – George W. Bush elnöksége idején – újabb lendületet kapott a kerítésépítés. Az ekkor hatályba lépett törvény több mint ezer kilométer új acélakadály építését írta elő. A jogszabály előírásain azonban nem sokkal később lazítani kellett, hogy a kerítés alkalmazkodhasson a helyi terepviszonyokhoz. Ennek eredményeként 480 kilométeren jelenleg csak úttorlasz van, ami gyalogosan egyszerűen átjárható, de a maradék 560 kilométeren épült masszív acélkerítés sem okoz túl nagy megpróbáltatást az igazán elszánt mexikóiaknak. Minél több akadály épül, a határsértők annál kreatívabb megoldásokat találnak az átjutásra.

Világos, hogy terepakadályokkal képtelenség teljesen megakadályozni az illegális bevándorlást, legfeljebb lassítani lehet – ezt már az amerikai vám- és határőrizeti hatóság egyik volt vezetője, Ralph Basham állítja. A kerítésépítés Basham szerint maximum egy eszköz lehet, ami a leginkább veszélyeztetett határszakaszokon feltartóztathatja az illegális határátlépőket. A határvédelemre szánt pénzt ugyanakkor sokkal okosabban is el lehet költeni, például modernizálására. Az elmúlt években pont ez történt, és az eredmény magáért beszél.

A statisztikák azt mutatják, hogy a törvénytelenül az országban tartózkodó külföldiek száma 2007-óta egymillióval esett az Egyesült Államokban. A drasztikus csökkenésre csak részben ad magyarázatot a gazdasági válság, illetve a kerítésépítés, kellett hozzá a határőrség létszámának megduplázása, illetve a több milliárd dolláros technológiai fejlesztés is. Ahol nincs kerítés, őrtorony vagy szenzor, ott ma már nagy felbontású kamerákkal felszerelt, távirányítású drónok pásztázzák a mexikói határt.

Barack Obama elnök szerint az általa is támogatott technológiai újításoknak köszönhető, hogy a déli határon ma már nehezebb az átjutás az illegális bevándorlóknak, mint valaha. Szerinte olyan sokat javult a helyzet, hogy a határ biztosítása helyett inkább az országban papírok nélkül tartózkodó bevándorlók helyzetének tisztázására kellene összpontosítani. Azt a republikánusok is elismerik, hogy mindenkit nem lehet deportálni. Ennek ellenére nagy port kavart az elnök tavalyi rendelete, amellyel több millió illegális bevándorlót védett meg a kitoloncolástól. Az amnesztia olyanokra vonatkozott, akik kisgyerekként érkeztek az országba szüleikkel, illetve már öt éve az Egyesült Államokban tartózkodnak.

Obama döntését valóságos hadüzenetnek vették a republikánusok, akik szerint az elnök nem csak túllépte hatáskörét, de ráadásul ösztönözte is az illegális bevándorlást. A konzervatív párt azonban a 2016-os elnökválasztáson komoly dilemma elé néz. A jobboldali szavazóbázis kompromisszummentes kiállást vár az illegális bevándorlással szemben. Ugyanakkor a győzelemhez kulcsfontosságú lenne a mintegy 54 milliós latinajkú lakosság megszólítása is, akik megengedőbb bevándorlás-politikát szeretnének.

Ennek a kettős nyomásnak az eredménye, hogy a republikánus elnökaspiránsok egyszerre próbálnak keménynek és progresszívnek látszani a bevándorlás kérdésében. A legesélyesebbnek tartott indulók, mint Jeb Bush, illetve a bevándorló felmenőkkel rendelkező Marco Rubio, fenntartják, hogy a határőrizetet szigorítani kell, közben ugyanakkor arról beszélnek, hogy szigorú feltételekkel, de lehetővé kell tenni az állampolgárság – vagy legalábbis valamiféle legális státus – megszerzését az illegális bevándorlók egy részének.

Ehhez általában azt a feltételt szabnák, hogy az illető fizessen büntetést, tanuljon meg angolul, essen át egy átvilágításon, valamint azt is előírnák, hogy már legalább 10 éve tartózkodjon az országban. Mindeközben vannak olyan jelöltek is – mint például Texas állam volt kormányzója, Rick Perry -, akik Barack Obama elnökhöz hasonlóan automatikusan megadnák az állampolgárságot azoknak, akik gyerekként érkeztek illegálisan az országba.

Mindez abból a felismerésből ered, hogy a bevándorlók, még ha illegálisan is jöttek, lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak. Már konzervatív kutatóintézetek is elismerik, hogy a külföldi munkavállalók nem veszik el az amerikaiak állásait, de még pozitív hatással is lehetnek a munkahelyteremtésre. Ez különösen így van a mexikói bevándorlók esetében, akik szakértői számítások szerint összességében négy százalékot adnak hozzá az amerikai GDP-hez, sőt a mezőgazdasági termelésben csaknem húsz, az építőiparban pedig több mint tíz százalékos a részesedésük.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.